A Magyar Kutatási Hálózat működésének áttekintését az elmúlt tíz hónapban kiváló külföldi kutatók végezték el, akik a kutatói közösséggel egyeztetve megállapításokat tettek arról, hogyan lehetne versenyképesebbé tenni a hálózatot - jelentette be Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter.
A vizsgálatok során három fő javaslat született. Elsőként egy rugalmasabb működési struktúra bevezetését tartották fontosnak, amely államháztartáson kívüli rendszerként a kutatási flexibilitást támogatná. Másodsorban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tulajdonában lévő ingatlanok visszaadását szorgalmazták, hogy azok a HUN-REN tulajdonába kerüljenek, a kutatási infrastruktúra biztosítására. Harmadikként pedig egy teljesítményalapú megközelítést javasoltak, amely a magyar társadalom és gazdaság javát szolgálná.
Mint ismeretes, 2007-ben, amikor az MTA az ingatlanokat tulajdonba kapta, a kutatási közfeladat nem lett az átadáshoz rendelve. Kifejtette, hogy az állam által az MTA-tól megvásárolt ingatlanvagyon a törvény erejével kutatási célra kerül átadásra a Magyar Kutatási Hálózat számára, amely így azt kutatási célokra rendelt vagyonelemként használhatja.
Ezt követően viszont az ingatlanvagyonhoz rendelt közfeladat kizárólag a kutatói célokat fogja szolgálni, amit a jogszabály garantál. Emellé a jövőben 18 milliárd forintos béremelési forrás áll majd a kutatók rendelkezésére, emellett 26 milliárd forint összegű kutatási infrastruktúra-fejlesztési pályázati lehetőség is elérhetővé válik.
Hankó Balázs szerint a Magyar Kutatási Hálózat költségvetése jelenleg 48,5 milliárd forint, amely 2027-re lépcsőzetesen csaknem 100 milliárd forintra emelkedik. Ezt a növekedést teljesítménycélokkal kötik össze, amelyek a magyar társadalom, gazdaság és kutatás fejlődését szolgálják.
Az új irányító testület tagjainak javaslata a miniszter elmondása alapján a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a kulturális és innovációs miniszter közötti konszenzus alapján születik, és a miniszterelnök csak ezt követően nevezi ki őket.
A beszélgetés során arra is utalt, hogy Magyarország az egymillió lakosra jutó Nobel-díjasok számát tekintve jelenleg 11. helyen áll. Ugyanakkor a kormány elindította a kutatók hazahívását célzó programot Krausz Ferenc Nobel-díjas professzor vezetésével. Ezzel párhuzamosan a kutatóhálózat finanszírozása is erősödik, ami szintén hozzájárul Magyarország versenyképességének növeléséhez ezen a területen.
A Neumann János programban három fő terület van, ahol a magyar kutatásnak és innovációnak előrelépnie szükséges: az egészséges élet, a digitalizáció, valamint az energiagazdálkodás és az agrárium kutatásai. Véleménye szerint ezek a fókuszok segíthetik Magyarországot abban, hogy 2030-ra Európa tíz leginnovatívabb országa közé kerüljön.
Hankó Balázs a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában hangsúlyozta, hogy mind Magyarországon, mind Európában versenyképességi fordulatra van szükség a kutatás és innováció területén. Úgy vélte, hogy a Magyar Kutatási Hálózat megújulása jelentős lépést jelenthet ebben a folyamatban.
Végül emlékeztetett arra, hogy az MTA közgyűlésének többsége (54 százaléka) támogatta azt a javaslatot, miszerint az állam 80 milliárd forint ellenérték fejében megvásárolja az MTA-nál lévő kutatási ingatlanokat, majd azokat ingyenes vagyonjuttatásként biztosítja a kutatási hálózat számára. A miniszter szerint ezt a javaslatot maga a HUN-REN kezdeményezte, és az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat garantálja, hogy a kutatási célokat szolgáló 49 ingatlan és az azokhoz tartozó eszközök a magyar kutatás erősítését szolgálják majd.
