2013. év végén a ciprusi bankválság volt talán az első alkalom, amikor ez a vélemény széles körben elterjedt, és sokan azonosították a Bitcoint egyfajta menekülőeszközként, amiből persze brutális buborék fúvódott. Majd némi ideológiai pihenés és építkezés után 2017-ben újra széles körben elterjedt a paradigmaváltás lehetősége; ami abból a szempontból mindenképpen említésre ad okot, hogy a Bitcoin-támogatók a legnagyobb tradicionális gazdasági konjunktúra csúcskísérlete közben sikeresen tudták elterjeszteni a "Bitcoin paradigmaváltás" ideáját. A kísérletből újabb hatalmas Bitcoin-lufi fúvódott, amivel az úgynevezett "kriptopiac" kapitalizációja megközelítette a bűvös egybillió (ezermilliárd) dollár értéket.
Bár 2017-ben sem jött el a Bitcoin aranykora, de ez korántsem szeghette kedvét a magamfajta kripto-nihilistának, aki minden bokorban újabb hiperinflációt és gazdasági összeomlást akar látni. Pont emiatt olaj a tűzre, amikor a neves gazdasági lapok rendre a körvonalazódó válság ellenszereként pozícionálják a Bitcoint. Ez a megközelítés azonban magában hordoz némi ambivalenciát, ami nem igazán hagyja nyugodni az ember analitikus énjét. Ha a Bitcoin a válság ellenszere, sőt csodafegyver, akkor annak árfolyammozgása mégis miért korrelál tökéletesen a tradicionális tőzsdei piacokkal? Egyáltalán mi a logika abban, hogy úgy döntenek a tőzsdék újabb történelmi csúcsokat, hogy mindeközben az EU-tagállamok 4-8 százalékos GDP-visszaesést prognosztizálnak erre az évre, az Egyesült Államokban pedig akár 20 százalék is lehet?
Ha meg akarjuk fejteni azt, hogy az előttünk álló gazdasági recesszió ismeretében mégis hogyan tud egyszerre csúcsokat dönteni a Bitcoin, az arany és még a részvények árfolyama is, akkor bizony érdemes megnézni, mi is van a mérleg másik serpenyőjében. Ez pedig nem más, mint az USA dollár, vagyis tágabban értelmezve a nemzeti fizetőeszköz, esetünkben a forint. Az elmúlt bő húsz évben egyre népszerűbbé vált az a modern monetáris elmélet, melynek lényege - végtelenül leegyszerűsítve -, hogy a recesszió negatív hatásait úgy lehet a legjobban gyengíteni, ha a jegybankok szabad utat adnak a szinte korlátlan pénznyomtatásnak.
A pénznyomtatásnak és a gazdaságélénkítésnek végső soron az a célja, hogy a nagyvállalatok ne kerüljenek illikvid állapotba, illetve a szegényebb rétegek kizsákmányolása se fokozódjon. Mondhatni "békeidőben" a gazdaságba öntött likviditás logikus útja, hogy a felső réteg szereplőitől az lefelé áramlik az alsóbb rétegek felé, ez a szabad piacok egyik alaptézise. Ez azonban egyáltalán nem ennyire magától értetődő a recesszió éveiben. A kedvező kamatozású vállalati hitelekből sok esetben saját vagy más cégek részvényeit vásárolják ahelyett, hogy munkahelyeket mentenének meg vagy újabb munkahelyek jönnének létre. Ennek oka egyszerű kockázatkezelés. A saját és más cégek részvényeit bármikor el lehet adni, ezáltal friss likviditáshoz jutni például a kölcsönök törlesztéséhez, míg ezzel szemben az új munkaerő csak nagyon hosszú távon és leginkább csak konjunkturális időszakokban fogja kitermelni a gazdaságélénkítésre kapott hitel törlesztését.
Pontosan ez az a kockázatkezelési gyakorlat, ami miatt az elmúlt bő három hónapban szinte egyszerre tudott növekedni minden felhalmozható eszköznek az árfolyama, ami később könnyen likvidálható, legyen az arany, részvény vagy éppen a Bitcoin.
A kriptoeszközök, és különösen a Bitcoin térnyerése legkevésbé annak árfolyamán érhető tetten, sokkal inkább keresendő a mögöttes technológia fejlődésében és az adaptációban. A 2017-es kripto-delírium során gombamód szaporodtak el a mindenféle blokklánc-megoldásokat megvalósító vállalkozások, ezek nagy része a lufi kipukkanása után nyíltan kriptoeszköz-ellenessé vált, és a blockchaint mint technológiát éltette. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy azok jártak igazán jól, akik kitartottak a kriptopénzek mint alternatív pénzügyi termékek mellett, és erre kezdtek el építkezni. Míg négy éve a technológia legnagyobb vívmánya néhány tucat exchange és néhány ezer futottak még kategóriás token kibocsátása volt, addig mára a kizárólagosan kriptopénzalapú fejlett pénzügyi szolgáltatók által kezelt vagyon már meghaladja a 20 milliárd dollárt, és ezen belül különösen fontos az úgynevezett DeFi (decentralizált pénzügyi) megoldások aránya, amelyek ma közel 1,5 milliárd dollár értékben kezelnek ügyfélvagyont teljesen automatikusan, emberi beavatkozás nélkül.
A Bitcoin, az Ethereum és egyéb kriptopénzek nem csak az értéket szolgáltatják a DeFi-megoldásoknál, de egyben képesek futtatni a mögöttes üzleti logikát is, ezáltal kivéve a képletből az emberi motivációt, a gazdasági kockázatkezelést és számos olyan tényezőt, ami gyakorlatilag előtérbe helyezi az önös érdeket. Egy DeFi kölcsönplatform nem mérlegeli a gazdasági kilátásokat, amikor beárazza a kölcsön kamatát, és pláne nem kezel kockázatokat, hiszen minden kölcsön túlbiztosított, és a biztosíték könnyedén likvidálható. Ezek a megoldások teljesen eliminálják a bizalom szükségességét, nem kell senkiben megbízni, hiszen minden ellenőrizhető, és minden kontroll az érték tulajdonosának a kezében van.
Bár ezek a megoldások lényegében a hagyományos pénzügyi folyamatokat másolják, mégis kifejezetten fontosak. Ma már számos, kizárólagosan publikus blokklánc-technológián létező pénzügyi innováció létezik, melyek népszerűsége folyamatosan növekszik. Ilyen például a flashloan (villámkölcsön), ami matematikailag bizonyítható elven teszi lehetővé, hogy egyetlen komplex tranzakció erejéig kölcsön tudjunk kérni több 10 millió dollárt fedezet nélkül, melynek segítségével például arbitrálni lehet decentralizált tőzsdék között. Szintén érdekes irány az interest harvesting (kamataratás), ami sokban hasonlít a tőzsdei arbitrálásra, de itt a különböző kölcsönplatformok kamatajánlatai között tud nyerészkedni a szemfüles felhasználó.
Mindezen példák csak a jéghegy csúcsát képezik a folyamatosan épülő decentralizált pénzügyi piacnak, melyben éppen úgy eliminálódik a köztes "szakértői" harmadik fél szerepe, ahogy annak szükségtelenségét már sikeresen bizonyította a blokklánc-technológia az érték tárolása és reprezentálása témakörében. Ha valahol, akkor itt lehet és érdekes keresni a Bitcoin és hasonló kriptoeszközök értékét és paradigmaváltó képességét.
(A cikk szerzője olvasónk, az írásban foglaltak az ő véleményét tükrözik)
