A hagyományos számítógépes technológiák 2025-re digitális falba ütköznek, ezért az innováció és a hatékonyság új hullámát a hagyományokkal szakító megközelítések, többek között neuromorf rendszerek fogják elhozni - fogalmaz a Gartner tíz stratégiai előrejelzése (Top 10 Strategic Predictions for 2021 and Beyond) közül az elsőben.
Adattárolás szintetikus DNS-ben
Minthogy a szilíciumalapú processzorok teljesítmény, gazdaságosság és fenntarthatóság tekintetében egyaránt végső korlátaikat súrolják, egyre inkább a digitális átalakulás és innováció kerékkötőivé válnak, lassítva ezzel az üzlet növekedését is. Ezért új számítógépes technológiák, például neuromorf számítógépek - sokkal inkább az emberi agyhoz hasonlóan gondolkodó és cselekvő, azaz reagáló rendszerek - kezdik majd átvenni a hagyományos megoldások helyét. A következő években egyre érettebbekké és hozzáférhetőbbekké válnak ezek az új technológiák, így a vállalatok mind szélesebb köre kezdhet kísérletezni alkalmazásukkal.
Három év múlva, 2024-ben a digitális vállalatok 30 százaléka már tesztelni fogja a DNS-tárolókat, hogy megoldást találjon az exponenciálisan növekvő adatáradattal megbirkózni képtelen, meglévő tárolótechnológia kiváltására. Emberek és szervezetek folyamatosan egyre több adatot gyűjtenek, ami korántsem új keletű, és könnyen kivitelezhető, az igazi kihívást a felhalmozott adattömeg hosszú távú és biztonságos tárolása jelenti. A jelenlegi technológiával azonban az adatok többségét legfeljebb 30 évig tudjuk megőrizni.
A DNS-tárolók a bináris digitális adatokat kettős spirálban tárolják, a nukleinsav bázispárjaiba kódolva, vagyis az emberi DNS két szálához hasonló szerkezetben. Egy évnyi emberi tudásnak megfelelő információmennyiség ezen a módon egy gramm szintetikus DNS-ben évezredekig is eltárolható. Valójában ezen a módon az emberiség összes tudása elférne egy kis mennyiségű szintetikus DNS-ben. Elsőre mindez bonyolultnak tűnhet, de a technológia valójában jól megalapozott és ismert.
2025-re a fizikailag átélhető élményeket kínáló vállalatok 40 százaléka a virtuális valóságban fog fizetős szolgáltatásokat indítani, hogy növelje versenyerejét. A dolgok internetére, virtuális és kiterjesztett valóságra, digitális ikrekre és más technológiákra épülő megoldások fejlődésével a magával ragadó felhasználói élmény is mind hozzáférhetőbbé és szórakoztatóbbá válik. A kalandokat, például sziklamászást vagy vadvízi evezést kínáló vállalatoknak ezért a virtuális valóságban is terjeszkedniük kell olyan szolgáltatásokkal, amelyek felveszik a versenyt a fizikai valóságban elérhetőkkel.
A Covid-19 hatására ugyanis felértékelődött a virtualitás, változott annak megítélése, hogy az ember mi mindent tehet személyes jelenlét és felesleges kockázatvállalás nélkül. Egy virtuális hegyi kerékpározást szobabiciklivel, vagy egy menetet a hullámvasúton a nappaliban ma már a szélesebb közönség is vonzóbbnak lát. A virtuális valóságban emellett az ember ismét átélheti személyes élményeit, vagy akár megoszthatja azokat valós időben azokkal, akik nem tudták elkísérni kalandjára.
Ugyancsak 2025-re a fogyasztók lesznek az első emberek, akik a világon előállított termékek és begyűjtött termények 20 százalékához hozzáérnek. Ma még sok ember kezén mennek keresztül a termékek és a termények, mire elérik végső úti céljukat, az automatizált gyárak és farmok azonban hamarosan emberi közreműködés nélkül is elvégzik a munka javát, kinn a termőföldeken, a csomagoló üzemekben és a szállítás folyamán is. Új technológiákkal a folyamatok többsége automatizálható a gyártóiparban és a mezőgazdaságban is, ezért a vállalatok működése és üzleti modellje is sokat fog változni.
A koronavírus-járvány ezen a téren is katalizátorként hatott, mivel a piaci szereplőknek új megoldásokat kellett keresniük, hogy portékájukat eljuttathassák a fogyasztókhoz. A technológia további fejlődésével - például a szőlőszemeket nem szétlapító csomagolóüzemek megjelenésével - az automatizáció annál nagyobb versenyelőny lesz, minél teljesebb.
IT-vezetőből operatív igazgató
A hagyományos nagyvállalatok 25 százalékánál 2024-ben már az IT-vezető fog felelni a digitális üzlet teljesítményéért, gyakorlatilag "megbízott operatív igazgatóvá" válik. Számos vállalatnak nincs operatív igazgatója, holott ez a szerepkör fontos a digitális gyorsuláshoz - ő ugyanis az, aki ismeri és érti az üzletet és az ökoszisztémát, és azt is tudja, hogy a technológiát miként alkalmazza nagyobb hatás eléréséhez. A járványhelyzet rávilágított, hogy az IT-vezető miként viheti előre a digitalizációt a szervezet egészében, és kiderült az is, hogy azok az IT-vezetők, akik nem csupán az informatika területére összpontosítanak, hanem az üzlet egészének digitális átalakításán dolgoznak, gyakorlatilag operatív igazgatóként tevékenykednek, áthidalva a két oldal között sok vállalatnál még ma is meglévő szakadékot.
2025-ben a vállalatok a munkavégzés során zajló beszélgetések 75 százalékát rögzíteni fogják, ami újabb szervezeti értékek és kockázatok feltárást teszi lehetővé. Az okoshangszóróktól kezdve a virtuális találkozókon át az üzenetkezelő platformokig ma már minden technológiai megoldás rögzíti a párbeszédeket, a magánélet védelme csupán illúzió. A szervezeteknek el kell gondolkodniuk azon, hogy miként gyűjtsék, elemezzék és használják fel ezeket az adatokat az alkalmazotti élmény javításához. A munkavállalók elégedettsége például mérhető és javítható ezen a módon, de az adatgyűjtés kockázatokkal jár. Szükséges ezért etikai testületet is létrehozni, amely őrködik a gyakorlat felelősségteljessége, a magánélet tiszteletben tartása felett, és gondoskodik arról is, hogy a kiszállás adott legyen választható lehetőségként.
Ugyanebben az évben ügyfélszolgálati ügyeik 75 százalékát a fogyasztók már szabadúszó szakértőkkel fogják intéztetni. Mindenkit ért már frusztráció rosszul működő ügyfélszolgálaton, és sokan külső segítséget keresnek (például a Google, a YouTube vagy a Facebook révén) a trükkös helyzetek megoldásához. A Gartner valójában már 2021-re azt jósolja, hogy 15 százalékkal nőni fog az ügyfélszolgálat hagyományos csatornáiból kiábrándult, ezért külső segítséget kereső fogyasztók száma. Következésképp csökkenhetnek a vállalatok ügyfélszolgálati költségei, ami jól hangzik, az viszont elég rossz hír, hogy a külső segítők a vállalatok és az ügyfelek közé ékelik magukat, így megszüntetik a kapcsolattartás fontos csatornáját. A jó külső segítség persze pénzbe fog kerülni, ezért a vállalatoknak érdemes mérlegelniük, hogy maguk építsék ki a szabadúszó ügyfélszolgálati szakértők hálózatát, akik a fogyasztók segítségére lehetnek az ügyintézésben - de mindez jogi vonatkozásokkal bír, így ezek megértésére is időt kell szánniuk.
Közhangulat-elemzés és rosszindulatú tartalom
A legnagyobb szervezetek 30 százaléka 2024-ben már mérőszámokkal fogja mérni a közvélemény változásait, hogy megfelelően reagálhasson a társadalmi problémákra, majd visszamérje a válaszadás üzletre gyakorolt hatását. A "társadalom hangja" a nézeteket juttatja kifejezésre, amelyeken egy közösség tagjai osztoznak - ilyen például a mindenki számára elfogadható eredményeket hozó, igazságos és egyenlő bánásmód, az etikai értékek tiszteletben tartásának elvárása. A szervezeteknek fontolóra kell venniük, hogy a társadalom - azaz megítélésük - miként hat üzleti teljesítményükre, és a társadalmi problémákra érzéketlen vagy azokat súlyosbító megnyilvánulásokat és gyakorlatot szükséges elkerülniük, illetve megszüntetniük. A hangulatelemzés, a (közösségi) médiaszereplés és a társadalmi szerepvállalás mérése fontos lesz 2021-ben, a közvélemény alakulásának ilyen jellegű mérése ma már ugyanolyan megbízható, mint az átkattintás-analízis. A szervezeteknek mérniük kell, hogy az emberek mit mondanak, és arra előre elkészített elemekből összeállítható megoldásokkal gyorsan válaszolniuk.
Felszabaduló irodaterük házon belüli napközivé és tanteremmé alakításával a nagy szervezetek 2023-ra több mint 20 százalékkal növelhetik erejüket a munkavállalók megtartásában. A Gartner szerint 2021 elejére a magánkézben levő gyermekgondozó központok 20 százaléka végleg bezár, így a képzett szolgáltatók hiánya még nagyobb lesz, ami a női munkaerőt érinti a legsúlyosabban. Hozzáférhető gyermekgondozás biztosításával a vállalatok nemcsak megtarthatják alkalmazottaikat, hanem hatékonyabb munkavégzéshez is hozzásegíthetik őket. A nőknek így ráadásul nem kell választaniuk a gyermekgondozás és a munka között, idővel többen pályázhatnak közülük vezetői pozíciókra. A távmunkára váltó vállalatoknál üresen maradó irodaterület hasznosítására aligha lehet jobb megoldást találni.
2024-re a nagyvállalati vezérigazgatók 30 százaléka prioritásként fogja kezelni a felhasználói tartalom módszeres moderálását. Minden online jelenléttel bíró vállalat szembesül a közösségi hálókat és a kereskedelmi platformokat elárasztó rosszindulatú tartalom kezelésének problémájával. A márkáknak valahogyan semlegesíteniük kell a megosztó tartalmakat, vagy legalábbis egyensúlyt teremteniük a különböző vélemények között. Valamikor a tartalommoderálás ipari szabványai is kialakulnak majd, az IT-vezetőknek azonban addig is költeniük kell olyan szolgáltatásokra, amelyekkel nemcsak kezelhetik a kártevés szándékával készült kommenteket és kritikákat, hanem a folyamatot mérhetik és elemezhetik is.
