Több tucat török katonai drónt gyárthatnak hamarosan Ukrajnában és telepíthetnek az Oroszországhoz közeli területen - jelentette be az ukrán védelmi miniszter. A két fél állítólag készen áll arra, hogy Kijevben aláírja a gyártási megállapodást.
"Ennek a megállapodásnak az egyik pontja a Bayraktar-üzem megépítése lesz - ezeket a pilóta nélküli légi járműveket Ukrajnában fogják gyártani" - hozta nyilvánosságra Alekszej Reznyikov védelmi tárcavezető, hozzátéve, hogy a megállapodás aláírása után azt ratifikálásra megküldik az ország parlamentjének. Reznyikov szerint Kijev egy speciális kiképzőközpontot is fel fog állítani, ahol a kezelőket oktatják majd a berendezések használatára.
Török üzlet
Recep Tayyip Erdogan elnök kommunikációs igazgatója, Fahrettin Altun szerdán késő este a Bloombergnek nyilatkozva azt mondta, hogy az Ankara és Ukrajna közötti katonai együttműködésnek nem célja a Moszkvával való konfrontáció szítása.
"Nem írunk alá megállapodást az együttműködésről, hogy egy másik országot célba vegyünk. Oroszország az első államok között van, amelyek ezt tudják" - mondta. "Az általunk kötött és az Ukrajnával kötendő megállapodások nem kapcsolódnak közvetlenül a jelenlegi válsághoz".
Erdogan, aki azt mondta, hogy reméli, hogy közvetítő szerepet játszhat a két állam között, Ukrajnába látogat, miközben Európában magas szintre ugrott a feszültség. Moszkva számára pedig vitatéma, hogy Ukrajna török gyártmányú drónokat használ a Donyec-medencében. Erdogan és Vlagyimir Putyin orosz elnök decemberi telefonbeszélgetése során az orosz vezető gúnyt űzött azok "romboló" magatartásából és "provokatív tevékenységéből" a háború sújtotta térségben való alkalmazásukból.
Oroszország riadót fújt az ukrajnai katonai drónok miatt
Az Ankara és Kijev között megkötött megállapodás, amelynek értelmében hamarosan török katonai drónok tömeges gyártása kezdődhet Ukrajnában, komoly kritika alá került Oroszország egyik legmagasabb rangú politikusa részéről, aki szerint a terv nagyobb konfrontációt kockáztat, amikor a feszültség ilyen nagy.
A RIA Novosztyinak csütörtökön nyilatkozva Andrej Klimov, aki az orosz szenátus nemzeti szuverenitás védelmével foglalkozó bizottságának vezetőjeként tevékenykedik, szerint "Ukrajna fegyverekkel való ellátása önmagában provokáció és az uszítás egyik eleme".
"Ankara ezt megérthetné, de mégis megteszi, ami sajnálatos" - tette hozzá, azt állítva, hogy Ukrajna délkeleti részén fennáll a veszélye annak, hogy "spontán vagy provokátorok bevonásával" ellenségeskedések törhetnek ki, és az esetleges harcokban külföldi partnerek fegyvereit használják fel.
A politikus szerint a török hatóságok megpróbálnak anyagilag is hasznot húzni a fegyverek népszerűsítéséből, de egyben igyekeznek "résztvevőjévé válni a kelet-európai feszültségek e nagy játszmájának".
Fokozódó ellentétek
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte a Kijevben Recep Tayyip Erdogan török kollégájával kötött megállapodást, megjegyezve, hogy "új technológiákról, új munkahelyekről és az állam védelmi képességeinek megerősítéséről van szó".
Ankara mind Kijevvel, mind Moszkvával jó kapcsolatokat ápol. A török vezető azonban nyíltan elítélte a Krím 2014-es orosz visszacsatolását, a térség "annektálásának" minősítve azt.
A félsziget egy népszavazást követően került Oroszország fennhatósága alá, miután erőszakos utcai tüntetésekkel eltávolították a választott kormányt. A kelet-ukrajnai önhatalmúlag kikiáltott Donyecki és Luganszki Népköztársaságok ezután kikiáltották függetlenségüket Kijevtől.
Alig néhány hónappal korábban a kijevi hadsereg bejelentette, hogy sikeresen kilőtt egy rakétát egy török Bayraktar drónról Donbászban, állítása szerint először. Ukrajna először 2019-ben vásárolt Bayraktar TB2-eseket (pilóta nélküli harci repülőgép), és a hírek szerint továbbiak beszerzésére is sor került.
