A személyazonosság-kezelő és biztonságos hitelesítési technológiákra szakosodott Intercede cég az Atomik Research piackutatóval közösen készített felmérést a digitális bizalom jelenlegi szintjéről a millenniumi generáció körében. Ennek keretében hozzávetőlegesen ezer amerikai és ezer brit, 16-35 éves korú személyt kérdeztek meg arról, miként vélekednek az adatbiztonság jelenlegi helyzetéről. A millenniumi vagy más néven Y generációba azok a fiatalok tartoznak, akik 1980 és a 2000-es évek eleje között születtek. A kutatás általános rossz közérzetet állapított meg ennél a generációnál a manapság használatos biztonsági technológiákkal és óvintézkedésekkel, különösen a széles körben használatos, de könnyen feltörhető jelszavas védelemmel kapcsolatban.
A megkérdezettek negyede több mint húsz, jelszóval védett weboldalt, alkalmazást és eszközt használ, 45 százalékuk pedig bevallottan csak akkor változtatja meg jelszavát, amikor erre felszólítják (vagyis a válaszadók maguk is hozzájárulnak saját biztonságuk gyengítéséhez). Amikor azt kérdezték tőlük, milyen alapon választanak ki használatra egy appot, weboldalt vagy más, jelszóval védett szolgáltatást, 18 százalék válaszolta azt: kevésbé hajlandó olyan eszközt használni, amely bonyolult jelszót igényel. És ami a leginkább megdöbbentő, csupán 6 százalékuk véli úgy, hogy adatai teljes biztonságban vannak az általa alkalmazott jelszavas óvintézkedéseknek köszönhetően. Ugyanakkor a millenniumi generációba tartozók érdeklődéssel várják a biztonságosabb azonosítási technológiák elterjedését, és 30 százalékuk attól sem zárkózna el, ha ezek használatához chipet kellene beültetni a bőre alá.
Súlyosbodó kockázatok
Amikor az egyre inkább digitalizálódó és internetre kapcsolódó világ, valamint a mobileszközök megnövekedett használatának magánéletükre, személyes adataikra gyakorolt hatásáról kérdezték őket, közel 70 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy súlyosbodnak az online biztonsági kockázatok, 37 százalékuk pedig egyenesen drámai mértékűnek látja ezt a negatív irányú változást. Ráadásul egészen sajátos módon a válaszadók 54 százaléka szerint a termékek és szolgáltatások iránti általános bizalmatlansághoz vezethet az, hogy a vállalatok és kormányzati intézmények nem képesek megfelelően megvédeni ügyfeleik személyazonosságát és adatait. További 44 százalék azt jósolja, hogy csökkenni fog az emberek adatmegosztási hajlandósága, 36 százalék pedig azonnali intézkedéseket követel az érintett szervezetektől. A megkérdezettek egy kisebb, de még jelentős hányada (12 százalék) úgy véli, hogy a trend alááshatja a gazdasági és politikai stabilitást.
Az amerikai Computerworldnek nyilatkozó Richard Parris, az Intercede vezérigazgatója szerint az adatlopási incidensek növekvő száma miatt az Y generáció tagjai bizalmatlanul tekintenek a korszerű digitális marketingmódszereket alkalmazó vállalatokra, amelyek az ügyfeleiktől begyűjtött adatokra építve kívánják továbbfejleszteni működésüket, fokozni marketingtevékenységük hatékonyságát, valamint javítani az ügyfél-elégedettséget.
Itt az ideje, hogy a szervezetek felhagyjanak az ügyfelek legfontosabb digitális tulajdonának, a személyes és azonosító információknak a laza kezelésével, hangsúlyozza Parris. Ugyanis nem helytálló az az általánosan elterjedt nézet, hogy a millenniumi generáció tagjai elfogadják az elégtelen biztonságot annak fejében, hogy igénybe vehessék az online szolgáltatásokat. Kulcsfontosságú a szervezetek számára annak tudomásulvétele, hogy az Y generáció tagjai körében jelentős szemléletváltozás ment végbe az adataik miatti aggódás tekintetében, és elengedhetetlenné vált a bizalom felépítése, illetve helyreállítása a vásárlók egyik leginkább befolyásos csoportjával. Ehhez azonban nem lesznek elegendőek a korábbiakban bevált marketingstratégiák, mint a twitter-üzenetek, mozgó gifek, mémek és hasonlók. Véleménye szerint a bizalom helyreállításához az elavult jelszavakat erősebb hitelesítési módszerekkel kell felváltani annak érdekében, hogy biztosítsák az e-kereskedelem és az információcsere jövőjét, valamint saját versenyképességüket.
Nem véletlen, hogy az adatok online kezelésével kapcsolatos általános rossz közérzet éppen egy olyan generáció körében alakult ki, amely "digitális emlőkön" nőtt fel, vélekedik Lubna Dajani kommunikációs technológiai szakértő. A fiatalok megértik azt, hogy személyes adataik egyfajta digitális fizetőeszközként szolgálnak az online szolgáltatások igénybevételéhez, ugyanakkor joggal várják el, hogy adataikat, magánéletüket jobban megvédjék az érintett szervezetek. Dajani szerint nagyobb beleszólást akarnak abba, ki férhet hozzá a rájuk vonatkozó információkhoz, ezért a vállalkozásoknak és kormányzati szervezeteknek sürgősen újra kell gondolniuk biztonsági előírásaikat, ha nem akarják veszélybe sodorni innovációs és növekedési lehetőségeiket.
Legkevésbé a távközlési cégekben bíznak
Visszatérve a felmérés megállapításaihoz: igen magas azoknak a válaszadóknak az aránya, akik bizalmi szintjüket semmilyennek vagy elenyészőnek minősítették. A közösségimédia-platformok esetében 61 százalék, az online kiskereskedőkre vonatkozóan 38 százalék, a kormányzattal kapcsolatban 22 százalék, a pénzügyi szervezetek esetében pedig 19 százalék állította ezt magáról. Ezzel összhangban nagyon kevesen bíznak meg teljes mértékben a kormányzatban (17 százalék), a munkáltatókban (13 százalék), az internetszolgáltatójukban (5 százalék), valamint a vezetékes és mobiltávközlési szolgáltatókban (mindössze 4 százalék).
Ugyancsak kiderül a kutatásból, hogy a millenniumi generáció tagjai azt akarják, hogy a velük kapcsolatban lévő szervezetek szigorú biztonsági előírásokat vezessenek be minden általuk megadott személyes adat védelme érdekében. A felmérés résztvevőitől megkérdezték, mennyire tartják fontosnak, hogy személyes adataikat kizárólag azok a személyek vagy szervezetek kezelhessék, amelyeknek erre speciális felhatalmazásuk van. A pénzügyi és orvosi adatok esetében a válaszadók több mint 80 százaléka tartotta ezt nagyon fontosnak vagy létfontosságúnak. A tartózkodási hely adataival kapcsolatban 74 százalék, a közösségimédia-tartalmakra vonatkozóan 58 százalék, a vásárlási preferencia esetében pedig 57 százalék volt ez az arány. A kutatók szerint a válaszadók frusztráltságára utalhat, hogy 23 százalékuk nyilatkozott úgy: azért adja meg személyes adatait, mert a kormányzati szervezetek és vállalatok úgyis hozzáférnek ezekhez, akár van hozzá jogosultságuk, akár nem.
Érik a változás
Dajani szerint az Y generációsok áhítoznak a változásra: átélték az internetre kapcsolódó eszközök gyors előretörését, és most megtapasztalják az információkezelés kudarcát. Szinte minden hétre jut egy nagyobb adatlopási incidens, és a többi internetező korosztállyal együtt megingott a bizalmuk a kormányzati szervezetekben és a vállalkozásokban, amelyekre jóhiszeműen rábízták személyes adataikat. Így egyáltalán nem meglepő, hogy azt várják, valamit tenni kell a helyzet javítása érdekében, és ha a kormányzati és vállalati vezetők nem vezetnek be hatékonyabb biztonsági intézkedéseket, ki fogják kényszeríteni azokat, vélekedik a kommunikációs szakértő.
Mindent egybevetve a millenniumi generáció már alig bízik abban, hogy a vállalatok képesek biztonságosan kezelni az online információkat. A bizalom helyreállításához a szervezeteknek olyan korszerű személyazonosság-kezelő és hitelesítési technológiákba kell invesztálniuk, amelyek minimalizálják az adatszivárgás és hackertámadások kockázatát, vélekedik Parris. A kutatást végző Intercede vezérigazgatója szerint olyan marketingstratégia felépítésével állítható vissza jó eséllyel a bizalom az ügyfelek - különösen az olyan cselekvésközpontú generáció, mint a millenniumi - körében, amely kihangsúlyozza, milyen komoly erőfeszítéseket tesz a cég a személyes adatok biztonságos kezelése érdekében. Az értékteremtésben egyre nagyobb szerepet játszó, komoly szavazóerőt jelentő Y generáció bizalmának helyreállítása elsődleges fontosságú a szervezetek számára.
