Az outsourcing-piaccal foglalkozó elemzők abban egyetértenek, hogy a régi megoldások lassan kikopnak a gyakorlatból és új módszerek jönnek, új árazási modellek jelennek meg, új módokon fogják kezelni a megállapodásokat, rengeteg új szolgáltatás lép piacra – és állandósul az innováció.
A globalizáció folytatódni fog, de már egy magasabb szinten, mert többek között az outsorcinggal keresett pénzből lehetővé vált fejlesztések révén a célpiacokon egyre korszerűbb termelési, szolgáltatási-szervezeti kultúra és szakértelem jelent meg, a kihelyezések ésszerűsítése, konszolidációja is napirenden van, és a különböző iparágak diverzifikációja miatt az outsourcing-szektor bonyolultabbá vált, mint valaha is volt. A gyors ütemű technológiai változások miatt a kiszervezési piacot testre szabott szolgáltatások, új réspiaci üzletek, innovatív stratégiák és az új lehetőségek kihasználása jellemzi. Mindent egybevéve a változás üteme igen gyors lett, s a hagyományos outsourcing-modellek váratlanul gyorsabban épülnek le. Ráadásul a gazdasági bizonytalanság egyes trendeket felgyorsított, másokat pedig visszafogott a makrogazdasági helyzettől függően. Nehéz emiatt előre jelezni a kihelyezési piac fordulatait, csak azt, hogy lesznek.
A menedzselt szolgáltatási modellek (Managed Services Model – MSM) 2013-ban nyertek igazán polgárjogot a piacon, hiszen igyekeztek összhangot teremteni az üzleti célok és a hozzájuk szükséges erőforrások között. Ahogy a cégek outsourcing-stratégiái egyre érettebbekké váltak, úgy fejlesztették a viszonyukat a szolgáltatókkal, túl a hagyományos kliens-szállító kapcsolaton, s inkább üzleti partnerséget építettek. Az erőforrások biztosításának hatékonyságát ma már egyre inkább azon mérik meg, hogy annak mekkora a hatása az üzleti eredményekre, és nem csak a költséghatékonyság javítására fókuszálnak. A szolgáltatók kihasználva a szakértelmüket, illetve a rendelkezésükre álló eszközöket és technológiákat, igyekeznek elmozdulni a tranzakcióalapú modellektől a menedzselt szolgáltatási modellek irányába.
Túlteljesíteni a kötelezőt
Mivel a szolgáltató az erőforrások működtetéséért nyakába veszi a felelősséget az elejétől a végéig (beleértve az elérés megteremtését és a kapacitások menedzsmentjét is), az ügyfél szervezete teljes mértékben saját fő stratégiai problémáival foglalkozhat. Ugyanakkor a teljes körű felügyelet során a szolgáltatók függetlenséget élveznek és erősen arra ösztönzöttek, hogy fejlesszék a folyamatokat, stratégiai beruházásokat hajtsanak végre az ügyfél hasznát szolgálva, valamint mérhető nyereséget hozzanak az ügyfél számára a szolgáltatásiszint-szerződések (SLA) túlteljesítésével. Mindezek együttesen képesek a szolgáltatók üzleti eredményeinek és marzsainak javítására, s ez hajtja a cégeket az MSM alkalmazására is.
Az outsourcing-iparág egyik fejlődési útján a feladatorientált szolgáltatásoktól a platformközpontú és az eredményekkel összekapcsolt BPM (Business Process Management) modellekhez közelít. Az analitikák és a tudásközpontú szolgáltatások igénybevétele kétszer olyan gyorsan nő, mint a hagyományos horizontális szolgáltatásoké, s ezek a nagyértékű szolgáltatások bizonyosan ösztönözni fogják a jövőben az outsourcing növekedését.
A közösségi média, a vállalati mobilitás és további új technológiák is mind felfelé hajtják a keresletet a speciális szolgáltatások iránt. Az alapvető és nem alapvető folyamatok elválasztásának jelentősége csökkenni fog, a korábban köztük lévő élesre húzott határvonal egyre elmosódottabbá válik. Emellett fokozott automatizálás várható a tömeges szolgáltatások körében és korlátozott lesz a megoldások differenciálása az alacsonyabb szolgáltatási szinteken, az innováció pedig kritikus szerepet játszik majd az üzleti eredmények alakulásában. Ezeket a tényezőket még kiegészíti a felhőalapú BPM-modellek (BPaaS) térnyerése, ami továbbvezet a BPM-szolgáltatások felé való elmozduláshoz.
Egyre nagyobb az igény a többféle tárhely- és hosting-megoldásra is, így mind a felhőszolgáltatók, mind a menedzselt tárhelyszolgáltatók – új utakat keresve az erőforrások megteremtéséhez – a szoftverek által meghatározott megközelítések felé fordulnak.
Az üzleti igények döntenek
A menedzselt szolgáltatók (MSP – managed service provider) és a felhő szolgáltatók (CSP – cloud service provider) számára is hatalmas feladat, hogy a tárolási és mentési feladatokat hatékonyabban és olcsóbban legyenek képesek elvégezni, mint ahogy arra üzletfeleik a szervezetükön belül képesek lennének.
A legtöbb vállalat, ha nem akarja saját eszközökre hagyni, a biztonsági mentést a felhőbe irányítja. Az MSP-k számára ez is elfogadható utat jelent, mert tárolóhely-viszonteladóként léphetnek fel. De az biztosan nem jó megoldás üzleti környezetben, ha pusztán dobozos backup-szoftver és -hardver beszerzésével válaszolnak az ügyfelek igényeire. A piacon azonban egyre több MSP-igényekre hangolt mentési alkalmazás jelenik meg, csakhogy az online mentési szolgáltató előfizetői bázisában rögzített közönséges fogyasztókból időközben üzleti felhasználók válnak, s ezek új igényeit az MSP-specifikus termékek nem mindig képesek kiszolgálni.
Az MSP-k ezért keresik a megoldásokat, hogy javítsák és lecseréljék a jelenlegi kínálatukat. Az ügyfelek arrafelé nyomják a szolgáltatókat, hogy megfeleljenek az új üzleti igényeknek, amelyek a virtualizáció és a mind nagyobb mértékben használt adatbázisok miatt jelentek meg a vállalati piacon.
A CSP-knek pedig szükségük van a nagy teljesítményű tárolókra, de ezeket az üzleti modellnek megfelelően kell használniuk, azaz fokozatosan, annak függvényében bővítve a tárolási kapacitást és a teljesítményt, ahogy az ügyfelek száma és igénye bővül.
A CSP-k általában nem engedhetik meg maguknak, hogy nagy tárolási kapacitásokat vásároljanak előre, és aztán abban reménykedjenek, hogy az ügyfelek a vásárlás jogosságát visszaigazolva elég gyorsan megérkeznek. Csak a fokozatos megközelítés ideális. A szoftver által meghatározott tárolási megoldások a CSP-k számára a számítási és tárolási infrastruktúra közelítését egy természetesebb frissítési folyamatban teszik lehetővé. Azaz ahogy növekszik az ügyfelek száma, úgy adják hozzá a számítási teljesítményt, s ha képesek elhelyezni tárolási és adatátviteli szolgáltatásokat ugyanazokon a node-okon belül, a környezet automatikusan skálázódni fog.
Kinek használ?
Két fő oka van, hogy a szoftver által meghatározott tárolási megközelítést fontos megismerni azon vállalkozásoknak, amelyek ki akarják használni az MSP-k és CSP-k által kínált előnyöket. Először is az ügyfeleknek meg kell érteniük, hogy az MSP-jük, CSP-jük hogyan támogatja a szolgáltatását. Ettől is függ, hogy képes-e valóban megfelelni a szolgáltatásiszint-megállapodásokban (SLA) rögzített feltételeknek. Ha valami ugyanis elromlik, az SLA támaszt adhat a megbízónak egy jogvitában, de ettől még nem nyerheti vissza az adatait, és nem fut az alkalmazása.
Másodszor, a jövőben az MSP-k és CSP-k a tárolási szolgáltatások piacán egyre nagyobb szerepre tesznek szert, s ezek a cégek fogják a számítási és tárolási teljesítmények határait egyre kijjebb tolni. Minél előbb érdemes megtanulni, hogy melyek a legjobb eljárások, amikor ezekkel a szervezetekkel működnek együtt a belső számítási és tárolási kihívások leküzdésében.
MSP és CSP
Minden a VAR-okkal (Value Added Reseller – többletérték-viszonteladó) kezdődött, azokkal a technológiai szállítókkal, amelyek ismert termékeket saját vonásokkal kiegészítve, időnként az ügyfél igényeire szabva adtak el, gyakorlatilag új produktumként. A 2000-es évek közepén sok VAR úgy döntött, hogy menedzselt szolgáltatásokat ad a portfóliójához, s valóban a napi menedzsment felelősségét vállalva kínáltak stratégiai módszert a tevékenységek javítására. Ezzel megjelentek az MSP-k, a menedzselt szolgáltatást szállítók.
Ezek a harmadik félként üzletelő cégek hálózati alapú szolgáltatásokat, alkalmazásokat és felszereléseket bocsátanak a vállalkozások és másféle szervezetek vagy más szolgáltatók rendelkezésére. Az MPS lehet hostingcég vagy hozzáférési szolgáltató, amely olyan informatikai szolgáltatásokat kínál, mint a teljesen kiszervezett hálózatmenedzsment-rendszer, amelyben ott lehet az IP telefonrendszer, az üzenetküldés, a hívásközpont, a virtuális magánhálózat, a menedzselt tűzfal és a hálózati szerverekre figyelő monitoring és riportolás is.
A legtöbb ilyen szolgáltatást el lehet érni a megrendelő cég hálózatán kívülről is, de erős hangsúlyt fektetve az integrációra, illetve az internetes biztonsági alkalmazások és tartalmak tanúsítására. MSP-k tulajdonképpen a cégek outsourcing-ügynökei, s annyiban különböznek más szolgáltatóktól, például az internetszolgáltatóktól, hogy a menedzselt szolgáltatók folyamatosan képesek a szolgáltatásaik frissítésére, a szükséges erőforrások megszervezésére, hogy egyre gyorsabb számítógépes hálózatokat tarthassanak fenn. Az MSP-k a hálózatokon kívül képesek kezelni egy sor másik kapcsolódó tevékenységet, beleértve a felhőtárolók működtetését is.
A felhőszolgáltatók (CSP) valamilyen interneten keresztül elérhető infrastruktúrát, szoftvereket vagy platformokat kínálnak az ügyfeleiknek. A létjogosultságukat a könnyű hozzáférés és rugalmasság, illetve a saját berkeken belül működtetett rendszerekénél alacsonyabb költségek teremtik meg. A legnagyobb ellenérzést általában az érzékeny adatok és alkalmazások feletti teljes kontrollról való lemondás váltja ki, hiszen ezeket a cég többé-kevésbé rábízza a szolgáltatóra. A megbízhatóság a CSP-k esetében ezért az egyik legfontosabb versenyképességi tényező, amely nemcsak az adatok illetéktelenektől való megvédését jelenti, hanem az üzembiztonságot, a kiesések nélküli működés szavatolását is.
