Hazánk méreteihez képest viszonylag sok olyan, az infokommunikáció területén működő kutató-fejlesztő központ működik Magyarországon, ahol több száz, vagy akár ezernél is több mérnök és informatikus dolgozik. Ezen központok anyavállalatai hosszú távra terveznek, kiválóak a felsőoktatási kapcsolataik, ezzel is gondolva a jövőre, a szakember-utánpótlásra.
Szenzorok, szoftverek, szolgáltatások
A Bosch csoportnál a jövő megatrendjei az automatizált vezetés, az elektromos autók, a hálózatba kapcsoltság és a szoftverek. A hálózatba kapcsolt élethez szükséges hardvertermékeken túl a vállalat stratégiai céljai között szerepelnek a termékeik internetes hálózatba kapcsolását segítő teljes körű szolgáltatási megoldások is. Az hálózatba kapcsolhatóság terén a fókuszban a "3S" áll: szenzorok, szoftverek, szolgáltatások. A magyarországi munkavállalók közvetlenül részt vesznek a Bosch nemzetközi innovációs tevékenységében. A hazai K+F-központokban több mint 1700-an foglalkoznak kutatás-fejlesztéssel.
A 2005-ben alakult Budapesti Fejlesztési Központ 1500 alkalmazottjával a Bosch csoport nemzetközi gépjárműipari kutatási és fejlesztési tevékenységeinek egyik legjelentősebb bázisa. A központban különböző gépjármű-elektronikai vezérlőrendszereket és mechanikus komponenseket fejlesztenek, többek között a biztonsági rendszerekhez és a motorvezérlő technológiához. A fejlesztőbázis folyamatosan bővül. Az új campust 2015 augusztusában nyitották meg, a teljes beruházás 30 milliárd forintba került. A Bosch a központ bővítésével folyamatosan növelni kívánja az itt dolgozó mérnökök és projektek számát.
Miskolcon több mint 220 mérnök foglalkozik kutatás-fejlesztéssel. Ők egyrészt a mobilitási megoldások üzletág számára fejlesztenek indítómotorokat és generátorokat, másrészt a fogyasztási cikkek üzletág számára elektromos kéziszerszámokat.
A Boschnak jelenleg tizenkilenc hazai oktatási intézménnyel működik együtt, évente több mint 150 millió forintot fordít a szakképzésre. A vállalat 2005-ben önálló tanszéket alapított a Miskolci Egyetemen, ahol mechatronikai mérnökjelölteket oktatnak. Ezen kívül számos Bosch labor és további egyetemi együttműködés támogatja a mérnökképzést. A hazai Bosch csoport a középiskolai duális képzés támogatása után a felsőoktatásra is kiterjesztette a módszert.
A vállalatnak több száz nyitott pozíciója van. Jelenleg leginkább az informatikai munkakörökben tapasztalnak hiányt.
Bekapcsolódás a helyi innovációs ökoszisztémába
Az Ericsson Magyarország kutatási-fejlesztési központja az 1991-ben alapított szoftverfejlesztő központ és az 1996-ban alakult kutatólabor integrálásával jött létre. Jelenlegi témái az 5G, a hálózati analitika, az IoT, a felhő és a big data. Néhány 2015-ös tevékenység: távközlési és adatkommunikációs hálózatok forgalmi viszonyainak, hálózati teljesítményének és új transzporttechnológiáinak elemzése; mobilhálózati architektúrák evolúciójának vizsgálata; telekommunikációs szerverplatform fejlesztése; felhőinfrastruktúra fejlesztése; a nagyadat-elemzésen alapuló szolgáltatásminőség-menedzsment rendszer fejlesztése.
Az Ericsson Magyarország - a vállalat kutatási világhálózatának tagjaként - 1250 mérnöknek, kutatónak, hardver- és szoftverfejlesztőnek ad munkát. Egyik kiemelt programjuk - az 5G-t Európának program részeként - az 5G-t Magyarországnak. A tervek szerint a lehetséges 5G-megoldások ipari kísérleti üzemét végeznék el olyan területeken, mint például az IoT, az energia- és közműszolgáltatások, a biztonság és a védelem, az állami infrastruktúra és a kiskereskedelem. Ezen kezdeményezések hasonlóak a nemrégiben elindított 5G Exchange (5GEx) néven bevezetett, együttműködésen alapuló innovációs projekthez, amelynek társfinanszírozója az Európai Bizottság, és az Ericsson budapesti kutatócsapata áll az élén. Az 5GEx célja, hogy lehetővé tegye az egységes, számos szolgáltatót és technológiát felvonultató európai 5G szolgáltatási piac létrejöttét.
Az Ericsson vallja, hogy egy vállalat K+F központja csak akkor lehet hosszú távon sikeres, ha bekapcsolódik a helyi innovációs ökoszisztémába. Ennek megfelelően K+F stratégiájának központi eleme az egyetemekkel, oktatási központokkal való együttműködés. Laborokat működtet például a BME és az ELTE több tanszékén, további legfőbb partnerei a Szegedi Tudományegyetem, az Óbudai Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem és az MTA SZTAKI. A vállalat 2005-ben Budapesten létrehozta második innovációs garázsát. Az Ericsson Garázs egy együttműködésen alapuló inkubátorlaboratórium a szolgáltatók, vállalatok, fejlesztők, egyetemek és végfelhasználók számára, ahol az iparág fontos innovációs témáira összpontosítanak.
Egyetemmel közös siker Barcelonában
A Nokia 1998-ban indított budapesti kutatás-fejlesztési részlegének életében fontos állomás volt 2013 januárja, amikor a Magyar Kormány és a Nokia (akkori nevén Nokia Siemens Networks) stratégiai együttműködési megállapodást írt alá. Ebben a vállalat kifejezte szándékát, hogy tovább erősíti magyarországi jelenlétét, növeli az itt foglalkoztatott, magas hozzáadott értéket termelő munkatársai számát. E folyamat fontos lépése volt 2014 májusában az az EKD-megállapodás, amelynek keretében a cég 150 új munkatárs felvételét és tartós foglalkoztatását vállalta. Ezt a létszámot sikerült túlteljesíteni: az elmúlt években mintegy 700 fővel bővült a K+F központ. A vállalatnál jelenleg 1400 szoftvermérnök dolgozik.
A Nokia budapesti Globális Technológia Központja a telekommunikációs hálózati megoldások szoftveroldalának fejlesztésére fókuszál. Munkatársai a távközlési technológiák széles körével foglalkoznak, a hagyományosaktól kezdve a felhőalapú virtualizáción át a bigdata-elemzésig és prediktív marketingig, de fejlesztenek Voice over LTE technológiát is. Kiemelt kutatási területük az 5G hálózatok. Tevékenységi körükbe tartoznak a vasúthálózatokra szabott GSM-R kutatások is.
A vállalat tizenhárom hazai egyetemmel épített ki több pilléren álló stratégiai partnerséget. Kiemelt fővárosi partnerei a BME, az ELTE és az Óbudai Egyetem, de a győri Széchenyi István Egyetemmel, a Szegedi Tudományegyetemmel, a veszprémi Pannon Egyetemmel és az egri Eszterházy Károly Főiskolával is szoros együttműködésre törekszik.
Az elmúlt évtizedben több mint ezer gyakornok vett részt felsőoktatási programjaiban. Számos munkavállalójuk gyakornokként kezdte a cégnél. A felsőoktatási együttműködés második pillérét egyetemi kutatási és fejlesztési projektjeik képezik, amelyek gyakorlati tapasztalatot nyújtanak a hallgatóknak olyan vezető technológiák terén, mint a 4G, az 5G és a cloud computing.
A Nokia és a hazai felsőoktatás közös sikereinek példája az idei barcelonai Mobile World Congress kiállításon bemutatott mobilkommunikációs-robotikai mintaalkalmazás, amely a Nokia Bell Labs, a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszéke, valamint a TU Dresden 5GLab közös fejlesztése.
Elektromos repülő
A Siemens magyarországi leányvállalata bő három évvel ezelőtt - a BME-vel közösen - olyan optimalizációs stratégiák létrehozásába fogott, amelyek elektromos autók hajtásinvertereiben alkalmazhatók. Ekkor ez volt az egyetlen fejlesztési tevékenység a budapesti Gizella úton, a csapat először két főből állt, jelenlegi létszáma tizenhét. Az első projekt időközben lezárult, de elindult belőle két kutatás-fejlesztési irány: teljesítményelektronikai szimulációs rendszerek kialakítása; elektromos hajtásrendszerek építése, illetve ennek részeként akkumulátoros rendszerek fejlesztése. Ez utóbbi munka kézzelfogható eredménye az eFusion névre keresztelt, tisztán elektromos meghajtású, egymotoros, kétszemélyes kompozit repülőgép.
Smart City kiválósági központ
Június közepe a beadási határideje az EU Horizon 2020 programban meghirdetett pályázat második fázisának, amelyben a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara (VIK), a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a berlini Fraunhofer Fokus Intézet és az Urban Software Institut konzorciuma egy budapesti Smart City kiválósági központ létrehozására és fenntartására szeretne támogatást nyerni. Az első fázisban 160 pályázó közül választották ki azt a 31 konzorciumot - köztük három magyar részvételűt -, amely kidolgozhatja egy hosszú távon üzletileg is fenntartható kiválósági központ kutatási, beruházási és üzleti tervét. A második fázis kilenc nyertese öt-hét évre szóló, 15 millió euró értékű támogatáshoz jut. Elvárás, hogy a kiválósági központ önálló jogi személyiségként működjön és teljesen független legyen.
"Elképzelésünk szerint központunknak fővárosi és vidéki kutatórészlegei is lesznek, összesen mintegy 40 új, magas hozzáadott értékű munkahellyel számolunk. A központ üzleti feladata a kompetenciakörébe tartozó, a digitalizációhoz kötődő, városokat és régiókat érintő fejlesztésekben és beruházásokban - itthon a Modern városok programban, EU-s szinten a Nyílt városi platformok fejlesztési programban - való részvétel - tájékoztat Vajta László, a VIK dékánja.
Annak érdekében, hogy a központ már az előkészítő fázisban megfogható szervezetként létezzen, a VIK - Smartpolis néven - tudásközpontot hozott létre. A Smartpolisnak már közel hatvan hazai és környező országokbeli várossal, vállalattal és önkormányzattal van együttműködési megállapodása a jövőbeli közös projektek megvalósítására. A nyertesek 2017 januárjában indíthatják el a kiválósági központokat.
