A magyar gazdaság versenyképességének megtartásában megkérdőjelezhetetlen szerepet játszanak az üzleti szolgáltatóközpontok: már több mint 200 üzleti szolgáltatóközpont működik Magyarországon, az általuk foglalkoztatottak száma meghaladta a 100 ezret, és a szektoron belül a munkavállalók átlagéletkora 33 év.
A szektor az elmúlt időszakban teljesen átalakult, magas hozzáadott értékű tevékenységeket is elkezdtek Magyarországra szervezni - hangzott el a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt működő, befektetésösztönzéssel foglalkozó HIPA idei konferenciáján, amelyet az Association of Business Service Leaders (ABSL) és az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) együttműködésével szerveztek meg.
A központok nemcsak magas hozzáadott értékű munkahelyeket teremtenek, de kiemelkedő munkakörülményeket és magas fizetéseket is biztosítanak elsősorban a frissen végzett egyetemi hallgatóknak.
A kezdetben főként telefonos ügyfélszolgálatot és egyszerűbb számviteli feladatokat ellátó irodák mára olyan központokká fejlődtek, ahol megjelent a tevékenységi körökben a magasabb szintű informatikai szolgáltatás, a kiterjesztett projektmenedzsment, a matematikai modellezés és különféle kutatás-fejlesztési funkciók is.
A szektor további növekedéséhez minden erőforrás rendelkezésre áll. Magyarországon jelenleg 63 felsőoktatási intézményben csaknem 290 ezer hallgató tanul, akik a következő években valós alternatívát jelenthetnek a szolgáltatóipar vállalatainak.
A jövőben még nagyobb hangsúlyt szeretnének fordítani a szektor támogatására, még több szolgáltatóközpontot szeretnének Magyarországra vonzani, a már jelenlévő központokat pedig támogatják a növekedésben, valamint abban, hogy további, magas hozzáadott értékű funkciókat hozzanak Magyarországra.
A visszajelzések alapján a vállalatok több mint fele tervezi újabb tevékenységekkel szélesíteni a portfólióját, és több mint 80 százalékuk növelné a hozzáadott értéket.
Jó hír, hogy a szektor szereplőinek területi eloszlása egyre kiegyensúlyozottabbá válik. A szolgáltatóközpontok többsége a fővárosban működik, de a vidéki egyetemvárosok is egyre komolyabb eredményeket tudnak felmutatni. A szektorban foglalkoztatottak csaknem 25 százaléka vidéki telephelyen dolgozik, és azt szeretnék ösztönözni, hogy ezt az arányt a jövőben tovább növeljék.