Két hete hivatalosan is bejelentették azt, amit már jó ideje rebesget a tech-világ: az NVIDIA megvásárolja az ARM Limited vállalatot. A 40 milliárdos üzlet fejében a teljes cég átkerül hozzájuk a jelenlegi tulajdonostól, a japán SoftBank-től, amely 2016 óta "gazdája" az iparági szinten kifejezetten fontos cégnek. Az üzlettel kapcsolatban korábban már felmerültek trösztellenes aggályok, de úgy tűnik, nem az amerikai kereskedelmi felügyelet tenyerelhet bele a felvásárlásba, hanem Kína.
Persze Kínának közvetlenül nincs köze egyik félhez sem: az NVIDIA bejegyzését tekintve amerikai, az ARM brit, míg a SoftBank japán. A South China Morning Post cikkében azonban a Lenovo egykori vezető mérnöke, Ni Guangnan nyilatkozik a kérdéssel kapcsolatban, és szerinte a háttérben akár olyan fenyegetőzés is elindulhatott Kína felől, amely az üzlet utoltó utáni pillanatos lemondásához is vezethet.
Az ARM technológiájátt használó termékek nagy része ugyanis kínai gyárakban készül, viszont az ország számára aggasztó lehet, hogy a jelenlegi kereskedelmi csatározások közepette az NVIDIA a teljes gyártási folyamatot átköltöztetheti az Egyesült Államokba. Guangnan szerint viszont Kína a felszínen globális trösztellenes intézkedésekre hivatkozva ezután megtilthatja az Amerikában gyártott ARM-alapú eszközök beszállítását az országba.
Persze mindez nagyon csúszós pálya, hiszen Kínának jelenleg nincs olyan alternatívája a chipgyártásban, amely jelenleg képes lenne kiváltani az ARM architektúrát - az olyan gyártók, amelyek valamilyen független technológiával próbálkoznak, manapság évtizedes lemaradásban vannak mind sebesség, mind a gyártástechnológia méretezése terén. Viszont a másik oldalról irtózatos kiesés lenne egy csomó gyártónak és az NVIDIA-ARM konglomerátumnak is az, ha hirtelen nemkívánatosak lennének a hatalmas kínai piacon, hiszen a teljes nemzetközi mobilos és tabletpiac szinte egésze elveszítené az egyik legfontosabb piacát. Így hát ez olyasmi lenne, mint a visszás "chicken game", amikor egymás felé száguld két autó és élet-halál függ attól, ki ijed be hamarabb, és rántja el a kormányt.
Egyébként szakértők azt is megjegyzik, hogy a kínai bedurcásodás mögött még egy érdekes indíték áll: ugyan az NVIDIA papíron amerikai cég, de a céget alapító Jensen Huang tajvani származású. Márpedig Tajvan hovatartozása régóta Kína legnagyobb mumusa, az ország saját részének tekinti a szigetet, a nemzetközi politika viszont Amerika hathatós támogatásával függetlenként kezeli. Egyfajta politikai sértődés is motiválhatja tehát azt, hogy Kína igyekszik keresztbetenni egy olyan ügyletet, amelyből egy Amerikában élő tajvani profitálhat.
Azt azért egyelőre nem érdemes várni, hogy a felvásárlás emiatt valóban meghiúsul, inkább az lehet majd az ügy következménye, hogy Kína mindenféle erős feltételt támaszt majd az új tulajdonos felé, ami jelenthet kereskedelmi kedvezményeket, vagy annak felvállalását, hogy az ARM gyártását részben vagy egészben Kínában hagyja az NVIDIA.
