A vállalkozás építése közben azonban kiderül, hogy rengeteg buktatóval kell megküzdeni, és gyakran olyan döntéseket kell meghozni, amelyek nem csak mások számára fájdalmasak, hanem komoly veszteségeket okoznak a vállalkozónak magának is.
"A könyv célja, hogy segítsen azoknak, akik beleragadtak a mindennapi nehézségekkel folytatott küzdelembe és nem tudnak kitörni a napi tűzoltásból. Azért választottam ezt a sajátos műfajt, mert nem akartam egy száraz szakkönyvet írni. Nem a szépirodalmi babérok lebegtek a szemem előtt, hanem szerettem volna egy olyan élethelyzetet bemutatni, amellyel a vállalkozók azonosulni tudnak, hogy aztán a kiutat és a siker tényezőit is bemutathassam" - mondta Egerszegi Krisztián, a könyv szerzője, aki maga is végig járta a profi vállalkozóvá válás útját.
A szerző - aki nem mellesleg a MiniCRM Zrt. cégvezetője és a Cégépítők alapítója - könyvéről (habár formailag kisregény) meglepő módon nem irodalmi műként beszél - a Libri is az üzleti könyvek közé sorolta -, hanem egy élvezhető edukációs projektről, aminek keretében vissza tud adni a KKV cégvezetőknek a rengeteg gyakorlati tapasztalatból amit az elmúlt évek során az ügyfeleiktől és a Cégépítők vendégeitől gyűjtött össze.
"A jövőképe mindenkinek más. Ez a kulcsa az egésznek. Ráadásul nem is csak egy jövőkép lehetséges, hanem több is egy élet során, ahogy a körülmények és az egyéni élethelyzetek is megváltoznak. Sőt annak is több síkja lehetséges, hogy magánemberként milyen jövőképed van, vagy milyen jövőképe van annak a cégnek, amellyel vállalkozóként azonosulsz. Persze a vállalkozóknál a magánéleti és az üzleti célok mindig valahogyan összefonódnak" - magyarázta Egerszegi Krisztián.
Miért ennyire fontos a jövőkép? A szerző szerint a vállalkozók hasonlóan működnek, mint a sportolók. Arnold Schwarzenegger igazi karrierjét például egy testépítő verseny indította el. Elképzelte, hogy egy év múlva ott fog állni a színpadon, bámulni fogja majd a zsűri és a közönség, és nyerni fog. Emiatt, amikor meg kellett csinálnia ezer felülést, alig várta, hogy nekikezdhessen, pedig tudta, hogy nem lesz kellemes. De nem a pillanatnyi fájdalmat látta, hanem azt, ami azontúl van - a sikert.
Egerszegi szerint az nem jövőkép, ha valaki arra vágyik, hogy ő legyen a leggazdagabb magyar. Vagy menő napelemes céget akar, mint a regény főszereplője. Ilyen versenyző rengeteg van, és a többségük ráadásul sohasem ér el sikert. A vállalkozói jövőképben benne van annak az útnak a lehetősége, amely elvezet a sikerhez.
Ehhez szerinte a Borháló története az egyik legjobb példa. Két borszerető ember, egy tanár és egy belsőépítész kitalálja, hogy a jó bort jó áron kellene eljuttatni a széles közönséghez, és ennek a legjobb módja egy országos franchise hálózat létrehozása, és ebből a jövőképből nem engedtek. Egerszegi Krisztián szerint azért kellenek ezek a jövőképek, mert ezekhez lehet jó célokat meghatározni, amelyeket aztán konkrét lépéseken keresztül lehet elérni. Ha egy vállalkozó gondolkodásában nincs rendszer, akkor azokat a vágyait sem tudja beteljesíteni, amelyek miatt egyszer talán elkezdte a cégét építeni. Az anyagi függetlenség mellett a vállalkozói szabadságot. A jó cél sohasem egy pénzügyi cél, árbevétel vagy nyereség. Ezek jó mérőszámok, hogy lássuk a haladást, de a vállalkozón kívül ezzel nehéz másnak azonosulnia. Például jó cél lehet, hogy a napelemes cég segít függetlenedni az energiaszámlától, odafigyel a környezetre a legmodernebb technikával, sohasem késik és mindezt "szívásmentesen" biztosítja az ügyfelének. Ha ezt úgy fogalmaznánk meg, hogy kétszer akkora bevételt vagy nyereséget akar elérni napelemezésből, akkor ezzel nehéz azonosulnia a munkatársaknak vagy ügyfeleknek. A kollégák fizetésemelést kérnek, az ügyfelek meg árengedményt, és máris szinte lehetetlenné válik a cél teljesítése. Ezért nem érdemes ilyet kitűzni. Viszont, ha jó a célkitűzés, akkor megvan az alapja a sikernek - állítja Egerszegi Krisztián.
"A másik alaphipotézis, ami tisztán látszik, hogy mindenki tudja, hogy mit kell csinálni. Elolvasták az interneten vagy a szakkönyvekben, levizsgáztak belőle üzleti iskolákban, meghallgatták konferenciákon, kiokították őket a fizetett tanácsadók. Azaz pontosan tudják, hogy mit kellene tenniük. De mégsem csinálják" - mondta a szerző, és nyilvánvalóan a gyakorlati tapasztalataira gondol.
Arra utal, hogy ha valakinek nincs jövőképe, az súlyosbítja ezt a berögzült tehetetlenséget, mert nincs merrefelé elindulni. Igazi segítséget az jelent ezekben a helyzetekben, ha valaki megmutatja, hogy a rengeteg elvégzendő feladatok közül melyik az az egy vagy néhány, amelyekkel komolyan neki kell állni foglalkozni az előrelépés érdekében. Ha elkészült választhat egy újabb feladatot.
A könyv azért született, hogy bemutassa mi kell ahhoz, hogy sikeresen járjuk be a vállalkozói utat, - ráadásul a siker sokféle lehet, vállalkozói karrier, szakmai karrier, normális családi élet stb. -, de a mókuskerékben leginkább csak a szívinfarktus vagy a válás felé vannak kimenetek. Ahhoz, hogy a történet a happy end felé haladjon hinni kell valamiben, ami alapvetően fontos. E nélkül mindig minden relatív, mindig mindenkivel baj van, és élvezhetetlen az élet, nincs boldogság. A könyvben elolvashatjuk, hogy mit ad egy vállalkozónak a jövőkép.
