Elemzést és javaslatcsomagot készített a kormány számára az elektronikai ágazatról, illetve a kapcsolódó fő tennivalókról az IVSZ elektronikai tagozata. A magyar elektronikai ipar teljesítménye egy év alatt több mint 35 százalékkal nőtt; jelenleg a GDP 5,3 százalékát adja (megelőzve például az energiaszolgáltatást vagy a turizmust), az ipari termelésen belüli részesedése 24,5 százalék. Ahhoz, hogy az ágazat továbbra is jól teljesítsen, elengedhetetlen néhány probléma sürgős kezelése - hívta fel a figyelmet Gacsal József, az IVSZ alelnöke.
Az elemzés összegyűjtötte a magyar gazdaságpolitika legfőbb célkitűzéseit, és azt, hogy ezek elérését miként segítheti az elektronikai ipar. Jelentős mértékben hozzájárulhat például a foglalkoztatottság növeléséhez. Reális cél, hogy az ágazatban foglalkoztatottak száma 10 év alatt megkétszereződjön. A megfelelő szakmai utánpótláshoz elengedhetetlen a köz- és felsőoktatás megújítása. Ezen belül a természettudományi képzés megerősítése, az angol nyelv oktatása, a csoportmunkára való nevelés kiemelt fontosságú.
Jelentős mértékben hozzájárulhat az elektronikai ipar továbbfejlődéséhez az oktatási intézmények és az ipar szereplőinek minél szorosabb együttműködése. Rendkívül hasznos volna, ha a nagyobb üzemek és egyetemek körül kompetenciaközpontok alakulnának. Ezen túlmenően kiemelt hangsúlyt kellene fektetni a hazai kis- és középvállalatok megerősítésére.
A magyar elektronikai iparban nemcsak a gyártás, hanem a fejlesztés is meghatározó. Már eddig is sok világcég hozta ide fejlesztőközpontját, és ha több szakember lenne, még többen jönnének. Bőven van tehát helyük a magyar mérnököknek. Két jó példa a sok közül: az Ericsson hazai kutató-fejlesztő központjának létszáma szeptemberben eléri az ezer1000 főt. A hazai KKV-szektort képviselő, rendszertesztekkel, gyártásautomatizálással, hardvertervezéssel és kutatás-fejlesztéssel foglalkozó, 80 százalékban exportra dolgozó evopro Kft. összességében 280 mérnököt foglalkoztat.
