Soha nem látott méretű változás zajlik az IT-iparágban: a digitalizáció teljesen átrendezi a versenyzők sorait, és ahogy az iparági trendeket sok éve szemmel tartó IDC a Gundelbe összehívott üzleti reggeli meghívójában fogalmazott, most dől el, kik lesznek a leszakadók, és kik lesznek azok a digitális bennszülöttek, akik ki tudják aknázni a folyamat előnyeit.
Autóban utazunk
Németh Dávid, a K&H Bank piaci igazgatóságának vezető elemzője jó hírekkel kezdte Safe Haven - Biztonságos menedék című előadását: a világ kilábalt a válságból, és Magyarország sérülékenysége sokat csökkent az elmúlt években. Az ország kikerült a bóvli kategóriából, és újra befektetésre ajánlott minősítéssel büszkélkedhet, továbbá a bruttó államadósság is megbízhatóan csökken.
Ezután következett a feketeleves. Magyarország szerkezeti gondokkal küzd: az exportnövekedés és az export belföldi hozzáadott értékének növekedése is elmarad a Visegrád-4 átlagától. Szintén nem örvendetes, hogy túlzott a járműipar szerepe, ami nagyon konjunktúra-függővé teszi az országot, és növeli kiszolgáltatottságát. A szakértő bemutatta, hogyan változott az Európai Unióban a regisztrált új autók száma: a válság előtt 2007 volt a csúcsév, amikor 15,6 millió autót regisztráltak, és egy komoly visszaesés után 2017-re ez az érték visszanőtt 15,1 millió autóra; pár százaléknyi fejlődés még benne rejlik a piacban, de túlzott növekedési potenciált már nem remélhetünk tőle.
Két grafikon a termelékenységet hasonlította össze a versenyszférán belül a külföldi és hazai tulajdonú cégeknél. Döbbenetes különbségekre derült fény: míg a külföldi tulajdonú vállalkozásoknál a termelékenységünk tisztességesnek mondható, egy főre vetített 75 eurós értékével nagyjából az európai középmezőnyben van, a hazai tulajdonú cégeknél alig haladja meg a 20 eurót, és ezzel a sor vége felé kullogunk.
A beruházási rátánkra szintén nem lehetünk büszkék. Ez még az EU-s átlagtól is elmarad, nem is szólva például a csehekétől, amely sok éve masszívan, komoly százalékokkal meghaladja a miénket. Ilyen csekély beruházásokkal reménytelennek tűnik a hátrány ledolgozása és a felzárkózás.
Németh előadásában kiemelte az oktatás jelentőségét. Egy amerikai kutatásra hivatkozott, amely szerint aki az általános iskolában minőségi képzésben részesül, fiatal felnőttként sokkal jobban helyt tud állni a munkaerőpiacon, és nem utolsósorban többet keres. Magyarországon egy felmérés szerint 150-200 ezer gyermek nem jut nívós oktatáshoz, tízből kettő alapfokon teljesít szövegértésből, tízből három nem tud átlagot számolni és grafikont olvasni. És míg az osztrák felsőoktatási intézmények átlaghelyezése az egyetemi rangsorban 312, a magyaroké 733, és nálunk körülbelül negyedannyi kiadás jut egy hallgatóra, mint Ausztriában. Vagyis a beruházások és a termelékenység növelése mellett itt is rengeteg teendőnk van.
Már csak 28 év kell…?
Tom Schwieters, az IDC regionális vezetője - félig tréfásan - egy optimista jóslattal kezdte előadását. A berlini falat 1961 augusztusában állították fel, és 1989-ben döntötték le. Azóta 28 év telt el, pontosan annyi, amennyi ideig ez az Európa megosztottságát hirdető építmény létezett. Nos, ha Magyarország tartja az európai átlagot 1-1,5 százalékkal meghaladó GDP-növekedést, akkor Schwieters számításai szerint újabb 28 év múlva akár utol is érhetjük a világot…
Hogyan legyünk digitális bennszülöttek című előadásában azt a témát járta körül, hogy a cégeknek milyen lépéseket kell megtenniük, ha sikeres digitális vállalkozásokká szeretnének válni. Schwieters rámutatott, hogy napjainkban már minden vállalkozás "technológiai cég". Az IDC előrejelzései szerint 2020-ra az európai top 500 vállalkozások 50 százaléka teljesen kidolgozott DX-platformstratégiával fog rendelkezni, és a vállalkozások 90 százaléka fog bevételt húzni az adatszolgáltatásokból.
Ezután sorra vette a közeljövő néhány meghatározó trendjét. Az első közülük az API-k és ökoszisztémák előretörése: 2021-re a G2000 cégeknek több mint a fele a digitális interakciók egyharmadát nyílt API ökoszisztémákon keresztül fogja lebonyolítani. A következő két fontos hatás a mindent átható automatizáció és a mesterséges intelligencia (AI) térhódítása. 2019-re a DX-kezdeményezések 40 százaléka AI-ra épül, a fogyasztók 90 százaléka AI-val felruházott botokat fog használni, és az ipari robotok felét hajtja majd mesterséges intelligencia. Mindeközben a vállalati appok a hiperagilis architektúrák felé mozdulnak el, és terjednek a kevés, vagy semennyi kódolást nem igénylő fejlesztési megoldások: az IDC előrejelzése szerint 2021-re az üzleti alkalmazások 20 százalékát és az új szolgáltatások 30 százalékát már ilyen technikákkal fogják előállítani.
Schwieters a digitális bennszülöttséghez vezető útról hangsúlyozta, hogy nem egyenes vonalú: nincs egyetlen helyes irány, számtalan módon lehet javítani a fogyasztói élményt. Van azonban néhány teendő, amit a siker érdekében nem szabad elmulasztani. A vállalkozásoknak újra kell gondolniuk szervezeti struktúrájukat és fontos teljesítménymutatóikat; elővigyázatosan, a jövőbe tekintve kell platformot választaniuk, és a modularitás irányába kell haladniuk, mert ez a jövő útja.
Kikényszerített változás
Szentiványi Gábor, az ULX ügyvezetője előző nap eltörte a lábát, ezért fekvőgipszben tartotta meg Digitális transzformáció a Red Hattel: Irány a felhő című előadását. Szentiványi felhívta a figyelmet a versenyhelyzet kiéleződésére, valamint a fogyasztók, a felhasználók és a befektetők igényeinek folyamatos növekedésére. A PwC amerikai vezetők körében végzett felmérését idézte, amely szerint a megkérdezettek 77 százaléka úgy érzi, a technológia egyike annak a három legfontosabb tényezőnek, ami a stakeholderek szemében meghatározza a cég megítélését.
És ami a technológián túl van: az újgenerációs architektúrák új lehetőségeket kínálnak a fejlesztésre és az integrációra; a felhőbe települt platformok a működésben kínálnak új távlatokat, az új szemléletmódok (mint például a DevOps) szintén a digitális transzformáció irányába tolják el a világot, és a nyílt forrás az együttműködés kultúráját hozza a fejlesztésekbe, emellett többek közt az átláthatóságot is javítja.
Kis lépések politikája
Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen három vezető IT-szakember - Hetényi Márk, az MKB vezérigazgató-helyettese, Lazarovits Márk, az MVM informatika vezérigazgatója és Piller Gábor, a Telenor b2b értékesítési és marketingigazgatója - osztotta meg tapasztalatait a digitalizációs folyamatról. Piller Gábor elmondta, hogy amivel ők próbálkoznak, az a digitalizáció ember köré építése. Ez nem pusztán azt jelenti, hogy felmérik, a külvilág, az ügyfelek mit szeretnének, hanem - a csökkenő erőforrás-lehetőségekhez igazodva - a dolgozók számára is igyekeznek kézzelfoghatóbbá, motiválóbbá tenni a digitális jövőt. Digitális szolgáltatásaikat úgy próbálják piacra vinni, hogy agilis módon apró szeletekre bontják, és egy-két hónapos lépésekben valósítják meg a fejlesztést. A munkában részt vevők így folyamatos visszajelzést kapnak, és sokkal lelkesebben, nagyobb erőbedobással tudnak részt venni a fejlesztésben. Ez pedig - a Telenor szakembere itt a konferencia makrogazdasági nyitóelőadására utalt - a felzárkózáshoz olyannyira szükséges hatékonyságnövelésnek is fontos eleme lehet.
Piller szerint a digitális átállás folyamatában egyrészt az erőforráshiány jelent problémát, másrészt az, hogy hiába áll a rendelkezésükre egy hihetetlenül értékes adattömeg, amellyel sokat segíthetnének partnereiknek, az egyre szigorodó és bonyolultabbá váló adatvédelmi környezet megköti a kezüket. Meglepő módon a cég azzal is küzd - pedig ez szintén a digitális átállás része volna -, hogy még az üzleti ügyfeleit is nehezen tudja rábeszélni a digitális számlákra.
A mobilszolgáltatóé után a banki narratíva következett. Hetényi Márk elmondta, hogy miután megvívták harcukat az ősrendszerekkel, szélesre tárják a kapukat: ez egyrészt előírás (lásd PSD2-t és társait), másrészt azonban hatalmas lehetőség is, mivel stratégiailag is az open banking mellett kötelezték el magukat. Hetényi is panaszkodott arra, milyen nehéz megfizethető áron kompetens szakembert találni.
Digitalizálni nehéz, de muszáj, fogalmazott Lazarovits Márk, aki a költséghatékonyság növelésének fontosságát hangsúlyozta, ugyanakkor arról is beszélt, hogy az állami cégeknél a felhő még mindig roppant óvatossággal kezelt opció. A munkaerőhiány az MVM-nél is állandó gond: ők felsőoktatási intézményekkel kötött együttműködési szerződésekkel próbálják már korán magukhoz kötni a jövendő munkatársakat.
