Informatikai konferencia már jó ideje nem zárulhat úgy, hogy legalább egy előadó ne utaljon az ipari internetre (Internet of Things, IoT), sőt azt is megszokhattuk, hogy ma már a népszerű médiában is terítékre kerül a dolgok internetje. Nem meglepő, hogy egyesek legyintenek a hívószó hallatán, mondván, túl nagy a porverés az okos hűtőszekrények körül, amelyek szólnak, hogy vegyél még tejet. Pedig az ipari internet ennél sokkal több.
Erre utal a Gartner előrejelzése is, mely szerint az ipari internet installációs bázisát 2020-ban már 26 milliárd egység képezheti, ami a 2009-ben számlált 900 ezer darabhoz képest közel 30-szoros növekedésnek felel meg. A 26 milliárd, internetre csatlakozó egységet a PC-ken, tableteken és okostelefonokon felül kell érteni. A piacelemző meghatározásában ugyanis az ipari internetet olyan fizikai objektumok alkotják, amelyek beágyazott technológiájuk révén érzékelik belső állapotukat és környezetüket, vagy interakcióba lépnek azzal, és kommunikálnak minderről az interneten keresztül.
Az évtized végén az ipari internetet alkotó eszközök és szolgáltatások szállítói már több mint 300 milliárd dollár bevételre számíthatnak, elsősorban a szolgáltatások értékesítéséből, míg a különböző piacokon az ipari internetet használó szervezetek 1,9 billió dollár hozzáadott értékkel fogják növelni a világgazdaság teljesítményét.
– Összehasonlításképp 2020-ra a használatban levő okostelefonok, tabletek és PC-k száma együttesen mintegy 7,3 milliárd lesz, vagyis az ipari internetet alkotó egységek installációs bázisa minden más, hálózatra csatlakozó eszközénél sokkal gyorsabb ütemben fog nőni – mondta Peter Middleton, a Gartner kutatásvezetője.
Nagy bumm
Rendkívül olcsó lesz ugyanis a fogyasztói piacra szánt termékek ipariinternet-képessé tétele. A Gartner arra számít, hogy a beágyazott, ám kihasználatlan IoT-technológiával ellátott „szellemeszközök” meglehetősen elterjedtekké válnak. Ezek részben olyan termékek lesznek, amelyek meglévő szenzorikus és hálózati képességei csupán arra várnak, hogy valamilyen szoftveralkalmazással „aktiválják” őket, másrészt olyan eszközöket is ebbe a kategóriába sorolhatunk, amelyek IoT-képességeit a fogyasztók egyszerűen nem használják ki.
A lakossághoz hasonlóan a szervezetek széles köre is igyekszik majd minél sokrétűbben kiaknázni az ipari internetben rejlő lehetőségeket. Az egészségügyben például elterjednek a betegek monitorozására alkalmas gyógyászati eszközök, míg a gyártóipar a beszállítói lánc mentén és a gyártósorokra telepített szenzorokról gyűjtött adatokat az automatizálásban, az ipari robotokra írt alkalmazásokban fogja hasznosítani. A mezőgazdaság a termőföldeket borítja be érzékelőkkel, hogy a begyűjtött adatok elemzésével megoldást találjon a termés növelésére, de a közlekedés, a közműszolgáltatások optimalizálását is az ipari internet fogja segíteni – hogy csak néhány példát említsünk azok közül, amelyekkel már ma is találkozunk a gyakorlatban.
– Olyan olcsóvá válnak a szükséges alkatrészek 2020-ra, hogy a hálózati képesség az 1 dollárnál kevesebbe kerülő processzorok esetében is alaptartozék lesz – mondta Peter Middleton. – Így lehetővé válik, hogy szinte bármit az internetre csatlakoztassunk, a legegyszerűbb tárgyaktól és eszközöktől kezdve a legösszetettebb rendszerekig, és az észlelés, a monitorozás, a távirányítás képességével ruházzuk fel őket. Ma tulajdonképpen még nem is létezik a hálózatba kapcsolt dolgok számos kategóriája, amely 2020-ban az ipari internet jelentős részét fogja alkotni. A tervezők azonban hamar rá fognak érezni az ipari internet, az intelligens termékekben meglévő hálózati és szenzorikus képességek adta lehetőségekre, ezért az IoT-képes tárgyak és eszközök választéka robbanásszerűen bővülés előtt áll.
Messzeható változáshullámok
Az ipari internet piacát a hardver, a beágyazott szoftver, valamint a kommunikációs és informatikai szolgáltatások alkotják. Három vertikum, a gyártóipar, az egészségügy és a biztosítói szektor különösképp kitünteti majd magát az ipari internet használatában, 2020-ban a piac 15-15, illetve 11 százalékát ezek az iparágak tehetik ki a hozzáadott érték eloszlása alapján.
Az ipari internet használatával előállított, hozzáadott érték részben az érett – már ma is kézzelfogható előnyöket adó – IoT-technológiák alkalmazásával áll elő, részben a nagy növekedési potenciállal bíró, új területeknek lesz köszönhető. Olyan szektorspecifikus technológiák segítik majd ezt az értékteremtést, mint például az internetre csatlakozó, automatizált gyártóipari rendszerek, de olyan általánosabb, széles körben alkalmazható technológiák is, mint az intelligens épületek kialakítására és működtetésére szolgáló megoldások, beleértve a környezeti hatásokhoz és a felhasználói preferenciákhoz alkalmazkodó, LED-es világítást, valamint okosfűtést, -szellőztetést és -légkondicionálást is.
Szédületes ütemben terjed majd az ipari internet az ilyen és hasonló, feljövő területeken, ami a Gartner szerint mélyreható változásokat fog elindítani a gazdaság egészében. A biztosító szektorban az IoT-képességek új üzleti modelleket hívnak életre, a gépjármű-biztosításnál például a vezetési szokások valós idejű elemzésével megjelenik a személyre szabott díjszámítás, ami közvetett módon javíthatja a közlekedésbiztonságot, csökkentheti a balesetek számát, így az egészségügyi ellátás költségeit is. A bankszektor egyre újabb mobil- és mikrofizetési szolgáltatásokat fog bevezetni, amelyek még fejlettebb digitális és fizikai védelmet adó megoldásokat hívnak életre. Az ipari internet nemcsak az egészségügyi ellátás hatékonyságát fogja növelni, hanem a rekreációs megoldások egyre szélesebb körét is támogatja, így fontos szerephez juthat az egészséges életmód népszerűsítésében és a betegségek megelőzésében, ami társadalmi érdek.
És még sorolhatnánk – a legtöbb iparág előnyére válik majd az ipari internet használata, mert a beágyazott szenzorikus és kommunikációs képességeknek, a rájuk épülő alkalmazásoknak és szolgáltatásoknak köszönhetően minden létesítményt és rendszert hatékonyabban működtethetnek majd a szervezetek – a közművektől kezdve a közlekedésen át a mezőgazdaságig.
Epikus méretezés
Kihívásoktól sem mentes azonban az ipari internet kialakítása és működtetése, és ezek a nehézségek a lényegéből fakadnak – mutatott rá a Kemp Technologies szakértői cikkében (Alkalmazásközpontú hálózat tervezése az 1,9 billió dolláros ipariinternet-gazdaság számára). Az ipari internet ugyanis a hálózati végpontok körét messze kiterjeszti az emberek által hozzáférhető kezelőfelülettel bíró eszközökön – például termosztátokon és vérnyomásmérőkön – túlra, a szenzorok, a beágyazott rendszerek, a hálózatra csatlakozó kamerák és hasonló objektumok világára.
Egy ipari internetre épülő alkalmazás sok száz, ezer, akár millió eszközt is összekapcsolhat, amelyek száma lehet állandó vagy változó is, és a változás lehet következetes, tervezhető, de nehezen előrejelezhető, teljesen váratlan is.
Minél kiterjedtebb az ipari internet alkalmazása, annál nagyobb szükség mutatkozik a dinamikusan változó, hálózati adatforgalom kezelését megoldó, valós idejű méretezhetőségre, miként sajátos elvárásként jelentkezik a nagyon eltérő sávszélességet igénylő adatfolyamok együttes kezelése is.
Egy mozgásérzékelővel ellátott biztonsági kamera működtetéséhez például nyugalmi állapotban minimális sávszélesség is elegendő, mivel ilyenkor csak időnként küld egy állapotjelző adatcsomagot a felhőben működő alkalmazásszervernek. De amint mozgást észlel, a kamera feléled, és máris nagy felbontású videofolyamot továbbít a felhőbe, tárolás és elemzés céljából. A hálózati forgalom robbanásához vezetnek majd az olyan sportesemények is, mint például a városi maratonok, amelyeken okoskarkötőket, futócipőket és -ruhákat viselő résztvevők tízezrei tömörülnek.
Az ipari internetre épülő alkalmazások tervezőinek tehát megoldást kell találniuk a bármilyen nagy és előre nem látható módon változó adatforgalom kezelésére, méghozzá úgy, hogy lehetőleg egyetlen csomag se vesszen el, a hálózat és a szerverek is állják a terhelést, és az adatfolyamból információt nyerő, analitikai alkalmazás is jól skálázódjon, akár valós időben. A rövid válaszidő és a megbízható szolgáltatásminőség fenntartására kell összpontosítani a szerver- és a hálózati infrastruktúra megtervezésekor, ami a geolokációs adatokat is használó alkalmazások esetében különösen fontos.
Személyes adatok a gépezetben
Legyen egy ipari internetre épülő alkalmazás lakossági vagy ipari, személyes vagy vállalati, az általa gyűjtött, tárolt és elemzett adatokat a kezelés minden szakaszában védeni szükséges. Rendkívül érzékenyek lehetnek ugyanis a magánszemélyek egészségi állapotára, tartózkodási helyére vagy pénzügyi helyzetére, egy vállalat raktárkészletének földrajzi eloszlására és mennyiségére, rendelésállományára stb. vonatkozó aktuális és történeti adatok. Jogosulatlan hozzáféréssel szembeni védelmük még a titkosított magánhálózatokat használó szervezetek számára is kihívást jelent, de az ipari internettel ezek a nehézségek valóban ipari méreteket fognak ölteni.
Az általános törvényi szabályozás mellett egy-egy iparág számára speciális előírások is megszabják, hogy miként kell az érzékeny adatokat kezelniük, és azokat hogyan mozgathatják például az országhatárokon keresztül. Az ipari internetre épülő alkalmazások védelmének kialakításakor a tervezők számára külön feladat lesz, hogy a biztonsági képességeket minden végpontra kiterjesszék, és biztosítsák az adatokat szolgáltató, illetve azokhoz hozzáférő összes entitás egyértelmű azonosítását.
Addig is, amíg megszületnek az ipari internetre szabott szabványok és törvények, továbbá megizmosodik az alkalmazásfejlesztői ökoszisztéma, felhasználói oldalon a vállalatoknak már most érdemes hozzálátniuk a szükséges előkészületekhez. Mivel az ipari internet szempontjából kulcsfontosságú, hogy az alkalmazások méretezés és válaszidők tekintetében miként teljesítenek, illetve hogyan kezelik a változó intenzitású adatfolyamokat, itt az ideje, hogy a hálózati adminisztrátorok felmérjék már meglévő hálózataikat.
Célszerű, ha pontos képet alkotnak róla, hogy a helyi hálózaton és az interneten, a magán- és a nyilvános felhőben hogyan kapcsolódik minden mindennel, kezdve attól, hogy a vállalatirányítási rendszer miként tartja fenn a monitorozás és az IT-irányítás szabályait, egészen addig, hogy az API-k hogyan kommunikálnak az M2M-alkalmazásplatformokkal, az eszközmenedzsment-rendszerek miként kezelik a verziókat és a geolokációs adatokat. A feltárás segíteni fog a látásmód kialakításában is, amelyre szükség lesz az ipari internetre épülő alkalmazások bevezetésekor.
