A Microsoft után a Yahoo is bejelentette, hogy hajlandó az Európai Bizottság tanácsadó testületének ajánlására fél évre csökkenteni keresőjének adatmegőrzési idejét. Az uniós hatóság ugyanis korábban aggályát fejezte ki a keresőcégek adatvédelmi politikája miatt, amely lehetőséget teremthet arra, hogy a hosszú ideig gyűjtött keresési információk alapján beazonosítható legyen a rendszerükben az egyébként anonim módon szereplő felhasználó.
Elsőként a redmondi cég mutatott hajlandóságot az ajánlás elfogadására, ám kijelentették: csak akkor változtatnak, ha a Google és a Yahoo is hasonló módon jár el. Habár a New York Times korábban tudni vélte, hogy az utóbbiak nem terveznek ilyesmit, a Yahoo mégis változtatott az álláspontján, így most a Google térfelén pattog a labda. "Nincs egy irányadó előírás az adatmegőrzési időre. Minél tovább őrizzük meg az adatokat, a keresőnk annál relevánsabb találatokkal tud a felhasználónak szolgálni, amely a cégeknek komoly versenyelőnyt jelent" - nyilatkozta korábban John Vassalo, a Microsoft jogásza.
Az általa elmondottakra jó példa lehet az Ask.com, aki 2007 júliusában úgy döntött: többé nem őrzi meg felhasználóinak adatat. A keresőjük azonban 20 százalékos visszaesést könyvelhetett el, ami miatt kénytelenek voltak visszatáncolni. Vagyis egyiküknek sem érdeke redukálni az adatmegőrzési időt mindaddig, amíg a versenytársuk is hasonló módon cselekszik.
A redmondi cég 18 hónapig, a Yahoo 13 hónapig, a Google pedig 9 hónapig őrzi az adatokat, mégis az utóbbi rendelkezik a legnagyobb részesedéssel. S emiatt sem kíván John Vassalo elmondása szerint a Microsoft a két társa nélkül csökkenteni: "A 2 százalékos európai, és a 10 százalék alatti globális piaci részesedésünkkel az adatvédelmi politikánk megváltoztatása önmagában az internet felhasználóknak csak egy kis százalékát érintené, vagyis a változáshoz szükséges a másik két keresőcég támogatása is."
