Vetronikai piacot platformok (belbiztonság, katonaság), járműtípusok (harckocsik, könnyű harcjárművek, páncélozott személyszállítók, gyalogsági harcjárművek stb.), rendszerek (fegyver- és vezérlőrendszer, parancsnoki és kommunikációs rendszer, navigáció és kijelző, érzékelők és optronika, energiarendszer, egyéb) alapján elemezte az Allied Market Research. A felmérés megállapította, hogy a globális vetronikai piac értéke 2020-ban 4,2 milliárd dollár volt, és az előrejelzések szerint 2030-ra eléri a 6,5 milliárd dollárt.
A vetronika kifejezés a jármű és az elektronika szó angolnyelvű kombinációjából származik. A piac elnevezése minden olyan elektronikai és kommunikációs rendszerre utal, amelyet a katonai és belbiztonsági járművek hatékony működés érdekében használnak. A vetronikai rendszerek a katonai járművek digitális központjának tekinthetők. A rendszer számos kritikus művelet, például a mobilitási rendszer, a járművek közötti kommunikáció és az önvédelem vezérléséért felelős. A teljesen redundáns vetronikai rendszer robusztus hardver- és szoftver interfészeket tartalmaz a szükséges műveletek elvégzéséhez.
A katonai vetronikai rendszerek lehetnek gyári vagy utólagos felszerelésűek. A gyári felszerelés esetén a járműgyártók az előre meghatározott vetronikai rendszerüket a katonai járművekbe építik be, míg az utólagos felszerelés esetén a vetronikai rendszert az úgynevezett utópiacon értékesítik és építik be. A nyitott architektúrájú katonai vetronika iránti kereslet nő, mert egyetlen rendszert többféle járműtípusnál is alkalmazni lehet, ami várhatóan bővíti az üzleti lehetőségeket.
A COVID-19 világjárvány kedvezőtlen hatással volt a teljes hadiiparra és ezáltal a vetronikai iparra is. Az országok közötti geopolitikai konfliktusok növekedése azonban hosszú távon fellendítette a vetronikai piac növekedését. Az ázsiai-csendes-óceáni és észak-amerikai országok inkább hajlanak katonai képességeik növelésére és korszerűsítésére, hogy az elkövetkező években harckészen álljanak.
A globális védelmi költségvetési kiadások évről évre történő növekedése - amelyet olyan országok táplálnak, mint az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és India -, valamint a meglévő katonai járművek beszerzésére és korszerűsítésére szánt bővülő költségvetési előirányzatok várhatóan az elkövetkező években hajtani fogják a piacot. A globális katonai kiadások teljes összege 2020-ban 1911 milliárd dollár volt (nagyjából a teljes magyar GDP 12-szererese), ami 2,6 százalékkal több, mint 2019-ben. Az USA, Kína, Oroszország, az Egyesült Királyság, Németország és India továbbra is a legnagyobb piaci hozzájárulók. A határon átnyúló konfliktusok globális szintű növekedése, mint például az Oroszország és Ukrajna közötti háborús helyzet és a NATO lehetséges beavatkozása várhatóan ösztönzi a vetronikai ipar üzleti lehetőségeit.
A globális vetronikai piacot platform, járműtípus, rendszer és régió alapján szegmentálják. Platformok szerint a piac belbiztonsági és katonai területekre oszlik. Járműtípus szerint fő harckocsikra, könnyű harcjárművekre, páncélozott személyszállítókra, gyalogsági harcjárművekre és egyéb járművekre válik szét. Rendszer szerint fegyverzet és vezérlőrendszer, parancsnoki és kommunikációs rendszer, navigáció és kijelző, érzékelő és optronika, energiarendszerek és egyéb.
A vetronikai piacon tevékenykedő legfontosabb szereplők közé tartozik a Thales Group, a Curtiss-Wright Corporation, a Saab Ab, a General Dynamics Corporation, a BAE Systems, a Leonardo S.p.A., a Rheinmetall AG, a Raytheon Technologies Corporation, az L3harris Technologies, Inc. és a Lockheed Martin Corporation.
