Tavaly a magyar webáruházak 73 százaléka növelte a forgalmát; közülük minden harmadik több mint 50 százalékkal magasabb árbevételt ért el, mint egy évvel korábban. Sőt az online kereskedéseknek csak alig 9 százaléka számolt be forgalomcsökkenésről – derül ki a Webshop-Experts Kft. immár negyedik éve elkészített Nagy Webáruház Felméréséből, amelynek 490 online kereskedéstől származó adatait május közepén rögzítették.
Idén az interneten legjobban értékesíthető termékek listájának tetején sorrendben a szerszámok, a háztartási és vegyi áru, a könyvek, az autó- és motoralkatrészek, illetve a kozmetikai termékek trónolnak. A magyar webkereskedésekben nem egészen 19 ezer forintot hagynak ott a vevők alkalmanként, de csak minden századik látogató vásárol. Főleg utánvéttel fizetünk és elvárjuk, hogy házhoz hozzák a terméket, illetőleg legfeljebb egy Posta vagy Pick Pack Pontig megyünk el érte.
Eladás szempontjából a magyar webáruházak 88 százaléka csak egyetlen országba értékesít, de 4,5 százalékuk több mint 5 országban is árulja termékeit. Rendkívül sok a kicsiny forgalmú webbolt, s a kereskedések háromnegyedét mindössze egy ember menedzseli.
Mit mondtak a webkereskedők?
A felmérésből kiderült, hogy a tendenciák alapvetően pozitívak, azaz a legtöbb webáruház növekedést ért el az előző évhez képest, de mégis elgondolkodtató, hogy a válaszadók közel 30 százaléka egyáltalán nem tapasztalt javulást.
Erre némi magyarázatot adhat, ha megvizsgáljuk, hogy az egyes áruházak tulajdonosai mennyire igyekeztek az áruházukat fejleszteni, javítani, hatékonyabbá tenni a piaci igényekhez, illetve a versenyhelyzethez igazodva. A válaszokból egyértelmű, hogy ahol fejlesztés történt, ott legalább 14 százalékkal nőtt a forgalom, ahol pedig komolyabban átalakították a webáruházat, esetleg le is cserélték a régi rendszert, ott akár 20 százalékos növekedést is elérhettek. Az elmúlt évek tapasztalatit is figyelembe véve jól megfigyelhető, hogy minél többet hajlandóak fejleszteni a rendszerükön a cégek, annál nagyobb profittal számolhatnak később.
Ha az átlagos konverziós rátából és az átlagos vásárlási értékből indulunk ki, akkor hamar kiderül, hogy évi 100 millió forintos forgalom eléréséhez naponta mintegy 1500 látogatóra van szükség, ehhez képest a webkereskedések háromnegyed részének 200-nál kevesebbet mutat a statisztikája. Szintén az átlagadatokból kiindulva napi száz látogató nagyjából egy vásárlást eredményez, ami éves szinten legfeljebb néhány milliós forgalmat generál.
Naponta ezernél több látogatót azonban a webkereskedések mindössze 5 százaléka képes vonzani. Igazán magas látogatottságot pedig a piacon lévő áruházaknak csak apró töredéke tudhat magáénak. A magas látogatószám persze nem minden esetben garancia a nagy profitra: a konverziós rátának és az egy vásárlásra jutó értéknek is elég magasnak kell lennie, nem is beszélve az üzemeltetési költségek megfelelő szintjéről.
A tapasztalatok szerint a látogatottságot és az értékesítés volumenét nagyban befolyásolja az áruház életkora. A legnagyobb napi látogatószámot a 4-5 évnél idősebb online áruházak produkálják, azaz amelyek régebben léptek a piacra (és persze életben maradtak), jobb helyzetben is vannak. Erre ugyan a felmérés nem terjedt ki, de az olyan jellemzők, mint az ismertség, a megítélés, vagy a brandhez kapcsolódó vásárlói tapasztalatok jelentősen befolyásolják a teljesítőképességet.
A bűvös konverziós ráta
Mint azt a számok is mutatják, a webáruházak nagyjából felének 1 százalék alatti a konverziós rátája. Azaz 100 látogatóból jó esetben is csak egy vesz valamit. A felmérésbe némi bizonytalanságot visz, hogy a válaszadók 22 százalékának fogalma sincs arról, hogy áruházának adott számú látogatójából egyáltalán hányan vásárolnak.
Javarészt a fiatalabb webáruházak vannak a konverziós rátát ignorálók között. Az áruházak életkora és a konverziós ráták összevetéséből viszont kiderül, hogy itt is szerepe van az időnek.
A később indult webshopok hátránya azonban közel sem ledolgozhatatlan.
Az idei felmérésben részt vevő 490 webáruház átlagos konverziós rátája 1,03 százalék, ami némileg kevesebb, mint egy évvel korában. Ennek oka elsősorban az lehet, hogy ezúttal nagyobb súllyal szerepeltek az alacsonyabb mutatókat produkáló fiatalabb, még kiforratlan webshopok, amelyeknek még nincs kialakult törzsvásárló közönségük.
De mennyit is költenek átlagosan egy-egy alkalommal az online vásárlók? A webáruház életkora és az egy vásárláskor kiadott összeg nagysága között enyhe lineáris összefüggés rajzolódik ki, azaz a régebb óta piacon lévő (és feltehetően ismertebb) üzletekben magasabb a vásárlási végösszeg. A felmérésben részt vevő 490 webáruház átlagos tranzakciós értéke 18 882 forint volt.
Ráadásul többségbe kerültek a nők az online vásárlók között. Ez egybevág azzal a többször és sokak által jelzett trenddel, hogy a hölgyek átveszik a hatalmat az internetes boltok vásárlói között. Ez ezért fontos, mert a vásárlási szokások nemenként eltérőek lehetnek, amihez hozzá kell igazítani a marketinget.
A webáruházak működése
Jelentősen átalakult a webáruházak mögött álló technológiák felhasználása az utóbbi egy évben. Egyre kevesebben választják az egyedi fejlesztésű webáruházakat, mivel a népszerű felhőalapú megoldások hosszú távon költséghatékony alternatívát nyújtanak azonos képességek mellett, különösen akkor, ha nem kell speciális igényeket kiszolgálniuk – sem a vásárlóközönséget, sem pedig az üzletmenetet tekintve.
Nem történt nagy áttörés a fizetési és szállítási módokban az elmúlt esztendőben, hiszen még mindig az utánvétes fizetés a legelterjedtebb, s a bankkártyás fizetésre még mindig csak a válaszadók negyedénél van lehetőség. Ez jelentős mértékben összefügg azzal, hogy az áruházak zömét a fiatal egyszemélyes vállalkozások adják, amelyek kezdetben az egyszerűen működtethető utánvétes rendszert preferálják. A már beállt vállalkozások a fizetési metódusokra is több figyelmet fordítanak, így például a PayPal fizetés is már minden ötödik webáruháznál elérhető.
A felmérésben részt vevő webáruházak közel háromnegyedét egy személy menedzseli (persze a cégben ettől dolgozhatnak mások is). Ez csakis kis forgalom mellett tartható, hiszen a termékek beszerzése, kezelése mellett pénzügyi, jogi, marketing, stratégiai és műszaki problémákkal is foglalkozni kell, amelyek nagyobb forgalom esetén összességükben messze meghaladják egy ember kapacitását.
Mindennapi marketing
Leggyengébb pontjának a válaszadók háromnegyede a marketinget tartja: a webboltosok évről-évre leginkább ezt a képességüket fejlesztenék.
A marketingeszközök közül – s ebben nincs meglepetés – a webáruházak tulajdonosai a bannerhirdetéseket tartják a legkevésbé hasznosnak, míg legtöbben a fizetett hirdetésekre és a keresőoptimalizálásra esküsznek. Azaz a legtöbb webáruház-tulajdonos felismerte, hogy bármiképpen is, de ott kell lenni a keresők találati listájának élén. A ténylegesen használt marketingeszközök között is a keresőoptimalizálás, azaz a SEO vezeti a listát, miközben a fizetett hirdetések súlya itt már kisebb. Ez még akkor is meglepetés – állítják a felmérők –, ha tudjuk, hogy e hirdetések nem feltétlenül olcsók.
A válaszadók háromnegyede még mindig a hírlevelekre esküszik, ami nem meglepő, ha a költséghatékonyságot is figyelembe vesszük, de a 43 százalékuk által kezelt hírlevél-adatbázis ezer fősnél kisebb. Jól látható, hogy az alacsony költségek a webáruházak többségénél még mindig fontosabbak, mint a hatékonyság.
Az affiliate programok igazán hatékony marketingeszköznek számítanak. Ennek ellenére csupán a webáruházak 7 százaléka alkalmazza a módszert. A bannerhirdetéseket viszont gyenge hatékonyságuk ellenére meglepően sokan tartják meg az eszközkészletben.
Mindent visz a közösségi médiaalkalmazások között a Facebook. Ez nem meglepő, csak a fölény, amennyivel a többi közösségi oldalhoz képest vezet. A cégek nagy része már jól láthatóan szembesült azzal, hogy a Facebook mellett nem lehet elmenni, és meg kell jelenniük rajta.
Azok a vállalkozások, amelyek tavaly óta döntöttek így, elsősorban a Facebookot választották. Az Iwiw kora egyértelműen leáldozott, s noha a Pinterest 5 százaléka figyelemre méltó, a szolgáltatás hazai áttörése még várat magára.
Két cég uralja az áru-összehasonlítás piacát, az Árukereső.hu és az Árgép.hu. De ennél látványosabb, hogy a válaszadók 60 százaléka nem használja az árösszehasonlító oldalakat.
A legizgalmasabb kérdés, hogy melyek azok a piaci szegmensek, amelyekben jelenleg a legjobban fut a webes kereskedés, illetve melyekben a legkevésbé szerencsés új webáruházat nyitni? A kisebb, egyszerűbb termékek (élelmiszerek, kozmetikai termékek, könyvek és szerszámok) esetén lehet azzal számolni, hogy vásárló válik a látogatóból. Míg a komplexebb, nagyobb és drágább termékeket árusító áruházaknál alacsonyabb a konverziós ráta. A felmérés szerint a legrosszabb a webkereskedelem számára az alkoholos italok és az erotikus segédeszközök piaca. Nehéz feladat új webüzlettel indulni a számítástechnikai szegmensben is, mert a piac már viszonylag telített, így az új belépőknek átlag alatti konverziós rátával kell számolniuk.
