Közép-Európában a vállalatok negyede még mindig az irodában, úgyszólván az íróasztal mellett tartja szervereit – derült ki az International Data Corporation (IDC) felméréséből (IDC IT Buyers Pulse, 2012). Az informatikai beruházásokkal kapcsolatos terveket feltérképező piacelemző 291 végfelhasználó vállalatot kérdezett meg a múlt év végén Csehországban, Magyarországon és Lengyelországban többek között arról, hogy hol tárolják elsődleges szervereiket (lásd az 1. ábrát). A válaszadók közel fele külön szerverszobát hozott létre az iroda területén, míg valamivel több mint ötöde saját adatközponttal is rendelkezik. A külső adatközponti szolgáltatást használó szervezetek aránya a 8 százalékot sem éri el.
– Magyarországon ennél kedvezőbb a helyzet, a külső adatközponti szolgáltatást használó vállalatok aránya a KKV-k között eléri a 16 százalékot, ami a régiós átlag kétszeresének felel meg. A nagyvállalatok körében (100 fő felett) ugyanakkor a saját adatközpont használat felé tolódnak az arányok – mondta Balicza Gábor, az IDC Hungary vezető elemzője. – A legnépszerűbb szolgáltatások közé a szerverelhelyezés és a hozzá kapcsolódó monitoring, illetve felügyeleti szolgáltatások tartoznak, a hardver- és virtuálisszerver-bérlet még kevéssé terjedt el, ám az adatok egyértelműen az adatközponti szolgáltatások iránti nagyobb nyitottságot tükrözik.
A felmérésben részt vevő, adatközpontot használó 82 vállalat több mint fele a következő egy évben nem tervez különösebb fejlesztéseket e téren (lásd a 2. ábrát), Magyarországon azonban kétharmaduk nyilatkozott hasonlóan. A vállalatok negyede készül új adatközpont építésére vagy a meglévő bővítésére, de Magyarországon ez az arány is csupán 10 százalék körüli. Régiós szinten a megkérdezett vállalatok mindössze 11,1 százaléka mondta azt, hogy alapterület bérlésére készül külső adatközponti szolgáltatónál.
Fogyasztás alapú elszámolás
Az IDC a kapacitásbiztosítással és üzemeltetéssel összefüggő szolgáltatásokat sorolja az adatközponti szolgáltatások közé. Ezt fontos megjegyezni, az adatközpontok építése és működtetése ugyanis az IT piac szinte valamennyi szegmensét érinti – ezek teljesítményét a piacelemző külön-külön méri. Adatközponti szolgáltatások alatt ezért a továbbiakban a kolokációt, a hosztingot, valamint a hardver- és a virtuálisszerver-bérletet értjük.
Némi egyszerűsítéssel a szolgáltatókat szintén e három kategóriába sorolhatjuk: a kolokációs szolgáltatók alapterületet, áramellátást, hűtést és fizikai védelmet kínálnak a szerverek elhelyezéséhez. A szerverek és alkalmazások üzemeltetésére szakosodott hoszting szolgáltatók többnyire maguk is kolokációs szolgáltatásokat vesznek igénybe. A hardver- és virtuálisszerver-bérletet is kínáló szolgáltatók esetében ez gyakran egy sokkal átfogóbb szolgáltatáscsomag részét, annak infrastrukturális alapját képezi.
A kolokációs szolgáltatók az eddigiekben négyzetméter alapján számolták a bérleti díjat. A technológia gyors ütemű fejlődése azonban mind nagyobb teljesítménysűrűség elérését teszi lehetővé egy négyzetméteren, amit nagyobb hűtésigény kísér, másrészt az infrastruktúra mind kisebb részegységeinek energiafogyasztása is jól mérhetővé válik, ezért mindinkább előtérbe kerül az energiafogyasztás alapján történő díjelszámolás.
Nagyban hozzájárult a teljesítménysűrűség növekedése ahhoz is, hogy a távközlési cégek megerősödtek az adatközponti szolgáltatások területén, a magyar piac legnagyobb szereplői közülük, illetve leányvállalataik és partnereik közül kerülnek ki. Itt jegyezzük meg, hogy a távközlési cégek felhő infrastruktúrán, többérlős – úgynevezett multi-tenant környezetben – is kínálnak szolgáltatásokat, de ezeket az IDC nem az adatközponti szolgáltatások, hanem a cloud piac részeként méri.
Virtuális bérlés
Az IDC adatai szerint Magyarországon a kolokáció – a szerverek polcos, illetve rack szekrényben történő elhelyezése - adja az adatközponti szolgáltatások piacának mintegy 33 százalékát kitevő szeletét. Az infrastruktúra hoszting – a hardver- és virtuálisszerver-bérlettel, valamint menedzsment szolgáltatásokkal együtt – a piac 40 százalékát, míg az alkalmazáshoszting körülbelül a 25 százalékát teszi ki.
– A kolokációs szolgáltatások piaci részesedése azonban egyre kisebb – mondta Balicza Gábor. – E területen már 2011-ben is 10 százalékos csökkenést regisztráltunk az azt megelőző évhez képest, és előzetes adataink alapján a kolokáció 2012-t is hasonló eredménnyel zárta. Végleges számokat nyárra elkészülő jelentésünkben adunk majd közre. A kolokációs piac csökkenéséhez a teljesítménysűrűség említett növekedésénél is nagyobb mértékben járul hozzá a multinacionális cégeknél zajló adatközpont-konszolidáció. Az utóbbi két évben több meghatározó ügyfél is elvitte adatközpontját Magyarországról, érezhetően csökkentve a kolokációs szolgáltatásokból származó bevételeket. Észak-Európában például több olyan, nagyon nagy méretű adatközpont is épült, amely a helyben termelt energia és a hűtést segítő, hidegebb éghajlat folytán versenyképesebb szolgáltatásokat kínál, és elcsábítja az ügyfeleket más térségekből.
A szerverek vállalaton kívüli elhelyezésében a kolokáció az adatközponti szolgáltatások belépő szintjét képviseli, ha úgy tetszik, ez a szállás reggelivel. A spektrum másik végén a virtuálisszerver-bérlet felel meg az elnöki lakosztálynak.
– E szegmensben a szolgáltatói bevételek gyorsabban nőnek a magyar piacon, mint amilyen ütemben a kolokáció részesedése csökken – mondta az elemző. – Az erős kétszámjegyű növekedés ellenére a virtuálisszerver-bérlet szegmense egyelőre a piac mindössze 1-2 százalékát adja. Tekintve, hogy a virtualizáció korántsem idegen a hazai vállalatoktól, ez első látásra meglepően alacsony aránynak tűnhet. A 2005 körül indult szervervirtualizáció azonban mostanáig a vállalati adatközpont falain belül zajlott. A tesztkörnyezetek virtualizálása után a szervezetek 2008-2009-től kezdték élesben is használni a technológiát, és mára terjedt el a szolgáltatás-központú szemlélet, amely az erőforrások szabad mozgatását, bérlését és összekapcsolását is elfogadja. A virtuálisszerver-bérlet térhódításának feltételei napjainkra értek be. Hozzátenném azonban, hogy míg régiónkban a virtualizált szerverek aránya eléri a 25 százalékot, addig Magyarországon közelebb állunk a 20 százalékhoz, e téren van még hová fejlődnünk.
Virtuális szervert elsősorban kis- és középvállalatok bérelnek, a házon belüli korlátozott IT erőforrások miatt kézenfekvő számukra, hogy külső szolgáltatásokat vesznek igénybe. A nagyvállalatok először saját adatközpontjukat virtualizálják, ezért náluk csak később merül fel, hogy a további virtuális szervereket már béreljék.
– A kolokációs szolgáltatások szegmense a következő öt évben átlagosan 2 százalékkal nőhet Magyarországon, idén azonban inkább stagnálást várhatunk – adott előrejelzést Balicza Gábor. – A piac alakulását azonban erősen befolyásolhatja, ha újabb multinacionális cégek döntenek adatközpontjuk elviteléről vagy idehozataláról. Az infrastruktúra hoszting szegmensében mind a polcos és a rackes szerverelhelyezés, mind a hardverbérlet terén visszafogott, 5 százalék körüli éves növekedésre számítunk ebben az időszakban, míg a virtuálisszerver-bérlet évi 10 százalékot meghaladó mértékben nőhet a következő öt évben is. A tisztán kolokációs szolgáltatásokat kínáló piaci szereplőknek ezért előbb-utóbb lépniük kell, vagy elmozdulnak a nagyobb hozzáadott értéket hordozó hoszting szolgáltatások irányába, vagy amire már látunk példát, magánfelhő környezeteket fogadnak be létesítményeikbe.
