Debrecenben és környékén az üzleti környezet évről évre erősödik - hangsúlyozta a város polgármestere a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara TOP 100 évzáró partnertalálkozóján.
Papp László kiemelte, hogy a térség az ország egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági központjává vált. Az ipari-gazdasági teljesítmény súlypontja fokozatosan átrendeződik, az ország nyugati és középső részéből keletre tolódik. Ebben a folyamatban a digitalizáció, az innováció és a technológiai fejlesztések kiemelt szerepet játszanak.
A polgármester elmondta, hogy a 2010 utáni új gazdaságpolitika jelentős eredményeket hozott. Az elmúlt tíz évben Debrecenben húszezer új munkahely létrejöttét jelentették be, amelyek közül nyolcezret már betöltöttek. Azonban a legnagyobb, digitalizációra és automatizálásra építő cégek működése még csak most indul el, ami tovább erősíti a város gazdaságát.
Papp László hangsúlyozta: Debrecen ma már vidéki Magyarország legnagyobb adóbevételével rendelkezik, amely meghaladja a 34 milliárd forintot. Ez a fejlődés nemcsak a multinacionális vállalatoknak, hanem a helyi vállalkozások digitalizációs törekvéseinek is köszönhető.
Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a helyi kis- és középvállalkozások fejlesztése kulcsfontosságú a térség gazdaságának fenntartható növekedéséhez. Kiemelte, hogy ezek a cégek nemcsak beszállítóként, hanem szolgáltatóként is komoly lehetőségekkel rendelkeznek. A gyógyturizmus, az egészségügyi szolgáltatások és a konferenciaturizmus területén a digitalizáció és az online jelenlét kiaknázása komoly növekedési potenciált kínál.
Hozzátette, hogy nagy várakozásokkal tekintenek a Demján Sándor Programra, amely hitelekkel, tőkejuttatásokkal és vissza nem térítendő támogatásokkal ösztönzi a szektor fejlesztését.
A kamarai elnök üdvözölte Románia schengeni tagságát is, amely várhatóan tovább javítja a határ menti vállalkozások együttműködési lehetőségeit, különösen a digitalizált folyamatok és az online kereskedelem területén.
Spander Zsolt, a NAV hajdú-bihari adó- és vámigazgatóságának vezetője elmondta, hogy a vármegye társas vállalkozásai 2023-ban 6,7%-os növekedéssel 5002,8 milliárd forint nettó árbevételt értek el. Ezen belül a kiva szerinti adózásra áttérő vállalkozások további 11,3 milliárd forinttal járultak hozzá az eredményekhez.
A vármegye társas vállalkozásai 38%-os növekedéssel 465,1 milliárd forint adózás előtti eredményt értek el. A TOP 100 legnagyobb árbevételű társaság adta a vármegye nettó értékesítésének több mint háromötödét, ami 9,4%-os bővülést jelentett.
A kiemelkedő teljesítményű vállalatok között a nádudvari központú KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. vezet, amely 2023-ban 450,7 milliárd forintos árbevételt ért el. A második helyen az NI Hungary Kft., a harmadik helyen pedig a Teva Gyógyszergyár Zrt. szerepel.
Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója előadásában a magyar-német gazdasági kapcsolatok digitalizációban rejlő lehetőségeit hangsúlyozta. Kiemelte, hogy Németország a legnagyobb tőkebefektető Magyarországon: 2022-ben a német vállalatok 18,7 milliárd euró befektetést hoztak az országba, és 229 ezer munkavállalót foglalkoztattak.
A BMW és a Mercedes új gyárai, valamint a ZalaZone tesztpálya köré épülő elektronikai együttműködés szintén jelentős előrelépést hozhat a digitalizáció és az innováció területén.
Prőhle szerint a kutatás-fejlesztés és az innováció erősítése a magyar-német kapcsolatok egyik fő iránya lehet, különösen az automatizáció és az ipar 4.0 megoldások területén, amelyek a magyar gazdaság további fejlődésének kulcsát jelentik.
