Robbanásszerűen nő az egészségügyi rendszerekben kezelt adatmennyiség, s ezzel párhuzamosan az adatok kompromittálódásának veszélye is. A Dell Technologies márciusban megjelent globális jelentése (Global Data Protection Index) arra az eredményre jutott, hogy a magán- és közegészségügyben dolgozó informatikusok, akik gyakran a kihívásoknak megfelelni nem képes adatvédelmi megoldásokkal kénytelenek dolgozni, riasztóan sok rendszerleállással, adatvesztéssel találkoztak, nem szólva a külső támadások megszaporodásáról. Csak a megkérdezettek egyharmada vélte úgy, hogy csapata képes megbízhatóan helyreállítani minden üzletkritikus adatot.
IoT a gyógyításban
Túllépve az öröklött rendszereken a Dell Technologies szakértői olyan jövőt képzelnek el, amelyben az emberek, a készülékek, az adatok, az elemzések és alkalmazások közötti interakciók gyorsabbak és pontosabbak lesznek, sőt a páciensek otthon is részesülhetnek kontrollvizsgálatban, egészségügyi adataikat maguk frissíthetik, s végeredményben csökken mind a szövődmények száma, mind a betegellátás költsége. Bár a Connected Health a mobilegészségügy (mHealth) és a telemedicina területén szerzett évtizedes tapasztalatokra épül, az intelligens szenzorokat, készülékeket, szoftvereket és hálózatokat összekapcsoló IoT lesz a motorja, rövidesen 5G hálózatokon.
Mindez annyira közeli jövő, hogy a MarketResearch.com szerint a dolgok internetének egészségügyi szelete év végéig elérheti a 117 milliárd dollárt, a mobil-egészségügyi szegmens súlyának (59,15 milliárd dollár) közel kétszeresét. Erre a meglehetősen viharos tempóra a jelenlegi helyzet mellett az elöregedő népesség és a gyakori krónikus betegségek ellátásának elszabaduló költségei ösztönözhetik a kormányokat és az egészségügyi intézményeket.
Az előzőekben említett adatvédelmi kérdések természetesen továbbra sem söpörhetők a szőnyeg alá, hiszen a páciensek adatainak a megfelelő időben és teljes biztonságban kell utazniuk a rendszerben a peremhálózati eszközöktől az orvosokon át a bigdata-feldolgozásig. Az analitika nem várt tendenciákra, mintákra mutathat rá, javítva az ellátás egészének színvonalát. Ki kell terjeszteni az adatvédelmet a felhasználók, alkalmazások és készülékek közötti adattovábbítás minden pontjára, beleértve a személyazonosság- és hozzáférés-kezelést, titkosítást, proaktív biztonsági elemzést és hálózati védelmet.
A Dell Technologies megbízásából készült felmérésében a Vanson Bourne úgy találta, hogy bár a jövőképek különbözőek, az egészségügyben dolgozó üzleti vezetők egyetértenek abban, hogy szükség van ugrásszerű változásra, és ebbe 80 százalékuk a mesterséges intelligencia (AI) használatát is bevenné az igények előrejelzésére.
Robin Braun, a Dell egészségügyi rendszerekért felelő egyik főinformatikusa szerint az 5G - főleg városi környezetben, ahol az 5G úgyszólván megszünteti a falakat az otthon és a kórház között - lehetőséget ad arra, hogy a kezelőorvosok pillanatképek helyett folyamatosan követni tudják majd pácienseik életfunkcióit. Ellenőrizhetik, bevette-e a gyógyszereit, mennyit mozgott, milyen a pulzusa, vérnyomása, véroxigén-szintje, így sokkal precízebb döntéseket hozhatnak a kezelésükről. Az adattovábbítás lényegesen biztonságosabbá válik, a beteg nem lesz helyhez kötve, sőt módot adhat virtuális beteglátogatásra, gyógytornász videókonferenciás bejelentkezésére is. A színvonalasabb betegellátás nem csupán a költségcsökkentésről és a színvonalasabb szolgáltatásokról szól, hanem arról is, hogy tovább éljünk épen, egészségben, kezünkben tartva jól-létünket, mondta.
Szuperszámítógép sem árt
Óriási számítási kapacitás szükséges annak az irtózatos mennyiségű adatnak a feldolgozásához, amellyel az egészségügyi rendszereknek ma és holnap meg kell birkózniuk a betegadat-feldolgozástól kezdve a genomszekvenálásig. Ez azonban csak egy napirendi pont.
Bár a levegő minősége a közelmúltban sokat javult, terítéken kell maradnia a klímavédelemnek is. A Dell Technologies emlékeztet arra, hogy az Eni olasz olajipari vállalatnál működő 52 Petaflops teljesítményű szuperszámítógép, a HPC5 az olajmezők feltérképezését, a fenntartható energiaforrások használatára átállást segíti; napenergiával táplálják, és hibrid programozási modelleket alkalmazó zöld projektről van szó. Az NVIDIA GPU-k segítségével az Eni képes új mesterségesintelligencia-alapú megoldásokat kifejleszteni energiaforrások felfedezésére és feldolgozására. A rendszert 1820 darab Dell EMC PowerEdge C4140 szerver alkotja, amelyek két-két 24 magos Intel Xeon Scalable Gold 6252 processzort - és azokba épített AI-gyorsítást -, valamint négy-négy NVIDIA Tesla V100 GPU-gyorsítót tartalmaznak. Április 9-től uniós feladatmegosztás keretében víruskutatásban hasznosítják képességeit.
