Amikor Oroszország devizatartalékait befagyasztották, majd kizárták a SWIFT rendszerből Ukrajnával való konfliktusa miatt, Moszkva a jüanhoz fordult. Azonban korántsem ők az egyetlenek, akik kínai valutát használnak. Az utóbbi években a déli féltekén is számos ország tervez hasonló lépéseket, a dollár szeszélyessége csak megerősítette a váltásban gondolkodó gazdaságokat.
Mely nagy nemzetek fordulnak a jüan felé?
Oroszország
Az egyre szigorúbb nyugati pénzügyi rendszer gyakorlatilag kizárta az euró- és dollárelszámolásokból az országot, emiatt külkereskedelmében a jüan kapott teret, aminek következtében élen jár a használatában. Az orosz központi bank adatai szerint kínai fizetőeszközt importoknál 34%-ban, exportoknál 25%-ban használtak. Ez részben a kínai importok növekedésének tulajdonítható, a harmadik országokból (melyek kínai swap megállapodásokkal rendelkeznek) származó import is nőtt. Azonban terjedése az oroszoknál messze túlmutat a kereskedelmi elszámoláson. Oroszország jelenleg az offshore jüan-tranzakciók harmadik legnagyobb központja, a kínai lett a legforgalmasabb deviza a moszkvai tőzsdén. Fontos helyet foglal el a szuverén vagyonalapban is, amit 2022 végén átszerveztek, hogy csökkentsék a kitettséget a barátságtalan országok valutáival szemben (azokéban, amelyek támogatják az oroszok elleni szankciókat). Számos jelentős orosz vállalat az elmúlt két évben jüan denominált kötvényeket bocsátott ki, ami hangsúlyozza a deviza növekvő fontosságát a nemzet kereskedelmében. A RUSAL névre hallgató alumíniumóriás volt az első, ezután a Rosneft és a Polyus is követte.
Argentína
Kínával 2014-ben megállapodtak egy 11 milliárd dolláros swap-keretben, így a dél-amerikai ország devizatartalékainak felhasználása nélkül nyújthatott hazai hitelintézeteinek forrást. Az egyezség lehetővé tette a két nemzet számára, hogy előre meghatározott kamatlábakon és árfolyamokon váltsák ki valutáikat. 2023 áprilisában Argentína szerzett 1,04 milliárd jüant kínai importjainak kifizetéséhez. A limitet később kiterjesztették, hogy további alapokhoz juthassanak hozzá. Az ország a kínai fizetőeszközt használta a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) történő adósságkifizetéseihez is, így ez az első dél-amerikai ország, amely felhasználta a kínai valutát adósságainak rendezésére, ami fontos mérföldkő lehet a jüan szélesebb körű felhasználásában az amerikai kontinens déli részén. Az IMF tavaly augusztusi jelentése szerint a kínai swap-keret jelentős részét az argentin központi bank tartalékai tették ki, fontos forrása volt a rövid távú likviditásnak az adósságok kifizetéséhez és az importok finanszírozásához. Kína kulcsfontosságú támogatást nyújtott az argentin gazdaságnak, ennek ellenére az újonnan kinevezett elnök, Javier Milei távol akarja tartani magát tőlük, kiemelte, hogy hazája többé nem fog együttműködni egy "kommunista" rezsimmel, állítólag a kínai kormányt "gyilkosnak" nevezte. Emiatt 2023. december 21-én Kína visszavonta a swap-keretet, amíg Milei nem mutat elkötelezettséget vagy bármilyen konstruktív együttműködést Pekinggel. Az olcsó finanszírozás elvesztése ebben a nehéz időszakban nagy érvágás az argentinoknak, akik jelenleg súlyos pénzügyi válsággal és száguldó inflációval küzdenek.
Szaúd-Arábia
Az elmúlt évtizedben Kína sok ország központi bankjával kötött swap-ügyletet, azonban talán egyik sem kapott annyi visszhangot, mint az a novemberi megállapodás, melyet Szaúd-Arábiaival kötött. Ebben az esetben 50 milliárd jüanról (6,98 milliárd dollár) van szó. Habár az összeg maga nem nagy a két ország közötti kereskedelmi forgalomhoz képest, a lépés szimbolikus, tekintettel az arab nemzet kulcsszerepére a petrodollár rendszer kialakulásában. Sok elemző úgy véli, hogy ez csak a kezdet, megeshet, hogy Peking és Rijád nagyobb együttműködést tervez.
Kína 2011-ben megelőzte az Egyesült Államokat Szaúd-Arábia legnagyobb kereskedelmi partnereként, több mint 64 milliárd dollár értékű árut cseréltek. Az országok azóta növelték a forgalmat, amely 2022-ben átlépte a 100 milliárdot. A közép-keleti olajnagyhatalom Kína legnagyobb "fekete arany" beszállítója lett 2020-ban, bár 2023-ban Oroszország megelőzte az ázsiai nagyhatalmat ezen a téren. Szaúd-Arábia számára a devizacsere-ügylet lehetőséget jelent a devizatartalékok diverzifikálására. A világ legnagyobb olajexportőre hosszú ideje a dollárhoz kötődött az olajügyleteknél. Egy 2022-es Wall Street Journal jelentés szerint a két ország tárgyalásokat folytatott a kínai olaj importjáról jüanban. Eddig nem történt ilyen bejelentés, de a nemrég megnyitott swap-vonal egyértelműen lehetőséget biztosít ilyen lépésekre. Az, hogy a szaúdi olaj ára jüanban legyen kijelölve, csapást mérhet a petrodollárra, amely a 70-es évek óta jelentős részét képezi az amerikai fizetőeszköz uralmának.
Brazília
2023 februárjában Brazília előkészítette az utat a kínai valuta használatához, hozzáférést kapott a SWIFT kínai megfelelőjéhez, a CIPS-hez (Cross-border Interbank Payment System).
Áprilisban Kínával olyan devizaswap-megállapodást kötött, amely teljesen kivonta a dollárt, mint közvetítőt. Kínai látogatása során a brazil elnök, Luiz Inacio Lula da Silva kritizálta az amerikai fizetőeszköz domináns szerepét: "Miért kellene minden országnak a dollárhoz kötődnie a kereskedelemben? Ki döntötte el, hogy a dollár lesz a világ valutája?"
Brazília külkereskedelmének valamivel több, mint 90%-a továbbra is dollárban történik, de más valuták aránya egyre nő. Az ország jüan denominált devizaeszközei 2022 végére elérték a 5,37%-ot, megelőzve ezzel az eurót, így a kínai pénz a második legnagyobb tartalékvalutává vált. Figyelemre méltó, tekintve, hogy öt évvel ezelőtt Brazíliának még nem volt jüanja.
Irán
Oroszországhoz hasonlóan Iránt is gyakorlatilag kizárták a nyugati pénzügyi rendszerből, régóta keresi az alternatívákat. Kína már 2012-ben elkezdte vásárolni az olajat Irántól, amit jüanban fizetett, a két nemzet tárgyalásokat folytat a kereskedelem helyi valutában történő elszámolásának fellendítéséről. Ehsan Khandouzi iráni gazdasági miniszter elismerte, hogy még sok munka van hátra a kínai valuta használatának megkönnyítése érdekében. 2018-ban a Perzsa Államnak is nevezett ország szimbolikus értékű gesztussal a hivatalos valutaárfolyam-jelentési platformján a dollárt jüanra cserélte.
