Ausztrália megszavazta az új médiatörvényt, amely arra kényszeríti a Facebookot és a Google-t, hogy végre fizessenek a hírekért. A törvény elfogadása pontot tesz a hónapok óta tartó viták és tárgyalások sorozatának.
A módosított törvény előírja a közösségi oldalaknak és internetes keresőmotoroknak, hogy csak a hírportálokkal történő megegyezés alapján közölhetik híreiket, azaz egyes esetekben fizetniük is kell majd a tartalom megjelentetéséért.
A két tech-óriás régóta azzal érvel, hogy egy fillért sem kellene fizetniük, hiszen ők generálnak értékes forgalmat a híroldalaknak a hírek linkelésével, és sokáig úgy tűnt, hogy ezzel nem is tudnak vitatkozni, ám egyre inkább nyilvánvalóvá vált a csel. Jóval inkább arról volt szó ugyanis, hogy a szerkesztőségek, újságírók által előállított tartalmak felhasználásával egyszerűen lefölözik a hirdetési piacot, miközben a tartalom valódi előállítói egyre kevesebb bevételhez jutnak. 2019-ben az EU a sajtókiadványok kiadóinak biztosítandó szomszédos jogokat fogadott el, amelyek a szerzői joghoz hasonló védelmet adtak volna, ám a szerzői jog szabályozásának sajtókiadók számára történő kiterjesztése vitákat váltott és jelenleg is vált ki Európában.
Az ausztrál törvény kezdeti változata ennél jóval agresszívebb volt. A javaslat szerint mindkét fél (egy ausztrál kiadó és a technológiai óriás) javaslatot terjesztett volna elő, majd egy független választott bíró döntött volna arról, hogy melyik javaslat "ésszerűbb".
Januárban a Google azzal fenyegetőzött, hogy leállítja ausztrál keresőjét, ha a törvény életbe lép. Erre a Microsoft is hamar lecsapott, támogatva az ausztrál hozzáállást, közben a saját keresőjét próbálva átnyomni rajtuk. A múlt héten pedig a Facebook még tovább ment, miután blokkolta az ausztrál hírek posztolását és megosztását a felhasználóknak.
Végül a héten megegyezett a Facebook és az ausztrál kormány, előbbi helyreállította az ausztráliai platformján a hírszolgáltatást és beleegyezett, hogy hozzájárul az ausztrál híripar fenntarthatóságához azáltal, hogy kereskedelmi megállapodásokat köt a médiaüzletágakkal, utóbbi pedig kivette a szabályozásból a szigorúbb részeket.
A Google és a Facebook is szorgalmazta az ausztrál médiavállalatokkal folytatott egyezségeket annak érdekében, hogy bebizonyítsa, nincs szükség további kényszerítő intézkedésekre.
A megegyezés alapján továbbra is a közösségi médiát fenntartó cégek és a tartalomszolgáltatók dönthetik el, mi a hír, és mi nem az, és hogy előbbiek mekkora összegért közölhetik ezeket. Vitás esetekben viszont a kormány dönt majd.
A Facebookot ezután bejelentette, hogy a következő három évben globálisan legalább egymilliárd dollárt fektetnek a hírtartalom-fejlesztésbe, illetve bocsánatot kért azért, hogy a közösségi média ausztráliai platformján néhány napig tiltva voltak a hírek, és véletlenül egyes oldalak is.
Kanada az ausztrálhoz hasonló médiatörvény bevezetését fontolgatja, de a Facebook már bejelentette, hogy még az idén megállapodásokat akar kötni a kanadai médiumokkal, és be akar fektetni a kanadai médiaipari kezdeményezésekbe is.
