Az edge computing és az 5G technológia már évek óta ígéretesen átalakítja a számítástechnikát, de csak az utóbbi időben jelentek meg meggyőző és életképes felhasználási esetek, amelyek ezeket a technológiákat a főáramlat részévé teszik. A Global Mobile Suppliers Association legfrissebb adatai szerint 238 gyártótól legalább 1650 kereskedelmi forgalomban kapható 5G-s eszköz van, ami évente 50%-os növekedést jelent. Az ilyen eszközök a rendszerek széles skáláján gyűjtenek, továbbítanak és dolgoznak fel adatokat, többek között a repülőgépektől az autókon át a gyárakig.
A vezeték nélküli és az edge computing korábbi generációinak problémája a sebesség volt, amely gyakran nem biztosította a gépek, eszközök és vállalati hálózatok egyre kifinomultabb konstellációihoz szükséges alacsony késleltetést. Most, hogy az 5G technológia ezt biztosítja, a edge computing az innováció új helyszínéül szolgál majd a vállalatok számára.
Villámgyors sebesség
Az 5G a jelenlegi 4G LTE hálózatok sebességénél körülbelül tízszer gyorsabb hálózati sebességet fog biztosítani, akár 100-szor gyorsabb is lehet, 40-szer kisebb késleltetéssel.
Az 5G jelentős lépés, ennek ellenére elődje, a 4G LTE valószínűleg még egy darabig fennmarad, támogatva a nagy sávszélességű alkalmazásokat olyan feladatokhoz, mint a videostreaming és a valós idejű alkalmazások, amelyek nagyon alacsony késleltetést igényelnek. Egyelőre az LTE és az 5G széles körben várhatóan legalább a következő öt évben ugyanazon a magánhálózaton fog együtt létezni. Az ilyen szupergyors számítástechnika valós idejű képességeket jelent az olyan alkalmazások számára, mint a mesterséges intelligencia által vezérelt beszéd, az írott szó vagy a számítógépes látás algoritmusai.
Új felhasználási területek
A hozzáférhetőség és a könnyű telepíthetőség mellett számos innovatív felhasználási eset is megjelenik, köszönhetően az 5G által biztosított többlet teljesítménynek és sebességnek.
Okosvárosok
A nagysebességű edge lehetővé teszi a városok számára a forgalom felügyeletét és irányítását, a környezetszennyezés ellenőrzését, sőt a bűnmegelőzést is. Az intelligens parkolóérzékelők, az energiaórák és a hálózatba kapcsolt közlekedési lámpák és a többi eszköz mind javítják a teljesítményét egy okosvárosnak. A közelmúltban elszaporodó erdőtüzek miatt például a nagy területekre telepített légszennyezettségi érzékelőkkel való vezeték nélküli összeköttetés kulcsfontosságúnak bizonyulhat a levegőminőség korábbinál sokkal finomabb részletességű mérésében és nyomon követésében. Ez biztosítja majd, hogy a városvezetők valós idejű adatokat kapjanak a közösségükben zajló eseményekről.
Önvezető járművek
Az 5G lehetővé teszi az autonóm járművek számára, hogy kommunikáljanak egymással és a közlekedési hálózat más összekapcsolt, intelligens részeivel a járműtől mindenhez (V2X) elnevezésű technológiák segítségével. Ez vonatkozik a drónokra, az ipari járművekre, például a targoncákra, valamint a teherautókra vagy a személyautókra. Az elosztási és egyéb funkciókat ellátó járműflottákat felügyelő adminisztrátorok képesek lesznek valós idejű információkat nyújtani az ügyfeleknek a szállítmányok állapotáról.
IIoT - dolgok ipari internete (Industrial Internet of Things)
Míg az IoT-t a fogyasztói eszközök összekapcsolásának tekintik, addig a dolgok ipari internete (IIoT) az érzékelők, műszerek, gépek és egyéb eszközök hálózatain alapul, amelyek javítják a gyártási folyamatokat és alkalmazásokat. Az edge és 5G eszközök szerepet játszhatnak annak mérésében, hogy a gyári gépek mennyire hatékonyan működnek, valamint a működést befolyásoló környezeti tényezőkben, például a hőmérsékletben és a páratartalomban. Az IIoT által vezérelt adatok akár új üzleti lehetőségeket is felszabadíthatnak, mivel általuk lehetséges a költségek pontos nyomon követése.
Digitális ikrek
A digitális ikrek a fizikai eszközök vagy létesítmények digitális reprezentációi, amik lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy megértsék és megjósolják az emberek, a termékek és a folyamatok kölcsönhatásának változásait. A digitális ikreket reaktívan vagy proaktívan lehet használni. Ha reaktívan használják őket, akkor tanulmányozhatók, hogy pontosan meghatározzák a hatékonysági hiányosságokat, amelyeket nehéz lehet csak vizuális megfigyeléssel felismerni. Ha proaktívan, a vezetők "mi van, ha" eseteket modellezhetnek és elemezhetnek, melyeket a termelési folyamatok megszakítása nélkül lehet véghezvinni.
Kiterjesztett valóság
Az olyan technológiák, mint a virtuális valóság (VR) és a kiterjesztett valóság (XR) különösen értékesek az olyan ágazatokban, mint az építőipar és a gyártás, ahol a résztvevők láthatják az összetett gépek részletes modelljeit. A gyártók releváns módon mutathatnak be adatokat és információkat a gépekről, ami segítheti a dolgozókat a karbantartásban, a javításban és a képzésben. Az XR alkalmazásokat ideális esetben headset segítségével lehet használni. A technikusok például képesek lesznek karbantartást vagy frissítést végezni olyan berendezéseken, amelyek esetleg a világ másik felén találhatók.
Edge computing erősödése
Ezeknek a technológiáknak a növekedése nem légüres térben történik. Az olyan szomszédos technológiák, mint a mesterséges intelligencia, a mikroprocesszorok és a hibrid felhő, széles körben megnyitják az ajtókat a perem- és 5G-innováció előtt. Például a hibrid felhőarchitektúrák lehetővé tették a felhő- és a peremerőforrások vegyes használatát, illetve a kevésbé időkritikus alkalmazások felhőben történő futtatását.
Az edge és az 5G viszont potenciálisan megoldja azt a dilemmát, amely sokáig akadályozta a felhő elfogadását. A felhőalapú adatközpontok általában messze vannak a mobiltornyoktól, ami azt jelenti, hogy az adatok oda-vissza szállítása ezek és a mobiltornyok között egyszerűen túl időigényes lenne. Az edge computing alapvetően megváltoztatta ezt azzal a kulcsfontosságú ígéretével, hogy a számítási teljesítményt közelebb hozza oda, ahol ténylegesen szükség van rá. A mobiltornyokhoz közelebb elhelyezett kisebb és egyszerűbb számítógépek a számítások nagy részét elvégezhetik. Az 5G-vel és azon túl a hagyományos számítástechnikai rendszerek és a vezeték nélküli rendszerek közötti határok egyre kevésbé lesznek merevek. A hagyományos cellás rendszerek ellenálltak a felhő kiterjedt használatának.
Ezekkel a szomszédos technológiákkal kombinálva az 5G elfogadása felgyorsul. A felhőszolgáltatások alapvetően csökkenthetik a fejlett 5G hardverek beszerzésének költségeit azáltal, hogy szükség esetén széles körben elérhető, a egyszerűbb számítástechnikai eszközöket használnak fel. Ennél is fontosabb, hogy lehetővé teszik az 5G stack egyszerű szoftverfrissítését, ami új, zökkenőmentesen integrálható alkalmazásokhoz teremt lehetőséget. A felhővel támogatott edge továbbá elérhetővé teszi, hogy a különböző alkalmazásokban - a hálózatok konfigurálása, a sebességek javítása, a biztonsági fenyegetések észlelése - közvetlenül, új hardverek nélkül lehessen a mesterséges intelligenciát és egyéb innovációkat bevezetni. Az 5G bázisállomásokkal való általános célú számítási képességek összeszövése ugyanezt a hatást hozhatja létre, ezúttal a mobiltornyokon belül.
Az 5G és az edge computing hatása a különböző iparágakra
Ez a képesség számos iparágban változásokat jelent, a feldolgozóipartól az orvostudományig. Az edge és az 5G számítástechnikai megvalósítások már most is jelen vannak a feldolgozóiparban. A rendszerek és adatok létesítmények közötti összekapcsolásával és a számítógépes látás beépítésével a gyártók új szolgáltatásokat fejleszthetnek ki a prediktív karbantartás köré, valamint a rendszerek és gépek újrakonfigurálását vagy átcsoportosítását a moduláris gyár megközelítés részeként, amelyben az alkatrészek, rendszerek és termékvonalak dinamikusan növelhetők vagy cserélhetők a kapacitásigényeknek megfelelően. Egy hasonló, technológia által vezérelt irányzat, a "gyártás mint szolgáltatás" azt ígéri, hogy a gyártók a felhőszolgáltatásokhoz hasonlóan előzetes költségek nélkül, igény és szükség szerint biztosíthatják a gyártási kapacitást és a képességeket.
Az edge és az 5G lehetőségei nem korlátozódnak a gyártásra, számos alkalmazás létezik más iparágakban, például az egészségügyben és az orvostudományban. A beágyazott IoT-követők használatával az 5G lehetővé teszi az egészségügyi személyzet számára, hogy valós időben nyomon kövesse a betegek életfunkcióit, ami kulcsfontosságú az egészségügyi problémákra való minél gyorsabb reagáláshoz. A videós visszajelzés pedig biztosíthatja, hogy a beteg a megfelelő figyelmet és kezelést kapja. A nagy felbontású videoátvitel nagyban elősegítené a mesterséges intelligencián alapuló betegmegfigyelő platformokat, amelyek segítik az alapellátó orvosok és az idős betegek virtuálisan és közvetlen kommunikációját. További folyamatban lévő fejlesztések közé tartozik a távműtét és az összekapcsolt mentőautók.
Az 5G technológiai paradigmaváltás, nem csupán a meglévő technológia kiterjesztése. A nagy adatmennyiség elősegíti a kiterjesztett és virtuális valóság mobilhálózatokon keresztüli terjesztését, a 8K videofunkciók bevezetését és a helyhez kötött szélessáv helyettesítését, ami azt jelenti, hogy több helyen több tárgyat lehet majd csatlakoztatni. Az alacsony késleltetés lehetővé teszi a küldetéskritikus alkalmazások, például a távoli bányászat, a forgalomirányítás, a hologramok és a valós idejű gyári vezérlés használatát. A tömeges eszközcsatlakoztathatóság megváltoztatja azt, hogy hogyan és mit mérünk olyan alkalmazásokon keresztül, mint az intelligens mérőórák, a logisztikai nyomkövetés és az intelligens biometria. Az 5G-vel nagyobb megbízhatóságra és rugalmasságra is számíthatunk. A járművekbe, robotokba, sőt drónokba ültetett, nagymértékben mobil eszközök nem csak valós idejű kapcsolatot biztosítanak majd az üzemeltetőkkel és a rendszerek között, hanem valós idejű válaszokat adnak az anomáliákra, ami zökkenőmentesebb működést biztosít.
Mire számíthatunk a 6G esetében
A vezeték nélküli fejlődés következő fázisa a 6G technológián belül lesz látható, amelyet várhatóan a következő hét évben fejlesztenek ki és vezetnek be, szorosan integrálva a mindenütt jelenlévő mesterséges intelligenciát és a valós idejű elemzést.
A Samsung Electronics 2020 júliusában vázolta fel először a 6G mögött álló koncepciókat. Ezt követően a vállalat 6G keretrendszerét 2023 júniusában mutatta be a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) munkacsoportja, az ENSZ információs és kommunikációs technológiák terén folytatott együttműködést felügyelő ügynöksége. A Samsung Research egy posztban tette közzé, hogy az ITU végleges jóváhagyása az év végére várható.
A készülő szabvány célja, hogy magával ragadó élményeket, hipergyors kapcsolatokat és hiperalacsony késleltetésű szolgáltatásokat nyújtson és a teljesítményt javítsa összehasonlítva a meglévő IMT-2020 (5G) által elérhető szolgáltatásokkal. Előrelépést jelent majd elődjéhez képest a kommunikáció és a mesterséges intelligencia, valamint a kommunikáció és az érzékelés integrációja révén. A magával ragadó multimédiás és multiszenzoros interakciókat a nagy kiterjedésű, többdimenziós érzékelés teszi lehetővé, amely térbeli információkat szolgáltat a nem csatlakoztatott tárgyakról, valamint a csatlakoztatott eszközökről, azok mozgásáról és környezetéről.
