Nagyon sok okostelefonban és egyéb eszközben ketyeg Arm tervezte CPU. Az igen kis fogyasztású lapkák már ötszörös teljesítményt nyújtanak majd, piacot nyitva a cég számára a NAS-ok, kiszolgálók és útválasztók irányába.
Az Arm maga a lapkák tervezésével foglalkozik, a terveket más cégek, például a Texas Instruments és a Samsung licencelik és gyártják. Eddig is szép sikerekkel dicsekedhetett a cég, processzorai - olykor testreszabott változatban - ott ketyegnek a legtöbb okostelefonban, például az iPhone-ban és az Android alapú masinákban. Megtalálhatók még nyomtatókban, merevlemezekben és sok minden másban - de még nem elég sok mindenben.
?Ez egy nagy nap számunkra" - mondta Eric Schorn, az Arm marketing elnökhelyettese. ?Ma történt a valaha legnagyobb dolog az Arm-mal. Pont." Ezekkel a szavakkal jelentette be Mr. Schorn az Arm legújabb processzordizájnját, amely lényegesen nagyobb teljesítményével utat nyithat az Arm számára akár a szerverek, NAS-ok vagy erősebb tábla eszközök irányába.
Szerdán este leplezte le legújabb, Cortex-A15 MPCore processzormagjának terveit az Arm San Franciscoban egy sajtókonferencián. (Az ARM jelenleg használatos designjai a CortexA8 és a Cortex A9.) Megjegyzendő, hogy az A15 még messze van attól, hogy termékekben találkozhassunk vele, sőt, az A9 is olyan friss, hogy leghamarabb csak ez év végén futhatunk bele A9 alapú eszközökbe. Az A15 tehát nem rögtön, hanem csak valamikor 2012 vége felé ölthet testet kereskedelmi termékekben.
A bejelentés szerint az A15 ötször akkora számítási teljesítményre lesz képes, mint a ma elérhető legerősebb Arm alapú megoldás, ami a kétmagos Cortex-A8 1 GHz frekvencián. Az A15 dizájn lehetővé teszi 2, 4, 8 vagy esetleg 16 mag integrálását egy lapkára, a csúcsfrekvencia pedig 2,5 GHz lehet. Persze az okostelefonok megelégszenek egy-két maggal, de az erőteljesebb, sokmagos változatok az Arm reményei szerint új piacokra nyitnak kaput. Táblagépek, otthoni médiakiszolgálók, nagy teljesítményű útválasztók kerülhetnek így képbe.
Elemzők szerint az új chip valóban áttörés, az energiatakarékosság és teljesítmény ilyen párosítása egyelőre egyedi a piacon. Az A15 1-4 GB memóriát használhat és virtualizált környezetek alapjaként is futtatható. Egyetlen hátrányaként a 32 bites arhitektúrát említhetjük, ami kiszolgáló környezetben bizony számít, ezért elemzők néhány éven belül számítanak a 64 bites változat megjelenésére is.
Persze a tervezett alkalmazási időpontig még felébredhetnek a konkurens cégek. Az Intel Atom architektúra már megvetette lábát a könnyedebb kiszolgálók, médiaszerverek piacán, számíthatunk újabb, több magos Atom változatokra és készül az Atom mobil változata is. Ugyan az A15 teljesítményben és fogyasztásban egy noteszgép vagy még inkább netbook igényeit teljesen képes lenne kielégíteni, de a Windows nem létezik Arm architektúrára fordított változatban, ezért ezen a területen nem tud teret nyerni az Inteltől. Annál inkább illik viszont a táblagépekhez és az Androidhoz, mely eddig is Arm platformon szökkent szárba és még virágzása előtt áll, azaz várhatóan erőteljesebb funkciókat kínálnak és emiatt nagyobb teljesítményt igényelnek majd a következő változatok.
Az A15-öt 32 és 28 nanométeres csíkszélességgel gyártják majd. Már a bejelentéskor elhangzott, hogy a Texas Instruments, a Samsung és ST Ericsson máris licencelik az új dizájnt.
