Július közepéig mintegy 91 ezer európai felhasználó kérte a Google-tól, hogy törölje személyes linkjeit a keresési eredményekből. A cég a kérések valamivel több mint a felét teljesítette - további mintegy 30 százalékot elutasított, az esetek 15 százalékában pedig további információt kért -, de csak az európai keresőoldalakon tárolt eredményeket távolította el.
Azokban az esetekben, amelyekben a Google elutasította a többéves, már nem releváns személyes adatok törlését - vagyis a "felejtéshez való jogot" - az adatvédelmi hatóságok pert indíthatnak az amerikai óriáscég ellen.
A Google a törlés során eltávolította például a brit google.co.uk keresőoldal eredményeit, azonban a széles körben használt google.com oldalét már nem.
Adatvédelmi szakértők szerint ez az eljárás meghiúsítja az Európai Bíróság májusi döntésének a célját, amelyben a testület kimondta: az internetes vállalatok bizonyos esetekben kötelezhetők az online keresőmotorok eredményeiben megjelenő személyes adatok eltávolítására.
Az uniós adatvédelmi hatóságok csütörtökön találkoztak a Google, a Yahoo és a Microsoft vezetőivel, hogy tárgyaljanak a májusi bírósági döntés gyakorlati alkalmazásáról.
Szakértők rámutattak: a "felejtéshez való jog" nem abszolút jog; három, egymással versengő érdeket kell mérlegelni, ezek az egyén magánéletének védelme, a keresőmotor üzemeltetőjének üzleti érdeke, valamint az internet felhasználójának tájékozódáshoz fűződő érdeke.
