Két hete söpört végig az a fosztogatási hullám először Londonon, majd a környező angliai kis- és nagyvárosokban (Manchester, Salford, Birmingham, Bristol, Liverpool és Nottingham), melynek során az elsősorban fiatalokból álló bandák minden mozdíthatót elvittek a boltokból, emellett pedig törtek-zúztak. Napjaink agyonkamerázott világában azonban már nem feltétlenül jelent menekülési lehetőséget az alaposan összehúzott kapucni sem, amint arról írtunk, közösségi oldalakon vadásszák a fosztogatókat.
A kezdetben magánkezdeményezésként indult projekt időközben felkeltette a helyi rendfenntartó erők érdeklődését is. Annyira, hogy a múlt hét csütörtökén a brit belügyminiszter azzal a kéréssel fordult a leginkább érintett közösségi szolgáltatók helyi vezetőihez, hogy személyes konzultációra jelenjenek meg hivatalában. Így a Facebook, a Twitter és a RIM Blackberry Messenger (BBM) brit leányai igazgatóinak részvételére számít a brit kormányzat abban a tárgyalásban, melynek céljaként a lehető legtöbb fosztogató kézre kerítését és megbüntetését jelölték meg.
Közösségi hálózat mindkét oldalon
De nem csak a tombolók elkapását szolgálják a közösségi hálózatok és üzenetküldő szolgáltatások. A fosztogatások jelentős részét online vagy mobiltelefonokon keresztül szervezték meg, kihasználva a platformoknak azt a képességét, hogy gyorsan sok embert lehet elérni általuk. Mindazonáltal most jó szolgálatot tesznek a történtek felderítését illetően is. Múlt hét szerdán két embert már el is ítéltek, négy éves börtönbüntetésüket a Facebooktól származó adatokkal sikerült alátámasztania az ügyésznek. Sőt, már a megelőzéskor is hasznát vették az ilyen adatoknak; a londoni rendőrség beszámolója szerint megelőző csapást mérhettek a Twitteren és a BBM-en keresztül zajló kommunikáció megfigyelésének köszönhetően egy Oxford Streetre tervezett fosztogatás résztvevőire.
Talán kicsit sikerült is túlesni a ló túlsó oldalára, mivel a kormányzat a múlt héten bejelentette, hogy a feltételezett fosztogatók közösségi hálózatokhoz való hozzáférését korlátozni fogják. A terv heves ellenállást váltott ki emberi jogi csoportokból, akik az orwelli (rém)álom felé vezető újabb lépést látták az elképzelésben.
Visszatérve a közösségi szolgáltatók „berendeléséhez": cikkünk megjelenésének pillanatáig csak a Facebook igazolta vissza részvételét. Közleményük szerint „várjuk a belügyminiszterrel való találkozót, hogy kifejthessük, milyen eszközöket alkalmazunk annak érdekében, hogy a Facebook biztonságos és pozitív platformként álljon az emberek rendelkezésre az Egyesült Királyságban, még ebben a kihívásokkal teli időszakban is."
