Felmérést készített a nyílt forráskódú megoldásokat is kínáló Novell Magyarország a hazai vállalatok körében. Mintegy száz vállalat informatikai vezetőit kérdezték meg arról, hogyan látják szervezetüknél a nyílt forráskódú rendszerek jövőjét. A felmérés eredményeinek bemutatásakor Szittya Tamás, a Novell Magyarország ügyvezető igazgatója azon véleményének adott hangot, hogy Magyarország a nyílt forráskód támogatásában nagyon jól áll, hiszen az Európai Bizottság stratégiájával összhangban a Digitális Megújulás Cselekvési Terv is tartalmazza elérendő célként a nyílt forráskódú szoftverek részarányának emelését. Emellett Nyitrai Zsolt infokommunikációért felelős államtitkár július elején, az Információs Társadalom Parlamentjén bejelentette, hogy készül az a kormányhatározat, amely a kormányzati szférában kötelezővé teszi a Nyílt Dokumentum Formátum (ODF) használatát. Láthatólag a kormányzat komolyan gondolja azt, amit februárban, a lapunk által szervezett Open Source 2011 konferencián Vályi-Nagy Vilmos helyettes államtitkár bejelentett: az állam felvállalja az open source rendszerek bevezetésének támogatását oly módon is, hogy megfelelő méretű pilot projektekben teszteli alkalmasságukat (lásd a videót). Mint azt Szittya Tamás elmondta, ezek a projektek már elindultak, többek között a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, a Magyar Fejlesztési Banknál, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációs Államtitkárságán is. Az EU-n belül egyelőre csak Portugália vezette be a nyílt szabványok használatát a dokumentumkezelésben, Romániában pedig előírás, hogy a szükséges funkcionalitás megléte esetén kötelező a nyílt forráskódú szoftver választása a közigazgatásban. Európában amúgy kétségtelenül Oroszország lépte a legnagyobbat, amikor eldöntötte, hogy 2015-ig a teljes közigazgatást átállítja nyílt forráskódú megoldásokra.
Szerver oldalon sok Linux
A Novell felmérésében egyaránt megkérdeztek állami szervezeteknél és üzleti szférában dolgozó informatikai vezetőket. A felmérés szerint az infrastruktúra megoldások terén jól áll a nyílt forráskód: a megkérdezetteknek mindössze 11 százaléka nyilatkozta ugyanis azt, hogy nem használnak ilyent a szervezeténél. A legtöbben (68 százalék) a költséghatékonyság miatt fordult az open source rendszerek felé, de szép számmal jelölték meg fontos választási szempontként a stabilitást és a házon belüli szakértelmet is. Azok, akik nem használnak ilyen infrastrukturális rendszert, de tervezik a bevezetését, szintén elsősorban a költséghatékonyság miatt választanak open source megoldást.
Desktopon még kevésbé népszerű
Lényegesen más képet mutat ezen vállalatok körében a desktop. Desktop Linuxot mindössze a megkérdezettek 8 százaléka használ, nyílt forráskódú irodai csomagot (Openoffice.org, LibreOffice) pedig 14 százalék. A megkérdezettek harmada viszont úgy nyilatkozott, hogy ha egy rendszerfelmérés egyértelműen kimutatná az átállás előnyeit, megfontolnák a váltást. Hargitai Zsolt, a Novell üzletfejlesztési vezetője ezzel kapcsolatban elmondta: egy ilyen átállás esetében fontos kérdés, hogy milyen alkalmazásokat kell integrálni az open source rendszerbe, mert egyes alkalmazások integrálása nagymértékben növelheti is az átállás költségeit. Az open source rendszerek költséghatékonyságát viszont jól példázza Hargitai szerint az, hogy Linux alkalmazásával ki lehet tolni a hardverek életciklusát, például azáltal, hogy speciális disztribúciókkal régebbi/elavult hardvereken lehet futtatni új alkalmazásokat.
Vannak sikeres projektek
A nagyobb open source projektjeik közül kettőt emeltek ki a Novell munkatársai. 2010-ben zárult le az Országos Vérellátó Szolgálta teljes vérellátó rendszerének kiépítése, melynek során Linux-alapú, outsource formában üzemeltetett vékonykliens architektúrát alakítottak ki, desktop szinten pedig bevezették az Openoffice.org csomagot. Hargitai szerint a vékonykliensek révén a hardverbeszerzési költségeket 30 százalékkal lehetett leszorítani, a szoftverlicencek esetében pedig évi 60 millió forint a megtakarítás, és az üzemeltetési költség is csökkent.
Hasonló eredményekről számolt be a felmérés bemutatásán jelen lévő Szigeti László, a Körös Volán Zrt. informatikai osztályvezetője is. A Körös Volán szintén open source alapokon újította meg IT infrastruktúráját, miáltal radikálisan sikerült csökkenteni az IT üzemeltetési költségeit.
Világszinten felemás Windows-fölény
A Novell optimizmus természetesen érthető. Ám nem árt figyelembe venni azt, hogy a különböző felmérések szerint a webet elérő gépek 80-89 százalékán még mindig valamilyen Windows (jellemzően és csökkenő sorrendben XP, Win7, Vista) fut. A desktop Linux aránya az Androiddal együtt is alig éri el a 2-2,5 százalékot, a Mac OS részesedése pedig 7 százalék körül mozog. Szerver oldalon sokkal jobb a helyzet az IDC nemzetközi kutatása szerint 2011 első negyedévében a szerverpiaci bevételek közel 40 százaléka származott a Linux és a Unix szerverekből, és mintegy 48 százaléka windowsos szerverekből. A cloud computing térnyerése további lehetőségeket biztosít a nyílt forráskódnak, hiszen sok nagy szerverfarm infrastrukturális alapelemeit adják az open source megoldások.
