A rádióspektrum-politikai program (RSSP) megalkotására vonatkozó jogalkotási javaslat tárgyalása során elért eredmények alapján körvonalazódnak azok a spektrum alapú iparágak és szolgáltatások számára meghatározandó feltételek, amelyek szükségesek a gazdasági növekedést és Európa versenyképességét szolgáló innovatív technológiák és szolgáltatások bevezetéséhez. A magyar elnökség munkájának és az általa elkészített előrehaladási jelentésnek köszönhetően a tagállamok között egyetlen jelentős kérdés sem maradt lezáratlanul a javaslattal kapcsolatban - közölte a tanácsülés kapcsán Nyitrai Zsolt.
Az első RSPP javaslat egy 5 éves időszakra vonatkozó, hatékony rádióspektrum-gazdálkodást előmozdító szakpolitikai program létrehozását célozza, elsősorban annak érdekében, hogy a jövőben elegendő frekvencia álljon rendelkezésre a vezeték nélküli széles sávra. A javaslat az EU-t abban támogatja, hogy az európai digitális menetrendben foglalt kötelezettségvállalásnak megfelelően minden uniós polgár 2013-ig alapvető, 2020-ig pedig gyors vagy nagyon gyors széles sávú hozzáféréssel rendelkezzen. Ez a program hozzájárul ahhoz, hogy a távoli, félreeső területeken élők is rendelkezhessenek széles sávú internetkapcsolattal és innovatív szolgáltatásokat lehessen hozzáférhetővé tenni az EU-ban - mondta el Nyitrai Zsolt. Az infokommunikációért felelős államtitkár hozzátette: Európa számára biztosítani kell azokat a nélkülözhetetlen eszközöket, amelyek segítségével versenybe szállhat a globális távközlési színtéren. Ez utóbbit hivatottak elősegíteni azok a mai napon elfogadni tervezett tanácsi következtetések is, melyek a rádiótávközlési-világértekezlet soron következő ülésére (WRC-12) való felkészülést segítik elő.
Az európai polgárok, fogyasztók, vállalkozások és állami szervek információs hálózati biztonsága érdekében elfogadták az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) mandátumának meghosszabbításáról szóló javaslatot, amely előmozdíthatja az egységes piac biztonságos és zökkenőmentes működését. A hálózatbiztonság kérdésköre egyre nagyobb figyelmet követel meg, a váratlan eseményekkel szemben egyre hatásosabb módon kell fellépni, illetve mindent meg kell tenni azok hatékony megelőzése érdekében és ezen a téren az ENISA az egyik legfontosabb szereplő - mondta Nyitrai. Az államtitkár beszámolt arról, hogy az ügyben igazi előrelépés történt a magyar elnökség alatt, hiszen a tagállamok között egyetértés alakult ki az ügynökség jövőbeni modernizációjának alapelveiről, valamint sikerült az ENISA 2012 márciusában lejáró mandátumát meghosszabbítani legalább 18 hónappal.
A tanácsülésen elfogadták a kritikus információs infrastruktúrák védelméről (CIIP) szóló tanácsi következtetéseket is. Ezzel kapcsolatban Nyitrai Zsolt kiemelte: az európai gazdaság fenntartható fejlődése szempontjából fontos digitális bizalom megerősítésében nagy szerepe van a kritikus infrastruktúrák védelmének is. A megelőzésre, a felkészültségre és a tudatosságra fókuszálva készültek el a következtetések, amelyek alapján hatékony és koordinált válaszmechanizmusokat kell a tagállamoknak kifejleszteniük az új és egyre kifinomultabb számítógépes támadások és számítógépes-bűnözés ellen - hangsúlyozta az államtitkár.
A 2011. április 14-15-én megtartott balatonfüredi miniszteri konferencia tapasztalatait is figyelembe véve alakította ki a tanácsi munkacsoport a tanácsi következtetéseket, amelyben többek között megállapították, hogy a tagállamoknak további erőfeszítéseket kell tenniük az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) modernizálása és a nemzeti kiberbiztonsági kapacitások megerősítése érdekében. A dokumentumban kiemelték, hogy nélkülözhetetlen a magas szintű hálózati és információbiztonsági szint fenntartása az unió területén.
Előrelépés várható továbbá az e-kormányzati szolgáltatások terén is az arra vonatkozó tanácsi következtetések elfogadásával. Az e-kormányzati szolgáltatások költséghatékony megoldást kínálnak ahhoz, hogy a kormányzatok a polgárok és vállalkozások számára jobb szolgáltatásokat nyújthassanak. Egy olyan időszakban, amikor a közforrások igencsak korlátozottak, az információs és kommunikációs technológiák segítséget nyújthatnak a közszektor számára abban, hogy a hatékonyság növelésével és a költségek csökkentésével innovatív megoldásokat fejlesszenek ki a polgárok számára nyújtott szolgáltatásokhoz. Az e-kormányzati szolgáltatások megkönnyíthetik az európai polgárok és vállalkozások életét, továbbá mobilitásuk erősítése, illetve az igényeikhez alakított szolgáltatások révén elősegíthetik, hogy részesülhessenek az egységes piac nyújtotta előnyökből - hangsúlyozta Nyitrai Zsolt.
Az államtitkár arról is beszámolt, hogy a tavaly elfogadott európai Digitális Menetrend folyamatának kulcsindikátorait az első évben elért eredményekről hamarosan nyilvánosságra hozzák. A Digitális Menetrend olyan célokat tűz ki, amelyek kulcsfontosságúak az európai állampolgárok jóléte és az EU gazdasági felépülése és versenyképessége szempontjából. E célok között szerepel az is, hogy minden európai állampolgár számára lehetőség nyíljon a digitális szolgáltatások használatára. Ennek érdekében Nyitrai Zsolt kezdeményezésére a tagállamok képviselői a Digitális Menetrend célkitűzéseinek megvalósításáról is eszmecserét folytattak a magyar elnökség által szervezett miniszteri munkaebéd keretében.
