Sir Howard Stringer 2005-ben lett a Sony vezérigazgatója, és sokan a vállalatóriás megmentőjeként ünnepelték. Tevékenységét a cég működésének átszervezésével kezdte: hároméves programjának keretei között 10 ezer munkahely megszüntetését jelentette be, és hadjáratba kezdett az egymással semmiféle kapcsolatban nem lévő vállalati részlegek közötti kommunikáció elindítására. "A Sonynak 30 ezer különböző terméke van, valamint magasan képzett hardver- és szoftvermérnökei. Eddig is tudtuk, mit akarunk, de képtelenek voltunk valóra váltani a terveket" - fogalmazott Stringer, aki programját annak idején Sony Unitednek nevezte, elismerve, hogy a név jobban illene egy futballcsapatra. A Smarthouse magazin nemrégiben egy, a Sony vezetője készült televíziós beszélgetésről közölt beszámolót, melynek során a vállalattal kapcsolatos aktuális kérdések kerültek terítékre.
A digitális zene kapcsán először sokaknak az Apple jut eszébe, mivel az iPod volt az első, igazán sikeres kísérlet a szóban forgó tartalmak széles körű elterjesztésére. A Sony elvesztette 20 éve tartó vezető szerepét a hordozható zenelejátszók területén, és éppen az Apple-lel szemben - a Walkman lejátszók sikertelenül próbálták felvenni a harcot az időközben stabilan első helyre került iPod termékek ellenében. Stringer elmondta: 1997-ben az IBM-mel közösen a Sony is az iPodhoz hasonló megoldás kifejlesztésébe kezdett, ám a párosnak nem sikerült az, ami néhány évvel később az Apple-nek igen, vagyis nem volt képes az újítást elfogadtatni a vásárlókkal.
Ezen a területen a Sony United program már érezteti hatását, például a Sony Ericsson mobiltelefonokba sikeresen olvasztották be a Walkman és a Cyber Shot brandeket, erősítve és színesítve a kézi eszközök által nyújtott lehetőségeket. Stringer szerint bíztató jel, hogy a hagyományosan jó megérzésekkel rendelkező Apple ugyanezt az irányvonalat követi, erre kézenfekvő példa a cég legújabb üdvöskéje, az iPhone. A Sony az Apple telefonja elleni versenyben főleg Európára számíthat, hiszen ez a piac a leginkább bizalmatlan az iPhone-nal szemben. "Mindannyian ugyanarra a témára készítünk különféle változatokat. Rengeteg Walkman telefont adtunk el, azonban nem dőlhetünk hátra, mondván: nem aggódunk Steve Jobs miatt. Nem szívesen fogadnék Steve ellen" - fogalmazott Stringer.
A PlayStation konzolok kapcsán a Sony vezérigazgatója eddig nem nyilvánult meg túlságosan gyakran, most mégis megosztotta nézeteit az érdeklődőkkel. "A Wii csodálatos eszköz, csakhogy teljesen más közönséget céloz meg. Ha kudarcot vallunk, annak oka az lesz, hogy a PS3-at a videojáték-piac Mercedesének szántuk. A PS3 mindarra alkalmas, amire alkalmassá akartuk tenni - lehet belőle otthoni kiszolgáló, játék, vagy akár számítógép is." Ezzel a megfogalmazással egyébként a felhasználók jelentős része vitába szállt, a Daily Tech oldalán például az egyik hozzászóló "Mercedes-árú Volkswagennek" nevezi a konzolt. Stringer azonban azt is elmondta, mi az, ami miatt a PS3 esetleges kudarca is a Sony sikertörténetének része lehet.
A legújabb PlayStation konzol ugyanis egyebek közt nem más, mint a jelenleg használt legnépszerűbb Blu-ray lejátszó. Stringer szerint a Blu-ray lemezek eladása háromszorosa a rivális HD DVD lemezekének, és a technológiát alkalmazó Disney, a Fox, valamint maga a Sony a 20 legnépszerűbb film közül 15 darabot a magáénak tudhat - ez a bázis pedig elegendő lehet a végső győzelemhez is. A Sony-vezér kincstári optimizmusa persze nem mindenki szerint indokolt, hiszen a HD DVD formátum mögött olyan "mikrovállalkozások" állnak, mint a Microsoft vagy a Toshiba. Utóbbi képviseletében Olivier Van Wynendaele, a HD DVD üzletág vezetője nemrégiben éppen a Blu-ray lemezek háromszoros eladási mutatóját kommentálva tette fel a kérdést: ha mindez igaz, akkor hogy lehet, hogy a Toshiba tavaly 200 ezer HD DVD lejátszót értékesített, míg a Sony csupán 30 ezer darab Blu-ray lejátszón adott túl. (Van Wynendaele a PS3 konzolokat nem sorolta a valódi Blu-ray filmlejátszók közé, hiszen ezeket a gépeket elsősorban olyanok vásárolják meg, akik játszani szeretnének rajta, és soha nem fognak filmeket venni hozzá.)
A Sony mögött mindenképpen hányatott 2006-os esztendő áll, benne nemcsak a PS3 kibocsátása körüli tragikomédiával, de például az akkumulátor-visszahívások fiaskójával is. Stringer a bajok fő forrásának a vállalaton belüli küzdelmet nevezte, és ezen nemcsak az egyes részlegek közötti együttműködés tökéletlenségét értette, hanem a saját maga és a japán vezetők közti kulturális szakadékot is megemlítette. A Sony december 31-én véget ért harmadik pénzügyi negyedévét csökkenő nyereséggel, ám növekvő bevételekkel zárta, és a PlayStation termékekért is felelős SCE (Sony Computer Entertainment) divízió teljesítményét leszámítva nem lehetett különösebb oka panaszra. A Sony Electronics várakozáson felüli, 1,45 milliárd dolláros nyereséget könyvelhetett el, a digitális kamerák, a Sony Ericsson mobilok és a Bravia LCD televíziókjól fogytak - utóbbi terület két év óta először bizonyult nyereségesnek.
