Klotz Tamást, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének főtitkárát arról kérdeztük, hogy miért a hosszú távú lehetőségeket vizsgálja az idei MENTA.
KT: Természetesen mindig is lesznek aktuális problémák, amiket meg kell oldani. Ezzel mi nem azt állítjuk, hogy most minden rendben van. Viszont azt sem állítom, hogy sokkal rosszabb a helyzet, mint máskor, ám kétségtelen, hogy most nem a legjobb. A MENTA második napja épp az aktuális problémákról fog szólni: a péntek reggeli gazdaságfejlesztési blokk keretében megpróbáljuk a rövid távú, azaz a következő 1-2 évben várható gazdaságfejlesztési lehetőségeket feltérképezni, illetve azokról a gondokról beszélni, amelyeket meg kellene oldani ahhoz, hogy a gazdaság jobban tudjon prosperálni. Ez nekünk, az IVSZ-nek is nagyon fontos kérdés. Ugyanis informatikai beruházások is akkor fognak nagyobb nagyságrendben elindulni, jobban működni, ha a gazdaság jobban teljesít. Péntek délután pedig saját iparágunknak a fejlesztéséről fogunk beszélgetni. Az, hogy a rendezvény zászlóshajója mégis csütörtök délelőtt lesz - nevezetesen a 15 éves kitekintés - ennek két oka van: az egyik az, hogy 15 évvel ezelőtt rendezte meg az IVSZ az első MENTA konferenciát. A másik ok az, hogy az aktuális problémák mellett időről időre hosszabb távra is kitekintést kell tennünk azért, hogy lássuk, milyen irányba haladunk, milyen lehetőségeink vannak, mit kell tennünk. Ez a fajta 15 éves kitekintés természetesen nem csak az informatikai iparágra vonatkozik. Csütörtök délután lesznek meghívott vendégeink az MTA jövőkutatási albizottságából; a testület egyébként épp nemrég készített egy tanulmányt, amelyben kitekintést adnak a következő 15 évre. Ugyanakkor létezik egy másik kutatás is, amelyet külföldön végeztek és szintén a következő 10-15 évnek az informatikai kutatásairól, fejlesztéseiről szól, melyek a fejlődés lehetséges irányai. Ezeket és más tanulmányokat is megbeszélünk a tervezett kerekasztal-beszélgetés során.
CW: A konferencia egyik témája a szakemberek kivándorlása. Miért tartják fontosnak ezt a jelenséget elemezni?
KT: Azért merült fel ez a kérdés, mert borzasztó nagy hiány van informatikai mérnökökben, de informatikai szakmunkásban is. Egy példa: egy kisebb cégnél a nyomtatók, a számítógépek kezelése nem feltétlenül igényelnek mérnöki végzettséget. Jelenleg viszont az országban 10 alatt van azoknak a szakközépiskoláknak a száma, ahol egyáltalán képeznek középiskolai szinten informatikust. Tény, hogy minden tanintézményben adnak általános informatikai képzést, de ez egy egyszerű felhasználói szintű képzés. Ami a mérnökképzést illeti, egyre kevesebben jelentkeznek mérnöknek általában, és még kevesebben informatikai mérnöknek. Úgy érezzük, hogy jelenleg feleannyi mérnököt képeznek hazánkban, mint amennyire az iparágnak szüksége lenne. Ráadásul a végzősök nagy része is - részben épp azért, mert a gazdaságunk nem prosperál úgy, ahogy kellene, rsézben azért, mert az informatikai szakemberekből világszerte hiány van - kivándorol. Márpedig ha ez a tendencia megmarad, akkor nagy hatással lesz a mi szektorunkra is.
CW: A pénteki programban hét téma szerepel, ebből kettő a bürokrácia és a korrupció. Ezek enyhítésével sokat javulna az IT szerktor?
KT: Meg vagyunk győződve róla. A túlzott adminisztráció egyértelműen megfojtja elsősorban a kis- és középvállalkozásokat, de a nagyvállalatok, sőt a multik sem örülnek annak, hogy ennyire bürokratikus a pályázati rendszer. Kidolgoztunk egy javaslatot is ennek megoldására, ez az úgynevezett védjegy-rendszer lenne, ami egyfajta minősítést jelentene. Ha el tudnánk érni, hogy a kormányzat elfogadja ezt a védjegyet, mint például az ISO-t, akkor egyrészt a pályázatban beadandó dokumentumoknak az adminisztrációja csökkenne, másrészt pedig nagyobb biztonsággal tudna a pályáztató is dolgozni a megvalósító, szállító cégekkel. Ez csak egy példa, amit kiragadtam, mint megvalósítási javaslatot az IVSZ részéről.
