Míg egy gyártórészleget vagy egy összeszerelő üzemet viszonylag könnyen lehet egyik országból a másikba költöztetni, addig a kutatás-fejlesztés erősen kötődik az adott központban dolgozók tudásához, szakértelméhez. Ezért is oly örvendetes, hogy jócskán vannak olyan multinacionális vállalatok, amelyek Magyarországra hozták tudásközpontjukat, és néhány száz, vagy akár ezernél is több hazai mérnököt, informatikust foglalkoztatnak. Ez minden bizonnyal azt jelenti, hogy az érintett cégek hosszú távra terveznek hazánkban.
Nem csak szoftver, hardver is
Az Ericsson 1991-ben alapított szoftverfejlesztő központot Magyarországon, amely az 1996-ban megalakult kutatólaboratóriummal egységes szervezetbe integrálódott. A budapesti Science Parkban lévő szellemi centrum az Ericsson kutatási világhálózatának tagjaként működik, jelenleg több mint 1200 hazai mérnököt, kutatót, szoftver- és hardverfejlesztőt foglalkoztat. A munkatársak közül több mint száznak már van, vagy a közeljövőben lesz PhD fokozata. A hazai leányvállalat szoros kapcsolatot ápol egyetemekkel, oktatási központokkal.
A kutatás-fejlesztési tevékenység eredményei beépülnek az Ericsson csoport termékeibe, rendszereibe. A budapesti kutatások elsősorban a hálózatmenedzsmentre és a jövő IP-hálózataira irányulnak. A fejlesztő tevékenységet végző szakértők többsége a kutatásokhoz kapcsolódó szoftverfejlesztéssel, azon belül hálózatmenedzsment-, IP-, platform- és alkalmazásfejlesztéssel foglalkozik. Az alapkutatásokra épülve jelentős hardvertervezés és -fejlesztés is folyik Magyarországon, amely világviszonylatban is egyedülálló. E téren az Ericsson az egyetemekkel, valamint néhány globális központtal működik együtt.
„Az Ericsson Magyarország egyik fő célkitűzése, hogy növelje az egyetemi kutatások arányát, számottevően javítsa az egyetemek működési hatékonyságát, és összekapcsolja munkájukat a gyakorlattal. Több témában folytat együttműködést különböző budapesti és vidéki felsőoktatási intézményekkel. Képzésének témái az egyetemi tantervek részei" - tájékoztat Jakab Roland, az Ericsson Magyarország vezérigazgató-helyettese.
Szoftverkutatással jelenleg két egyetemi Ericsson-laborban foglalkoznak: a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszékén (1992 óta), valamint az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékén (2000 óta). Ezen kívül a BME Elektronikus Eszközök Tanszékével közösen működik egy hardverkutatással foglalkozó laboratórium (2008 óta), továbbá az ELTE Informatika Karán egy szoftvertechnológiai labor (2011 júniusa óta).
„Az egyetemi laboratóriumok, az Ericsson globális tudáshálózatához kapcsolódva, a vállalat nemzetközi kompetencia központjává váltak. Mindez jól példázza az ipar és a felsőoktatás szoros együttműködésének fontosságát: cél, hogy az ipar támogassa a felsőoktatást, illetve az egyetemek és a főiskolák nyitottak legyenek az ipar, a piaci kihívások és a nemzetközi trendek iránt" - mutat rá Jakab Roland.
Harc a rák és az érrendszeri károsodások ellen
A GE Healthcare - kereskedelmi képviseletként - 1997-ben kezdte meg működését Magyarországon. A klinikai alkalmazások kutatása és fejlesztése 1999-ben indult. A Budaörsön 2005-ben épült K+F központban jelenleg 180 mérnök dolgozik. Emellett 2007-ben kutatás-fejlesztési részleget alapítottak Szegeden, az Egyetemi Klinikai Parkban. A kezdetben 3 főt foglalkoztató, azóta fokozatosan bővülő, ma 17 fős központban hamarosan újabb 30 fejlesztői munkahely létrehozatalára nyílik lehetőség.
A K+F központok tevékenysége elsősorban az egészségügyi képalkotás, az információ-technológiai rendszerek, az egészségügyi diagnosztika, valamint a betegfelügyelő rendszerek területére irányul. Cél, hogy a kutatási-fejlesztési eredményeket a betegségek korai stádiumban történő felfedezésének, valamint az egyénre szabott kezelések kidolgozásának szolgálatába állítsák.
„A világ minden régiójában az adott területre jellemző kihívásokra reagálunk. Magyarországi erőfeszítéseink is ezt a koncepciót szolgálják. Ennek megfelelően elsődleges célunk a rák és az érrendszeri károsodások elleni küzdelem. Termékeink a világ minden kontinensére eljutnak, ugyanakkor hazánkban, a régiónkra jellemző kardiológiai és onkológiai népegészségügyi helyzet miatt, különösen fontos szerepük van. Évente több mint 13 millió dollárt költünk ezen kutatásokra Magyarországon" - tájékoztat Reich Lajos, a GE Healthcare magyarországi kutatás-fejlesztési központjának vezérigazgatója.
A szegedi jelenlétnek köszönhető, hogy az új módszereket - a Szegedi Tudományegyetem orvosainak közreműködésével - klinikai környezetben dolgozzák ki. Ez év októberében keretmegállapodást kötöttek az ELTE Informatikai Karával is, ennek részeként a 2011-2012-es tanévben a GE Healthcare 10 millió forinttal támogatja egy új orvosi szoftverfejlesztő mesterképzés beindítását. Ezen kívül konzorciumi formában otthoni egészségmonitorozó intelligenciát fejlesztenek közösen a Pannon, az Óbudai és a Szegedi Egyetemmel.
„Örömmel látjuk, hogy hazánk innovációs stratégiáját a kormányzat azon nagyvállalatokkal együttműködésben kívánja alakítani, amelyek jelentős K+F kapacitásokat működtetnek Magyarországon. Olyan rendszert szeretnénk, amely átlátható, a bürokrácia minimális, a döntéshozatal gyors és kiszámítható, tehát hosszú távú tervezést tesz lehetővé. Ha a kormány megfelelő intézkedéseket tesz az ipari K+F támogatására, Magyarország kevesebb mint 10 év alatt megduplázhatja GDP-arányos K+F költéseit. A szabadalmi jogvédelem jól megalapozott. A mérnöki, tudományos és orvosi képzés színvonala nemzetközileg is elismert. Ugyanakkor a mérnöki és informatikus szakokon végzett hallgatók számát jelentősen emelni kell, hogy az új K+F beruházások megtalálják a folyamatos tehetség-utánpótlást. A K+F adókedvezmények jelenlegi rendszere sem igazán hatékony, hiszen a vállalat nyereségadójához, azaz a kereskedelmi tevékenységéhez kötött. Ez szintén fejlesztendő annak érdekében, hogy az érintett vállalkozások K+F tevékenységük közvetlen költségét csökkenthessék. A jelenlegi rendszer nem segíti az induló innovatív kisvállalkozásokat, hiszen nekik a működésük első éveiben egy új termék fejlesztése, piacra vezetése során nincs sem bevételük, sem nyereségük. De nem segíti az önálló, nagy K+F központok létrejöttét sem, hiszen azok nem folytatnak kereskedelmi tevékenységet. Végül nem vonzó azoknak a nemzetközi nagyvállalatoknak sem, ahol a beruházásról döntő üzletágvezetőket az adózás előtti üzemi eredmény alapján mérik. Egy javított rendszerrel ezen szereplők is magyarországi K+F beruházásokra ösztönözhetők" - hangsúlyozza Reich Lajos.
Új munkahelyek 5 év garanciával
Húszegynéhány fővel kezdte meg működését 1998-ban Budapesten a Nokia fejlesztőközpontja, ami ma - immár a Nokia Siemens Networks részeként - több száz főt foglalkoztat, és így az NSN egyik legnagyobb európai K+F központja. A magyarországi cég teljes létszáma ezzel közel 1000 fő. A centrum alapvetően infokommunikációs megoldások szállítására szakosodott; egyrészt globális kutatás-fejlesztési feladatokat lát el, másrészt a hazai piaci igényeket elégíti ki. Az NSN 13 hazai egyetemmel és főiskolával áll kapcsolatban. Két legnagyobb partnere a BME és az ELTE.
A magyar csapat kiemelt területe a 3G hálózatok mobil kapcsolóközpontjának (MSS) fejlesztése. A mobilhálózatok szívét-lelkét jelentő MSS-nek - amely teljes egészében magyar szellemi termék - pillanatnyilag 1,3 milliárd felhasználója van világszerte. Egy másik meghatározó terület a GSM-R, azaz a vasúti mobiltávközlési rendszer, amelynek fejlesztése egy évvel ezelőtt szintén Magyarországra került.
Budapesten készül a GSM-rendszer központi adatbázisa (HLR), továbbá az intelligens szolgáltatások megvalósításáért felelős, valamint a számlázást végző alrendszer. A hazai szakemberek a hálózat egészének működését ellenőrző rendszerteszteket is végeznek.
„Abban, hogy milyen feladatok kerülnek a magyarországi központba, nagy szerepe van az eddigi kutató-fejlesztői munkával kapcsolatos tapasztalatoknak. Sokat nyom a latba, hogy a csapat milyen eredményeket ért el a költséghatékonyság és a minőség terén. Ezek azok a tényezők amik alapján egy központ esélyt kaphat plusz feladatokra. Természetesen ezen kívül van egyfajta belső lobbizás a különböző helyszínek között a legújabb és legérdekesebb feladatok megszerzéséért" - hangsúlyozza Ésik Róbert, az NSN Kft. ügyvezető igazgatója.
Arra a kérdésre, hogy a nehéz gazdasági környezet milyen hatással van a szervezet működésére, Ésik Róbert így válaszolt: „A világgazdasági környezet mindenhol, mindenkit egyformán érint. A magyarországi beruházás azt jelenti, hogy a mutatószámokat és a gazdaságossági számításokat figyelembe véve érdemes idejönni. A döntésben szerepe volt annak is, hogy a magyar kormány támogatta és most is támogatja törekvéseinket. Komoly eredménynek tekintjük azt a 10 százalékos vissza nem térítendő állami támogatásról szóló megállapodást, amit november 10-én kötöttünk a Nemzetgazdasági Minisztériummal, és aminek értelmében 224 új, felsőfokú munkahelyet létesítettünk Magyarországon, 5 évre szóló garanciával. Ez is jól jelzi, hogy hosszú távra tervezünk."
Több lábon álló egység
Az SAP magyarországi fejlesztőközpontja 2005-ben 70 fővel kezdte meg működését. Jelenleg 230 szakembert foglalkoztat Budapesten, a Graphisoft parkban, a következő félévben 30 munkatárs felvételét tervezik. Tevékenységének fókuszában az SCM (ellátásilánc-menedzsment) különböző megoldásainak, a mobileszközökre (iPhone, iPad, BlackBerry, Android) való alkalmazásoknak, az úgynevezett OnDemand, azaz felhő alapú megoldásoknak a fejlesztései, valamint az alkalmazások lokalizációja áll. A Magyarországon fejlesztett megoldások legfontosabb célpiacai felölelik Nyugat-Európát, az Egyesült Államokat, valamint Brazíliát, Oroszországot, Indiát és Kínát.
„Munkatársaink hazai egyetemeken végzett programozó matematikusok, szoftverfejlesztők. Az átlagéletkor csupán 32 év. Az újgenerációs fejlesztési feladatokért nekünk is küzdenünk kell a szoftvervállalat berkein belül. Szakembereink tudása, munkája azonban mindig komoly érv egy-egy új projekt indításakor. Nincs könnyű dolgunk a másik 11 központtal való megmérettetésben. Komoly eredmény, hogy jövőre Magyarországra települ az e-sourcing fejlesztés. Munkánkra szerencsére nem nyomja rá bélyegét a hazai gazdasági helyzet" - emeli ki Dudits Ádám, az SAP Labs Hungary ügyvezető igazgatója.
A magyar központ jó kapcsolatokat ápol az ELTE, a BME, a BGF, a Corvinus, a pécsi, a miskolci, a győri egyetemekkel. A közeljövőben több vidéki felsőoktatási intézménnyel tervezik szorosabbra fűzni az együttműködést.
Dudits Ádám így összegzi az elmúlt évek szakmai fejlődését: „Az SAP eredetileg SCM fókuszt tervezett budapesti központjának, de mára több lábon álló egységgé fejlődött, amely globális felelősséget kapott számos, különálló termékkörben. Ezen túlmenően itt található a stratégiai fontosságú, legnagyobb létszámú mobilalkalmazást fejlesztő csapat is."
