Közeleg a hétköznapi szuperhősök ideje?

A Fantasztikus Négyes legalább egyik tagja, a Csodalány nemsokára új munka után nézhet. Legalábbis erre utalnak azok a fizikai publikációk, melyek szerint a különböző objektumok (vagy személyek) láthatatlanná tétele nemsokára ugyan tudományos marad, de cseppet sem lesz majd fantasztikus.

Dr. Ulf Leonhardt, a skóciai St. Andrews Egyetem elméleti fizikusa szerint a szóbanforgó optikai illúzió leginkább a patakban heverő kődarab példáján keresztül szemléltethető. Az érkező víz körülfollya a követ, majd ugyanúgy halad tovább, mintha az akadály ott sem lett volna.

Ha a vizet fénnyel helyettesítjük, akkor az annak útjában levő, megkerült objektum Leonhardt szerint optikailag nem érzékelhető, tehát gyakorlatilag láthatatlan. Az akadály körül elvezetett fénysugarak azt jeleznék bármilyen érzékelő számára, hogy semmi sem volt az útjukban.

A fizikus a Science, majd a New Journal of Physics folyóiratokban közzétett publikációi szerint a láthatatlanná válás elméleti alapjai adottak, és a mérnökök a nem túl távoli jövőben akár a gyakorlatba is átültethetik őket az úgynevezett metaanyaggal kapcsolatos kutatási eredmények felhasználásával.

A metaanyag (metamaterial) olyan anyag, aminek fizikai (főként elektromágneses) tulajdonságait nem az alkotó elemek, hanem azok elrendezése határozza meg. A kutatások szerint alkalmas radar- vagy elektromágneses hullámok eltérítésére. A metaanyag legvalószínűbb felhasználási területei is erre a tulajdonságra építenek, például lehetővé válhat a különböző elekrtonikai eszközök védelme a mobiltelefonok elektromágneses hullámaival szemben.

Leonhardt szerint legelőször a radarkísérletekre kerül majd sor, ezek nemsokára el is kezdődnek. A vizualitást egyelőre nem érinti a kutatás fő iránya, ám a tudós szerint az eredményeket tekintve már az sem várat sokáig magára.