A tegnap elfogadott törvény azokat a cégeket sorolja az adóalanyok közé, amelyek a TEAOR'08 szerint a 61-es, távközlési ágazatba végző tevékenységet folytantak. Ilyen a vezetékes távközlés, a vezeték nélküli távközlés, a műholdas távközlés és az egyéb távközlési szolgáltatás, így a várhatóan legnagyobb adófizető Magyar Telekomon kívül fizetnie kell a Vodafone-on és a Telenoron kívül például az Invitelnek és a UPC-nek is.
Az adó alapja az adóévben távközlési tevékenységből származó nettó hazai árbevétel, vagyis a külföldi leányvállalatoknál keletkező bevételek (például az MTelekom esetében a macedón és a montenegrói leányvállalat) után már nem kell külön adózni. A jogszabály értelmében az idei évben a 2009-es nettó árbevételt kell figyelembe venni, míg 2011-től az adó alapja a folyó évi árbevétel. Adóelőleget is fizetni kell, méghozzá két részletben.
A távközlési cégek esetében az adó kulcsa az árbevétel nagyságától függ. Mértéke 100 millió forintig 0 százalék, 500 millióig 2,5 százalék. Azoknak a cégeknek, amelyek 500 millió forint és 5 milliárd forint közötti árbevételt érnek el, ennek 4,5 százalékát kell a szokásos adókon felül befizetniük a költségvetésnek. A legrosszabbul az 5 milliárd forint árbevétel feletti cégek járnak: tőlük a bevétel 6,5 százalékát veszi el az állam.A jogszabályt az Országgyűlés a Fidesz és a Jobbik szavazatával soron kívül fogadta el, és semmilyen szakmai érdekegyeztetés nem előzte meg, mivel folytatva a tavasz óta tartó, az ellenzék által keményen bírált hagyományt, a jogszabályt nem a kormány, hanem két kormánypárti képviselő terjesztette be.
A távközlési adóval kapcsolatos tervet Orbán Viktor miniszterelnök mindössze néhány napja, a múlt héten jelentette be. A telco cégek és az elemzők jelezték, az intézkedés miatt a szolgáltatók várhatóan visszafogják beruházásaikat, sőt informális csatornákon létszámleépítésekről is hallani lehet.
A Telenor már a múlt héten azt jelezte, hogy átgondolják magyarországi beruházási tervüket, ma pedig a Vodafone Magyarország részéről jelent meg közlemény, amelyben leszögezik: "A Vodafone Magyarország megérti a kormányzat azon szándékát, hogy a költségvetés számára további forrásokat teremtsen elő, annak érdekében, hogy az Európai Unió és a nemzetközi pénzügyi intézmények által elvárt hiánycélt teljesíteni tudja. Ám a távközlési különadó veszélyezteti az ország versenyképessége szempontjából nagyon fontos harmadik és negyedik generációs mobilhálózatok fejlesztését".
Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója jelezte, az új adó bevezetése miatt veszélybe kerülhet a tőzsdén jegyzett cégnél az eddigi részvényenkénti 74 forintos osztalékfizetés is. A portfolio.hu gazdasági hírportál számításai szerint a 2009-es árbevételek alapján a Magyar Telekom adózás előtti profitjának közel 40%-át, a Telenor profitjának 23%-át vinné el, a Vodafone esetében pedig a teljes adózás előtti profit "odaveszne". A Magyar Telekomra vonatkozó elemzői előrejelzések alapján 2010-2012-es időszakban az adózás előtti profit közel 30%-át viheti el a különadó.
Uniós direktívákat sértünk?
Az Európai Bizotttság részéről jelezték: tájékoztatást kérnek a magyar kormánytól a távközlési adóról. Az EB megvizsgálja, hogy az adó nem sérti-e az uniós távközlési szabályokat. Neelie Kroes emlékeztetett, hogy korábban több országban is bevezettek távközlési adót, azonban Franciaország és Spanyolország ellen is eljárást kellett indítani. A telekommunikációs irányelvek értelmében ugyanis kizárólag bizonyos adminisztratív és szabályozói költségek (főleg engedélyezések és szabályozói funkciók) fedezésére lehet adót kivetni a távközlési cégekre, és azoknak objektívnek, átláthatónak és arányosnak kell lenniük. Az uniós szabályok azt is előírják, hogy az adóterhek és illetékek bármiféle módosításáról megfelelő módon konzultálni kell az érintett cégekkel.
További érdekesség, hogy a tegnapi végszavazás előtt a képviselők becsempészték a kereskedelmi láncokról szóló válságadó szövegébe, hogy az az internetes áruházakra is vonatkozzék, majd megszavazták azt.
