Éves szinten átlagosan mintegy 180-200 milliárd forintnyi beruházás valósul meg Magyarországon az informatikai és távközlési szektorban, és előreláthatólag nem lesz ez másképp a következő években sem. Az IFUA Horváth & Partners szerint a mobilszolgáltatók az ezredforduló óta azonban óvatosabbá váltak, ezt jelzi, hogy a frekvenciakoncessziók után sem kapkodnak ma már. ?A távközlési különadó - függően mértékétől és a kivetés alapjától - biztosan hatással lesz a telekom szektor beruházási intenzitásra, amelynek alapját a meglévő hálózatokon képződő jövedelem képezi" - mondja Radó István, az IFUA Horváth & Partners ügyvezető partnere. ?Évek óta tapasztalható trend, hogy még a legnagyobbak is folyamatosan erősítik a költségkontrollt, hogy a fejlesztési igényeket fedezhessék és lépést tarthassanak versenytársaikkal. A beruházások megtartása érdekében érdemes lenne megfontolni, hogy a távközlési szolgáltatók a beruházásaikkal csökkenthessék az adó alapját."
Hatások az iparágban
?A távközlési szektor különadója esetében az egyik legfontosabb kérdés, hogy a vállalatméret (árbevétel) vagy a szolgáltatások, tevékenységek bizonyos típusai alapján vetik ki. A hagyományos vezetékes szolgáltatás bőven túl van zenitjén, és már a mobiltelefon szolgáltatás is leszálló ágba került. Globális tendencia ugyanakkor, hogy az informatika és a telekommunikáció egyre inkább összefonódik." - tette hozzá Radó István. A fogyasztó ebből leginkább azt érzékelheti, hogy immár telefonon is elérheti az internetet, számítógépéről is kezdeményezhet hívásokat, miközben a telefonszámlák egyre növekvő részét az adatforgalom teszi ki. A távközlési ágazatba ma Magyarországon mintegy 80-100 vállalatot sorolnak. A szektor teljes árbevétele hozzávetőlegesen 1300 milliárd forintot tesz ki éves szinten, ugyanakkor a három nagy szolgáltatónál (Magyar Telekom, Telenor és Vodafone) jelentkezik az árbevétel több mint háromnegyede, megközelítőleg 1000 milliárd Ft.
?Amennyiben nem a teljes spektrumra, hanem csak a ?közismert" távközlési tevékenységekre vonatkozna a különadó, az erősítené azt az amúgy is meglévő iparági tendenciát, hogy a hagyományos távközlési szolgáltatások részesedése csökken - beleértve már a mobilszolgáltatásokat is. Így az informatikai alapú megoldások kerülnek előtérbe, és az interneten keresztül lebonyolított szolgáltatások felé terelődik a forgalom" - hangsúlyozta Radó István.
A fogyasztók is megérzik
Megtorpanni látszik a szolgáltatások fogyasztói árának csökkenő tendenciája, a verseny ma már kevésbé látványos, mint évekkel ezelőtt. A sokféle terméktípussal, összetett szolgáltatási csomagokkal rendelkező szolgáltatók viszonylag könnyebben átháríthatják a pluszterheket a fogyasztókra. Legkönnyebben a díjcsomagok erdejében, egyes tarifaelemek drágulásában jelenhet meg a fogyasztókra áthárított teher. Ugyanakkor az alternatív szolgáltatók helyzete ebből a szempontból sokkal nehezebb. Egyszerűbb termékportfóliójuk kisebb teret enged a terhek egyszerű áthárítására, ráadásul nagyságrendekkel kisebb árbevételből kell kigazdálkodniuk a fejlesztési forrásokat, ami ebben a szektorban a túlélés záloga lenne.
Nemzetközi tapasztalatok
?A tarifák rövidtávú alakulásán túl közép és hosszabbtávú társadalmi hatásokkal is szükséges számolni az adó kivetésekor" - hívja fel a figyelmet az IFUA ügyvezető partnere. - ?A telekommunikáció és ezen belül főként az internet hozzáférési lehetőségek jelentősen befolyásolják a társadalmi, gazdasági fejlődést." Általános tendencia, hogy az államok - amennyiben tehetik - inkább mérséklik a kapcsolódó adók mértékét, katalizálandó a gazdasági fejlődés folyamatát. Az európai szabályozás nem híve a távközlési szektor speciális adóztatásának. Brüsszel szerint csak a szabályozással kapcsolatos költségeket lehet megtéríttetni a szolgáltatókkal, ezért nemrégiben felszólította Franciaországot és Spanyolországot, hogy a korábban kivetett különadót törölje el. Mint emlékezetes, Franciaországban és Spanyolországban 2009 tavaszán vezettek be különadót, amelyet az engedéllyel rendelkező telekommunikációs szolgáltatók árbevételére vetették ki, mértéke 0,9 százalék volt. Franciaországban így mintegy 400 millió euro folyt be az elmúlt évben, ezt a francia köztévé finanszírozására fordították.
