Habár a Fehér Ház minden követ megmozgatott, hogy megakadályozza a WikiLeaks munkáját, az oknyomozó portál a tegnapi napon alaposan megkavarta a diplomáciai állóvizet. Az oldal szerkesztői ugyanis számos neves külföldi lappal együttműködve több részletet közöltek a birtokukba került azon nagyjából 250 ezer titkos dokumentum közül, amelyeken keresztül beleláthatunk az Egyesült Államok diplomáciájának a működésébe. A külügyminisztériumi levelek ugyanis betekintést engednek a nagykövetségek és a központi irányítás közötti együttműködés mikéntjébe, valamit abba is, hogy Amerika hogyan vélekedik partneriről, illetve miként viszonyul a világhoz.
Ez meglehetősen kínos az Egyesült Államok vezetése számára, hiszen a dokumentumokból például megtudhatjuk azt, hogy több arab ország vezetője, így Abdullah szaúd-arábiai uralkodó is többször arra kérte az amerikai kormányt, támadja meg Iránt, s így számolja fel annak a nukleáris programját.
Megfigyelt személyek
Emellett Washington - nevesítve Hillary Clinton külügyminiszter - arra szólította fel a diplomatáit, hogy figyeljék meg az ENSZ vezetőit, köztük Ban Ki Mun főtitkárt és a Biztonsági Tanács többi állandó tagállamának (Kína, Franciaország, Oroszország és Nagy-Britannia) a képviselőit. Ez nem csak távoli szemlélődést jelentett, hanem a beszámolók alapján az amerikai diplomatáknak tanulmányozniuk kellett a megfigyeltek "vezetési és döntéshozói stílusát", valamint be kellett szerezniük a célszemélyek kommunikációs eszközeinek adatait, jelszavakat és más biometrikus információkat (például ujjlenyomat) is.
A New York Times által is közzétett összefoglaló alapján az is tudható, hogy Vlagyimir Putyin és Silvio Berlusconi meglehetősen szoros baráti viszonyt ápol, és az amerikai diplomácia szerint elképzelhető, hogy a két fél között különböző háttéralkuk is kötettek.
Célpontban a Google
Informatikai szempontból talán a legérdekesebb, hogy az amerikai diplomácia szerint egyértelműen a kínai kormányzat áll a Google elleni összehangolt hacker-támadások mögött (korábban a keresőcég ugyanezen vádak alapján megpróbált kivonulni az országból, ám végül maradtak). A januárban kirobbant botrány kapcsán ugyanis a pekingi Amerikai Nagykövetség egyik informátora úgy nyilatkozott, hogy azt a kormányzó Kommunista Párt rendelte meg. Habár az ország vezetése ezt következetesen tagadta, az amerikai diplomácia szerint a Google elleni támadások részei Kína azon webes hadviselésének, amelynek már a Dalai Láma weboldala, több amerikai kormányzati hivatal, és tengerentúli cég is (például Yahoo, a Symantec, és az Adobe Systems) áldozatául esett.
A WikiLeaks szerkesztőinek az elmondása alapján saját honlapjuk egyelőre folyamatos támadás alatt áll, így a tegnapi napon több patinás médiumot is bevontak a publikálásba. A weboldal mellett például a New York Times, az El Pais és a Spiegel is közölt részleteket. A német lap által közzétett világtérkép alapján például tudhatjuk, hogy Magyarországgal 734 dokumentum foglalkozik, amelyek közül 4 jelentés került az 1-es számú, azaz legszigorúbb "titkos, külföldiek elől elzárandó" kategóriába, míg 32 a 2-es, "titkos” besorolást kapta. A csak "bizalmas" iratok kategóriát 408 budapesti távirat "érdemelte ki", a külföldiek számára bizalmasnak pedig 7 dokumentumot tituláltak. 145 levelet csak hivatalos használatra engedélyezte, míg a fennmaradó 135 iratot nem minősítették. Sajnos a Magyarországról szóló iratokat azonban még nem lehet megtekinteni a WikiLeaks oldalán.
