Online akar játszani? Fizessen elő egy megfelelő csomagra! Interneten keresztül akar telefonálni? Nyissa ki a pénztárcáját! Jogvédett videókat szeretne nézni a világhálón? Utólag fizessen értük jogdíjat az internetszolgáltatójának! Körülbelül ilyen sötét jóslatokat fogalmazott meg az amerikai Free Press civil szervezet, amely szerint a felhasználók internetezési szokásait titokban egyre inkább megfigyelő szolgáltatók nagyjából efelé haladnak.
A borúlátó jóslatuk alapjául azon tény szolgál, hogy az utóbbi időben egyre több internetszolgáltatóról derült ki: titokban megfigyelik a felhasználóik internetforgalmát, hogy bizonyos tevékenységeknek kisebb sávszélességet biztosítsanak. Általában a fájlmegosztás van célpontban, amelyet - mint kiderült - már sok amerikai és kanadai szolgáltató is feketelistára tett, hogy így csökkentse a hálózatán átmenő forgalmat.
A szervezet szerint ráadásul már nem kell sok ahhoz, hogy a szolgáltatók magukhoz vegyék a kezdeményezést, s a felhasználóktól a szerint kérjenek az előfizetésen kívül pénzt, hogy az adott hónapban éppen milyen tevékenységet végeztek a világhálón. Magyarán ha valaki titokban jogvédett zenét tölt le, vagy interneten keresztül telefonál, akkor utólag benyújtják majd - szerintük - a szolgáltatók a számlát.
„A felhasználók tevékenységének megfigyelésére is képes DPI (Deep Packet Inspection) technológia a ma ismert világhálót fenyegeti" - véli Ben Scott, a Free Press szakértője és a DPI veszélyeit firtató tanulmány szerzője, aki szerint az internetszolgáltatók veszélyes ösvényre léptek, hiszen gyakorlatilag kinyitották Pandora szelencéjét: „Ebben a kritikus helyzetben sürgősen cselekedni kell és törvénnyel kell megelőzni a felhasználók interneten végzett tevékenységének a diszkriminálását".
A DPI jó és sötét oldala
A Deep Packet Inspection technológia segítségével az internetszolgáltatók, valós időben, az adatcsomagok folyamában teljes értékű tartalom és vírus ellenőrzést hajthatnak végre. Utóbbival nincs is gond, hiszen az ezzel a technológiával ellátott eszközök hatékony védelmet képesek nyújtani a DDos támadásokkal szemben, és vírusanalizálást is képesek végezni.
A sötét lovat a tartalomellenőrzés jelenti, hiszen az átfolyó adatcsomagok alapján a szolgáltató tudhatja, hogy egy adott felhasználó milyen webcímet kér le rajta keresztül, s ez alapján éppen milyen tevékenységet végez. Tisztában lehetnek például azzal, hogy az ügyfelük mikor használt VoIP telefonálásra alkalmas szoftvert, hogy mennyi adatot töltött le a fájlmegosztókról, s hogy mennyi videót nézett meg a Youtube-on. Egyes államok ráadásul mindezt - mint korábban már kiderül - az állampolgárok megfigyelésére is használják, s a technológiával bizonyos oldalakat le is tilthatnak, ami viszont már az internet cenzúrázásának minősül.
A Free Press szerint akkor lehet nagy baj, ha az internetszolgáltatók úgy döntenek: többé nem akarnak a partvonal szélén ülni, olyan nagy cégeknek hajtva a profitot, mint a Google. Maguk is részesedni akarnak az internetes szolgáltatások bevételeiből, mivel az adatforgalmat ők garantálják. Ráadásul szerintük az is félő hogy idővel arra használhatják a DPI-t, hogy az azonosítsa és kategorizálja az internetes forgalmat, majd saját szolgáltatási profiljuk szerint preferáljanak bizonyos protokollokat és alkalmazásokat.
Egy ausztrál szolgáltató, a BigPond például már rutinosan olyan sávszélességi adatletöltési korlátokkal dolgozik, amelyek világviszonylatban nevetségesen alacsonyak. Havi 30 ausztrál dollárért egy 256 Kbps-os kapcsolatot és egy 200 MB-os adatletöltési korlátot ígér, ami alapesetben nem túl vonzó. Ám ehhez az ajánlathoz társul egy „korlátlan" video letöltési hozzáférés, amelynek a szűrését a fent ismertetett technológiával oldják meg...
Sokan buknak le
A DPI egyébként központi szerepet játszik a napjainkban a tengerentúlon zajló online adatvédelemmel foglalkozó vitákban, ahol egyre több szolgáltatóról derül ki, hogy él a DPI által nyújtott szűréssel. Lebukott például az egyik legnagyobb Egyesült Államokbeli szolgáltató, a Comcast, aki titokban a fájlmegosztó oldalakat blokkolta. Magyarázkodásra kényszerült a NebuAd, aki néhány szolgáltatóval karöltve arra használta a DPI-t, hogy titokban megfigyelje a felhasználók internetes adatforgalmát és kéretlen hirdetéseket helyezzen el. Valamint legutóbb a Cox Communications internetszolgáltatóról derült ki, hogy hasonló blokkolást alkalmazott, mint a Comcast: megkülönböztetve az „időérzékeny szolgáltatásokat". Mindegyik esett hatalmas közfelháborodást váltott ki, amelynek a végén az említett cégeknek fel kellett hagyniuk a technológia eme célzatú felhasználásával.
Ám nem csak az Egyesült Államokban bevett a DPI használata, hiszen egy pár hónappal ezelőtti kanadai vizsgálat során az ország legtöbb nagy internetszolgáltatója beismerte, hogy megfigyelik az ügyfeleik hálózatforgalmát, és ahol fájlcserére utaló nyomokat találnak, ott visszafogják a sebességet.
A diszkrimináció diszkriminációja
A Cox ráadásul egy tervet dolgozott ki, mely alapján az internetes adatforgalmat két kategóriába sorolnák: időérzékeny és egyéb. De ki dönti el, hogy mely adatforgalom melyikbe tartozik? Úgy tűnik, a Cox majd megteszi ezt, mert a cég azóta világossá tette, hogy a streaming videó és VoIP szolgáltatások előnyt élveznek majd a fájlmegosztással és a fájlletöltéssel szemben. S ha a Cox engedélyt kaphat a rendszerhasználat folytatására, a protokoll diszkrimináció hirtelen új akadályokat jelentene a felhasználóknak és a fejlesztőknek, akiknek így hirtelen „engedélyre" lenne szükségük a szolgáltatótól.
A Free Press szerint ez az internetet alapjaiban rengetné meg, hiszen szerintük balkáni viszonyok alakulhatnának ki, ha minden szolgáltató egyedileg szabályozná azt, hogy mit enged és mit nem, mit fizetet meg később, s mit enged ingyenesen elérni.
S végezetül beszédes, hogy a megkérdőjelezett tisztességű Kazaa alapítói is jelenleg egy DPI technológián alapuló szoftvert fejlesztenek, amely folyamatosan megfigyelné az internetszolgáltató forgalmát, majd azokat összevetné a rendszer mögött található adatbázissal. Egyezéskor blokkolná a felhasználó hozzáférését a fájlhoz. Ezen felül terveik szerint a rendszer képes lesz arra is, hogy felajánlja az adott tartalomhoz a legális vásárlási helyeket. Az így nyert haszonból természetesen jutna a szolgáltatónak is, ezzel is ösztönözve őket a használatra. S ha ez megvalósul, akkor már igen közel kerültünk ahhoz a borús jövőhöz, amit a Free Press megfogalmazott.