A webes közösségi és mobilalkalmazások elterjedésével párhuzamosan egyre fontosabbá válik a felhasználók igényeinek és elvárásainak figyelembevételével megtervezett szoftveres felületek, felhasználói interfészek (User Interface, UI) kifejlesztése. A jól működő, átlátható és könnyen kezelhető UI kulcsszerepet játszik az egyes rendszerek, oldalak, informatikai eszközöket használó szolgáltatások sikere szempontjából - nem csoda, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt a kereslet az ezek tervezésével és kifejlesztésével foglalkozó szakemberek iránt.
Az UI-tervezéssel foglalkozó szakemberek kurrens, keresett „árucikké" váltak a nemzetközi munkaerőpiacon; ahhoz azonban, hogy valakiből profi - és jól fizetett - tervező válhassék, igencsak komplex ismeretekre van szükség. A legjobbak nemcsak a felhasználói felületek kialakításával kapcsolatos informatikai és ergonómiai kérdéseket ismerik behatóan, de az emberi viselkedéssel, a felhasználhatósággal (usability) és az ember-gép interakcióval kapcsolatos ismeretekkel is rendelkeznek.
Egyetemi szinten
A felhasználói felületek megtervezésének első és legfontosabb lépése azoknak a felhasználói tevékenységek az elemzése, amelyeket az adott rendszernek támogatnia kell. A cél az, hogy bárki, aki arra téved, különösebb gond nélkül képes legyen áttekinteni az adott rendszer struktúráját, és el tudja végezni rajta keresztül mindazokat a feladatokat, amelyeket szeretne. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a programozók a legtöbb esetben nem rendelkeznek az ehhez szükséges ismeretekkel. Egyszerűen nem kapnak megfelelő képzést ahhoz, hogy ergonomikus felhasználói felületeket készíthessenek; sok esetben nem is tartják fontosnak ezt. Ezért gyakran előfordul, hogy olyan alkalmazások kerülnek ki a kezük közül, amelyek funkcionálisan ellátják ugyan a feladatukat, a felhasználók azonban csak a legvégső esetben fanyalodnak a használatukra.
A fent vázolt tendencia korántsem meglepő. A nemzetközi szakemberek egyetértenek abban, hogy a jól használható user interface-ek tervezéséhez számos szakterületet kell behatóan ismerni: az interakció-tervezésben, a usability-ben, a kognitív kutatások területén, az iteratív rendszerfejlesztési ismeretekben éppúgy otthon kell lenniük a dizájnereknek, mint a digitálisprototípus-készítésben vagy a grafikai tervezésben.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy mindezen ismeretekre gyakorlatilag lehetetlen egyetlen felsőoktatási intézmény vagy oktatási program keretében szert tenni. Ráadásul, amíg külföldön - elsősorban az Egyesült Államokban - számos lehetőség közül válogathatnak azok, akik felhasználói interfésztervezésből szeretnék ki- vagy továbbképeztetni magukat, Magyarországon egyelőre csak néhány olyan felsőoktatási intézmény van, amely komolyan foglalkozik ezzel a területtel.
Az elme mérnökei
Hazánkban jelenleg három olyan, felsőfokú képzettséget biztosító tanintézmény van, amely komolyan foglalkozik a felhasználói felületek tervezésével kapcsolatos tantárgyak oktatásával. A terület iránt érdeklődő reménybeli szakemberek az Óbudai Egyetem (ÓE) Neumann János Informatikai Karán, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Távközlési és Médiainformatikai Tanszékén és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Informatikai Tanszékcsoportján képezhetik magukat.
Az ÓE Szoftvertechnológiai Intézetében az objektumorientált szoftverfejlesztési technológiákkal ismerkedhetnek meg az érdeklődő diákok. Az egyetem megközelítése alapvetően informatikai irányú: az ide jelentkező hallgatók a felhasználói felületek tervezésén túl többek között adatbázis-elérési technológiákkal, szolgáltatásközpontú architektúrákkal, .NET programozással, WPF-fel és a szoftverek minőségének vizsgálatával kapcsolatos ismeretekre tehetnek szert.
Az SZTE már valamivel nagyobb merítéssel dolgozik. Az UI-dizájnt az egyetem Rendszerfejlesztés II tantárgyának hallgatói tanulmányozhatják, akik egyebek mellett az architektúraalapú tervezéssel, a valós idejű szoftverek tervezésének fogásaival, az objektumorientált tervezéssel, a vizuális modellezéssel, a modellvezérelt architektúrákkal, a verifikáció és validáció módszereivel, a webfejlesztéssel, a nyílt forráskódú és szabad szoftverekkel és a szolgáltatásorientált architektúrákkal is megismerkedhetnek.
Az egyetem oktatói nem csupán informatikai kérdésekben nyújthatnak hasznos segítséget a diákoknak. Az SZTE hallgatói a projektmenedzsmenttel, a konfigurációkezeléssel, a hiba- és változtatásmenedzsmenttel, a szoftverek költségeinek kiszámításával, a minőségbiztosítás alapvetéseivel, a szabványokkal és az aktuális trendekkel kapcsolatban is képbe kerülhetnek.
A BME-n külön kutatólaboratórium foglalkozik a médiatartalom értékláncának műszaki vetületeivel. A Medialab Budapest MSC-képzést kínál, egyik fő oktatási területe az ember-gép interfésszel kapcsolatos képzés.
A tárgy a vizuális és beszédalapú felhasználói felületek tervezésével, minősítésével és megvalósításával foglalkozik. A szervezet saját krédója szerint céljuk, hogy megismertessék tanulóikkal a felhasználói felületek rendszerszemléletű megközelítését, az alapvető nemzetközi szabványokat és módszertanokat, a felhasználó-központú és iteratív tervezést.
Az itt tanulók érdekes előadásokat hallgathatnak az audiovizuális felhasználói felületek elemeiről, a beszédfelismerő, beszéd-szöveg átalakító megoldásokról, a szoftverergonómiáról, a tervezési módszerekről, a honlapok felhasználói felületként való vizsgálatáról és a felhasználói felületek készítésének gyakorlati eszközeiről.
Az open source-tól a multinacionális cégekig
A képzések és a megfelelő képesítések megszerzése mellett természetesen az sem elhanyagolható szempont, hogy hogyan hasznosíthatják a reménybeli UI-dizájnerek a különféle fejtágítókon megszerzett tudást. Az elhelyezkedés annak ellenére sem egyszerű feladat, hogy a szakterület képviselői egyre keresettebbé válnak a piacon. Számos olyan szempont van, amelyet érdemes figyelembe vennie annak, aki sikerrel szeretne pályázni egy ilyen munkára.
A szakemberek szerint az első és legfontosabb szempont a türelem és az aktivitás. A reménybeli UI-tervezőknek érdemes idejekorán, akár már tanulmányaik közben bekapcsolódniuk valamilyen open source projektbe és felvenniük a kapcsolatot azokkal a cégekkel, amelyek később munkát kínálhatnak nekik.
A másik fontos feladat a portfólió-építés. Egy jól átgondolt és gondosan kidolgozott referenciákból összeállított kollekció nagyban növelheti a sikeres pályázat esélyét - mint ahogy a gondosan vezetett szakmai dokumentáció is.
