A kutatás szerint az emberek fele úgy gondolja, hogy a hamisított szoftverek nem elég biztonságosak, és a megkérdezettek 82%-a eredetit ajánlana barátjának vagy ismerősének. Minden negyedik felhasználó (26%) adatai elvesztésétől tart a legjobban, 23%-uk azt gondolja, hogy ellophatják személyes adatait, míg 15%-uk úgy gondolja, hogy a bűnszövetkezetek a szoftverkalózkodásból származó jövedelmekből más bűncselekményeket is finanszíroznak. Tízből nyolcan úgy vélik, hogy a hamisított szoftverek valamilyen szinten kockázatokat rejtenek számukra, heten pedig meg vannak győződve róla, hogy az eredeti szoftverek biztonságosabbak, stabilabbak és könnyebben frissíthetők, mint hamis társaik.
A fenti vélekedést a statisztikák is alátámasztják. A Harrison Group kutatása szerint azon kis- és középvállalkozások, amelyek hamisított vagy nem megfelelően licencelt szoftvereket használnak, 73%-kal nagyobb eséllyel esnek adatvesztés áldozatául, és 43%-kal valószínűbb, hogy egész napos vagy annál is hosszabb rendszerleállást kell elszenvedniük, mint eredeti verziókat alkalmazó társaik.
72% azon tudatos vásárlók aránya, akik a vásárlás pillanatában a csomagolást ellenőrizve próbálnak fényt deríteni a program eredetére. Ez a módszer azonban ma már közel sem olyan megbízható, mint az elmúlt évtizedekben. A külsőségek, például a csomagolás terén olyan sokat fejlődtek a hamisítók, hogy komoly tapasztalat nélkül csak nagyon nehezen különböztethetők meg ezek a termékek az eredetiektől - nem csoda hát, hogy a felhasználók kevesebb mint fele gondolja azt, hogy ő képes lenne erre. Ezért is hozta létre a Microsoft tájékoztató weboldalát, amelynek segítségével beazonosíthatók azok a külső jegyek, amelyek alapján megállapítható egy szoftver eredeti vagy hamisított volta.
Tóth Zita, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára a hamisított szoftverek kapcsán elmondta: ?Célunk a hamisítás és kalózkodás visszaszorítása, a szellemi tulajdont érintő jogsértések mértékének csökkentése. Ennek elérése érdekében egyrészt hatékony hatósági fellépéssel, következetesen felelősségre kell vonni a jogsértő "kereskedőket", másrészt pedig tájékoztatni kell a lakosságot a hamisítás, kalózkodás jelenségéről, és annak közvetlen és közvetett káros hatásairól. A TÁRKI idei reprezentatív felméréséből kiderül, hogy a teljes lakosság 20 %-a, ugyanakkor a fiatalok 41%-a nyitott a másolt, illegális forrásból származó szoftverek iránt. Az ő esetükben ezért különösen létfontosságú, hogy tisztában legyenek a szellemi tulajdon, az alkotói munka értékével, azzal, hogy az illegális forrásból származó termékek mind a gyártóknak, mind az államnak veszteséget okoznak, a piaci viszonyokat kedvezőtlen irányba torzítják el. Ugyanilyen fontos a fogyasztóvédelmi szempontok hangsúlyozása is, a tudatos vásárlásra nevelés, hogy ne dőljenek be az első látásra kedvezőnek tűnő ajánlatoknak."
A HENT megbízásából a TÁRKI által készített kutatásból az is kiderül, hogy a lakosság nem minden típusú hamisított termékkel szemben olyan megengedő, mint a szoftverekkel: hamisított ételt pl. csak 8, míg ilyen gyógyszert csupán 5%-uk használna. A kutatásból kirajzolódik a gépén hamis szoftvereket futtató tipikus felhasználó képe is: budapesti, 30 év alatti, középiskolai végzettségű férfi vagy nő. A fenti archetípus ellentétpárja a közép-dunántúli kisközségben élő, 60 évesnél idősebb felhasználó, közülük csak igen kevesen vásároltak hamis szoftvereket.
A hamisított szoftverek elleni küzdelemben nemcsak a fogyasztókra, hanem másokra is fontos szerep hárul: a megkérdezettek 65%-a szerint a kormányzatoknak, 72%-uk szerint pedig a szoftver iparágnak kellene fokoznia ilyen irányú erőfeszítéseit. Ennek az elvárásnak megfelelve a Microsoft évről évre nagy hangsúlyt fektet a felhasználók oktatására, valamint olyan technológiák kifejlesztésére, amelyek komolyan megnehezítik a szoftverhamisítást.
"A felhasználók egyre gyakrabban panaszkodnak arról, hogy milyen negatív hatások érik őket a hamisított szoftverek miatt. Manapság ez a probléma még erősebben érzékelhető, hiszen egyre több mindent csinálunk a gépünkön és az interneten: képeket és videókat osztunk meg, barátkozunk, beszélgetünk, vásárolunk, sőt még a bank- és befektetési ügyeinket is ott intézzük" - mondta el dr. Dzsinich Gergely, a Microsoft szellemi-tulajdonjogvédelmi igazgatója." A fogyasztók szeretnék biztonságban érezni magukat, ezért mind a kormányzattól, mind az iparág szereplőitől azt várják, hogy mindent megtegyenek virtuális védelmük érdekében" - tette hozzá az igazgató.
