A LUMI felállítása (a finnországi Espoo-ban) nem ment zökkenőmentesen, gondot okozott például a mikroelektronikai alkatrészek globális ellátási hiánya vagy a COVID-19 pandémia, amelyeket senki sem sejtett 2019-ben, amikor a projekt elindult.
Ráadásul a LUMI (Large Unified Modern Infrastructure, ami finnül havat jelent) rengeteg teljesen új technológiát tartalmaz. Pekka Manninen, a CSC - IT Center for Science (Tudományos Informatikai Központ) tudományos és technológiai igazgatója összefoglalójában a következőket emelte ki: a Hewlett Packard Enterprise Slingshot interconnectjének első generációja, a felhő-natív Shasta szoftver stack, illetve az MI250X, amely hosszú évek óta az első AMD GPU-generáció a nagy teljesítményű számítástechnikában.
A LUMI egyébként is több tízezer egyedi műszaki komponenst tartalmaz (GPU-k, processzorok, memória DIMM-ek, merevlemezek, adatkábelek, kapcsolók stb.), amelyeknek mind együtt kell működniük, aminek az elérése nyilvánvalóan időt és erőfeszítést kíván.
A LUMI ennek ellenére elkészült, és az EuroHPC Joint Undertaking első működőképes, exascale előtti rendszere. Már 2022 májusában a Top500 és a Green500 listán is a 3. helyen szerepelt, így Európa leggyorsabb és leghatékonyabb szuperszámítógépe lett. A rendszert december közepén tudták megnyitni minden ügyfél előtt, de a hivatalos átadást némi papírmunka még hátráltatta.
A rendszerben lévő 10 240 GPU bizonyítottan a méretarányos és az elvárt teljesítmény szintjén működik. A benchmark alkalmazásokban Manninen szerint a következő tudományos szoftvercsomagok szerepeltek: Gromacs (molekuladinamika), CP2K (kvantumkémia) és ICON (éghajlattudomány). Ezenkívül az MLPerf alkalmazás benchmark csomagot használták a PyTorch és a Tensorflow tetején lévő gépi tanulási munkaterhelések tesztelésére. A tesztesetek között szerepelt ResNet képosztályozás, SSD tárgyfelismerés és XFMR fordítás. Egy másik proxyalkalmazást, a GridTools-t a sablonalapú, különösen numerikus időjárás-előrejelzés stílusú alkalmazások mérésére használták.
Ezek mellett a LUMI teljesítményét számos szintetikus benchmarkkal is számszerűsítették. Ezek, valamint a kísérleti felhasználásból származó korai tapasztalatok azt mutatták, hogy a rendszer készen áll a különböző munkafolyamatokhoz. Az alkalmazásportfólió gyorsan bővül, például technológiai partnerekkel, a HPE-vel és az AMD-vel együtt dolgoznak az Application Readiness Programon, amelynek keretében a LUMI-konzorcium országaiból további tudományos alkalmazásokat fogadhatnak. Az rendszer elfogadást követően a LUMI kisebb hardveres ráncfelvarrást kap, növekszik a kapacitása és a szekrények közötti sávszélesség.
Biztonsági fejlesztésekre is szükség van ahhoz, hogy engedélyezzék érzékeny adatok feldolgozását a LUMI rendszerében. A szolgáltatásokat folyamatosan fejlesztik, és a legtöbb felhasználási eset lefedésére rendelkezésre állnak majd megoldások. A LUMI része lesz a LUMI-Q megoldásnak is, amely az európai kutatóközösségek számára elérhetővé teszi a kvantumszámítógépeket. Ez a funkció valamikor 2024-ben válik valósággá.
Mostantól minden jogosult európai tudós pályázhat a LUMI kapacitására. A rendszer erőforrásainak felét az EuroHPC pályázati felhívásain keresztül osztják meg, amelyek az EU valamely tagállamában vagy a Horizont 2020 keretprogramhoz társult országban letelepedett vagy ott található egyetemi, kutatóintézeti, hatósági és ipari kutatókat célozzák meg. A rendszer forrásainak másik felét a LUMI-konzorcium országai (Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Izland, Lengyelország, Norvégia Svédország, Svájc) osztják meg. Ez a rész a tagországok LUMI-finanszírozáshoz való hozzájárulása alapján oszlik meg.
