Dr. Robert Adler még 1939-ben Bécsben szerezte meg a doktori címet fizikából. 1941-ben az Egyesült Államokba emigrált, és a chicagói Zenith-hez lépett be, ahol először igazgatóhelyettes, majd alelnök, végül a kutatási részleg vezetője lett. 1979-es visszavonulását követően egészen 1999-ig, vagyis a Zenith az LG Electronicsba való beolvadásáig tanácsadóként működött a vállalatnál. Adler személye meghatározó volt a televíziózás aranykorának úttörő fejlesztéseitől egészen a nagyfelbontású (high definition) korszakba való belépésig. Nevéhez több mint 180 szabadalom kapcsolódik - a legutolsót az USA Szabadalmi és Védjegy Hivatala éppen február 1-én jegyezte be.
Adler a második világháború alatt az Egyesült Államok hadseregének fejlesztett magas frekvenciájú magnetostrikciós oszcillátorokat a különféle kommunikációs eszközökhöz, de a vákuumcsövek, sőt az érintőképernyők technológiájának területén is számottevő eredményeket ért el. Legismertebb - és leghírhedtebb - szabadalma mégis az 1956-ban Eugene Polleyvel közösen bemutatott vezeték nélküli televíziós távkapcsoló volt. A Space Command ultrahangos távirányító az elmúlt idők során számtalan rangos technológiai elismerést kapott, legutóbb 1997-ben a Televíziós Művészetek és Tudományok Akadémiája ítélte oda érte az Emmy-díjat.
A Zenith első ultrahangos távkapcsolója még elem nélkül működött, az emberi fül számára hallhatatlan hanghullámokat két és fél hüvelykes alumíniumpálcák keltették benne. Összesen négy gombbal szerelték fel: az első magát a televíziót kapcsolta ki-be, a második a hangot némíthatta el, a harmadik és a negyedik pedig a csatornákat léptethette előre és hátra. A Space Command nem volt olcsó, hiszen a vele együtt használható televízió hat elektroncsővel többet tartalmazott, ami 30 százalékkal is megdrágított egy-egy készüléket. A '60-as évek elején, a tranzisztorok munkába állításával mindez megváltozott, de Adler doktor ultrahangos masinájának kései változatai egészen a '80-as évekig a piac állandó szereplői voltak.
