Egy közismert „besúgóoldal” értesülései szerint Julian Assange, a WikiLeaks alapítója politikai menedékjogot kért az ecuadori kormánytól. A dél-amerikai ország külügyminisztériuma megerősítette a hírt; hivatalos közleményükben azt írták, elbírálják a világhírű ex-hacker és internetes aktivista kérelmét, és „a nemzetközi jog szabályait, alapelveit, valamint Ecuador emberi jogi politikájának hagyományait tiszteletben tartva” döntenek.
Túl sokat tudtak
A WikiLeaks 2010-ben és 2011-ben számos olyan dokumentumot – köztük bizalmas diplomáciai táviratokat – tett közzé, amelyek több kormányt és nemzetközi nagyvállalatot is kellemetlen helyzetbe hoztak. Az információs szabadságért küzdő oldal akciói hatalmas nemzetközi botrányt robbantottak ki; az amerikai kormány szabályos hajtóvadászatot indított a portál és alapítója ellen. A megtorló akcióhoz több nemzetközi pénzügyi szolgáltató, így a Visa, a Mastercard és a PayPal is csatlakozott, akik megtagadták a WikiLeaks működésének finanszírozását biztosító adományok átutalását.
A szervezett ellencsapás sem váratott sokáig magára. Az internetes jogvédőkkel szimpatizáló Anonymous csoport hacktivistái kíméletlen DoS-támadásokkal bombázták a WikiLeaks ellen szövetkező kormányszervek és vállalatok honlapjait: többek között a Visa, a Mastercard és a PayPal oldalát is levadászták.
Feladta magát
Ezzel egy időben a svéd ügyészség nemzetközi körözést adott ki Assange ellen. A svédek szexuális bűncselekmények elkövetésével vádolják az aktivistát, aki a pénzügyi blokád miatt 2011. október 24-én bejelentette a portál leállását
Assange 2010. december 7-én feladta magát a brit hatóságoknak, azóta Londonban tartózkodik, ahol óvadék ellenében szabadlábon védekezhet. A svédek szinte azonnal kérték a kiadatását; ügyvédei pedig a bíróságon próbálták megakadályozni, hogy védencüket átadják a stockholmi ügyészeknek. Kérelmüket első- és másodfokon is elutasították; május végén a legfelsőbb bíróság is jogszerűnek ítélte a kiadatási eljárást.
A világhírű jogvédő támogatói attól tartanak, hogy Svédország csak rövid kitérőt jelent a számára; a kiadatást követően az Egyesült Államok szállítják, ahol a hírhedt Espionage Act alapján fogják megvádolni.
Akár halálbüntetést is kaphat
Assange ausztrál állampolgár, de ahogy az ecuadori kormánytisztviselőknek küldött levelében is írta, az illetékesek nyilatkozatai egyértelművé tették, szülőhazájában hiába keresne menedéket. Az ausztrál főügyész egy Nicola Roxonnak, az aktivista jogi tanácsadójának írt, a WikiLeaks weboldalán is olvasható levelében úgy fogalmazott, hogy Ausztrália nem akar belefolyni a kiadatási tárgyalásokba: ez az Egyesült Királyság és Svédország, illetve Svédország és az Egyesült Államok belügye.
Ausztrália mindössze „konzuli támogatást” ígért, és azt, hogy diplomatái mindent megtesznek azért, hogy biztosítsák, a brit és svéd hatóságok tiszteletben tartják Assange tisztességes eljáráshoz való jogát.
„Tehetetlen vagyok. A Svéd Királyságban akarnak kihallgatni: egy olyan országban, amelynek vezető tisztségviselői nyíltan támadtak engem, miközben az Egyesült Államokban politikai bűncselekmények elkövetésének gyanújával nyomoznak ellenem: egy olyan országban, ahol az ilyen bűnökért még mindig halálbüntetés jár” – fogalmazott menedékkérelmében Assange.
