Az országgyűlés június 4-én fogadta el a megtett úttal arányos díjat előíró törvényt a közúti teherfuvarozók számára. A díjat a 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű tehergépkocsik után kell megfizetni az autópályákon, autóutakon és a főutakon július elsejétől. Ezzel párhuzamosan a kormány több mint tízmilliárd forintos kompenzációs csomagot is ígér a fuvarozóknak, de döntés még nincs.
Az útdíjjal kapcsolatban is csak végrehajtási rendelettervezet létezik. Ez alapján a tengelyszámtól függően a gyorsforgalmi utakon a legalsó, J2 díjkategóriába tartozó gépjárművek kilométerenkénti díja 49,90 forint, a középső J3 kategóriában 70,02 forint, a legfelső, J4 díjkategóriában pedig 108,38 forint lesz. Főúton járműkategóriánként 21,23 forint, 36,75 forint, 67,60 forint a díj. Az útdíjat a jármű környezetvédelmi kategóriába sorolása is módosítja. A legrosszabb környezetvédelmi kategóriába sorolt járműnél a legmagasabb a szorzó, 1,2, a legalacsonyabb szorzó értéke 0,8.
„A fuvarozók szívesebben választanának fixen beépített GPS-nyomkövetőt a július 1-től bevezetett kötelezettség teljesítésére, ugyanis az útdíjfizetés szempontjából ez a legmegbízhatóbb megoldás. Ez garantálja az energiaellátás megbízhatóságát, és a használatával már flottakövetési szolgáltatások is elérhetővé válnak. Miután beszerelték, nem lehet eltávolítani, észleli és riasztást ad a központnak, ha szabotázst kísérel meg valaki. Probléma lehet azonban, hogy a beszerelés csak szakszervizben történhet, és a hátralévő rövid idő miatt már valószínűleg nem lesz idő ekkora mennyiség beépítésére” – mondta a Secret Control GPS Kft. kereskedelmi vezetője.
Szász János hozzátette, a mobil, szivargyújtóról üzemelő eszközök éppen emiatt könnyebben beszerezhetők és üzembe helyezhetők. A fuvarozók szerint azonban a hordozható egységeknél jelentősek a biztonsági kockázatok. Mivel szivargyújtóról működnek, az bármikor meghibásodhat.
A vállalkozó ráadásul jelentős büntetésre számíthat, ha a sofőr elfelejti bedugni a díjfizetésre szolgáló eszköz csatlakozóját, vagy szándékosan próbál trükközni az útdíjjal és megkockáztatja, hogy néhány szakaszon nem használja. A lopás veszélyének is ki van téve a mobil eszköz, ráadásul ilyen esetben nemcsak újat kell venni, de azt megint regisztrálni is kell az Állami Autópálya Kezelő rendszerében, mondta a szakértő.
Szász János szerint a fentiek miatt sokan gondolkodnak inkább a beépített rendszer beszereltetésén. Az útdíjfizetésre szolgáló egységre ugyanis pluszszolgáltatásként flottakövetést is kérhet a vállalkozó, márpedig több megbízónak végzett szállítás, terítés esetén csak ennek segítségével tudja egyszerűen kiszámítani, melyiken mennyi útdíjat érvényesítsen. Nem mellesleg a flottakövetési szolgáltatóknak a beépített egységekről van több üzemeltetési, illetve szerviztapasztalata.
A megfelelő fizetési mód és a hozzá tartozó elektronikai rendszer kiválasztásában segíthetnek a nemzetközi példák is. Németországban a toll collect nevű fizetési rendszer működik a 12 tonnánál nagyobb összsúlyú járművek esetében. Az elektronikus fizetéshez szükséges, úgynevezett OBU-eszközt (on the board unit) a járműbe telepítik és csak szakszerviz építheti be. Ezen kívül ott is lehetséges a kézi könyvelés, amit a kijelölt terminálokon személyesen, vagy az interneten lehet megtenni.
Szlovákiában 2010-ben indult a kilométer alapú útdíjfizetési rendszer. Ott használható beépített GPS-egység, és szivargyújtós egyaránt. Tapasztalatok szerint a fixen telepített megbízhatóbb, többet is adtak el belőle, mint a mobilból. Szomszédainknál ráadásul lehetőség van utólagos díjfizetésre, ahhoz viszont csak a beépített eszköz adatait fogadják el hitelesnek. (Hazánkban a rendszer indulásakor még nem lesz utólagos fizetési mód.)
A 3,5 tonnánál nagyobb összsúlyú járműveket üzemeltetők az útdíjat kétfajta módon fizethetik ki. Akik semmiféle eszközt nem szereztek be, azok július elsejétől előre megváltható szakaszjeggyel közlekedhetnek. Ez a legkörülményesebb és a legkötöttebb fizetési forma. Ennél jobb megoldás, ha a meglévő, vagy ezután kialakítandó flottakövető rendszereket összehangolják az ÁAK hálózatával, és a jeladó adatai alapján teljesítik a fizetési kötelezettséget.
A rendszer úgy működik, hogy az Állami Autópálya Kezelő szerződést köt a nyomkövető társaságokkal, amelyek a technikai hátteret, adatszolgáltatást adják az útdíjfizetéshez. A fuvarozók a beépített nyomkövető rendszer információi alapján számolnak el.
