Sok vállalat bizalmatlan a felhőinformatikával kapcsolatban, mivel a vezetők szeretik megfogható távolságon belül tartani az adataikat, mintsem azokat kiadják egy idegen félnek. Egyrészt félnek attól, hogy azokba bárki belepillanthat, tartanak az adatszivárgásról, és bizonytalansággal tölti el őket az a tudat, hogy nem tudják pontosan azt, hogy hol tárolódnak a bizalmas információik. Ez talán első blikkre jogos félelemnek tűnhet, ám érdemes feltenni néhány kérdést magunknak. Vajon a szerverünk, illetve adatközpontunk üzemeltetése megfelelően gazdaságos-e? Rendelkezünk-e megfelelő backuppal? Milyen rendelkezésre állást tudunk biztosítani? Fel vagyunk-e készülve egy esetleges katasztrófára (például egy tűzre az adott épületben)? Az adatokhoz való hozzáférés megfelelően szabályozva van-e? Illetve mi történik akkor, ha a rendszergazdánk valami ok folytán megharagszik ránk? Ezek kényes kérdések, de fontos feltenni őket, mivel ráébredhetünk, hogy az üzletmenetünk szempontjából fontos adataink egyáltalán nincsenek biztonságban, jogosultságkezelés nélkül a cégen belül bárki könnyedén hozzáférhet az ott tárolt legbizalmasabb adatokhoz is, illetve a fizikai meghibásodás komoly gondokat okozhat.
A felhő előnye ellenben, hogy a kiszolgáló infrastruktúra üzemeltetését egy külső fél végzi, amely magában foglalja a telepítést, az üzemeltetést, a karbantartást, az adatok duplikálását, s azok megfelelő védelmét, a magas rendelkezésre állást, és ami talán a legfontosabb: az alacsony költséget. Nekünk nincs más dolgunk, csak használni azt, feltéve, hogy megbízunk annak szolgáltatójában. E gátat igazából magunknak kell áttörnünk, hiszen valójában a felhő sokkal biztonságosabb, és gazdaságosabb, mint a saját üzemeltetésű szerver és adatközpont. Nézzük meg példaként, hogy a Microsoft adatközpontok pontosan miként épülnek fel.
Elsőként beszéljünk a költségekről. A számítások szerint 1000 szerver felett lehet jelentős megtakarítást elérni egy adatközpont létesítésénél. E határt azonban csak kevés vállalat tudja elérni. A Microsoft ügynökei ellenben egyszerre 20-40, vagy akár 100 ezer szervert vásárolnak, amely tételnél érthető módon már a gyártók is jelentős kedvezményeket biztosítanak, és ugyanez igaz az áramszolgáltatásra és így tovább. Az új generációs adatközpontjaiban ráadásul a Microsoft már konténerestől szállítja a szervereket. Egy ilyen konténer 2400 szervert tartalmaz, amely egy egységnek számít. Ezen hatalmas dobozok előnye, hogy egyszerűen szállíthatóak, valamint üzembe helyezésük is pofonegyszerű. A kábelek huzigálása helyett csak a konténerbe kell kötni az áramot, a hűtést, illetve hálózatba kötni azt, s már működik is. Ez szintén jelentős költségmegtakarítást eredményez, hiszen így a cég munkatársai csak nagyon röpke időt töltenek új szerverek üzembe helyezésével.
Az Európát kiszolgáló hét focipályányi méretű dublini adatközpontban ezen felül a kedvező klíma miatt a drága vízhűtés mellett jelentős szerep jut a levegőhűtésnek is, amelynek köszönhetően az adatközpont energiahatékonysága (PUE) az átlagos 2,0-2,4-es értéknek csupán a fele, azaz 1,2. Az így elérhető hatékonyság a kulcsa annak, hogy a Microsoft olcsón tudja üzemeltetni az adatközpontját, amely előnyből az ügyfelei is részesülhetnek.
Amint az a fenti videóból is látszik az adatbiztonság egy másik fontos érv a felhő alkalmazása mellett. A Microsoft adatközpontjai egy természeti katasztrófára is fel vannak készítve, és a backup adatközpontoknak hála még egy végzetes esemény esetén sem kell félni az adatok elvesztésétől. A létesítmények ISO/EIC 27001:2005, PCI, SAS 70 Type II és FISMA minősítéssel rendelkeznek, azaz a legszigorúbb kritériumoknak is megfelelnek. Ezt egy fizikai védelem is alátámasztja. A Microsoft adatközpontjai ugyanis kerítéssel, biztonsági őrökkel, kamerarendszerrel, ujjlenyomat-olvasóval, szigorú jogosultságokkal védett objektumok, ahova csak nagyon kevesen léphetnek be. Ezek után újra tegyük fel a kérdést magunknak: érdemes mindent házon belül tartani?
