Remélhetőleg még az idén dedikált 5G hálózat áll üzembe a Műegyetemen, jelentette be a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK), valamint a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) ipari 5G technológiával foglalkozó konferenciáján Charaf Hassan, a VIK dékánja. A FIEK program keretében tervezett hálózatot a BME, a Nokia és a Vodafone az ITM és az NMHH támogatásával valósítja meg.
Az 5G hálózat szinte nélkülözhetetlen egy olyan mérnöki egyetemen, ahol hisznek az applikációkban, és a kutatásokat szcenáriókba szeretnék illeszteni, hívta fel a figyelmet a dékán, aki arra is kitért, hogy Magyarország távközlési hálózata élvonalbeli. Jól bizonyítja ezt, hogy március közepén, az egyetemek bezárásakor, a VIK-en gyakorlatilag zökkenőmentes volt az átállás a távoktatásra. Az éles próbán 2650 fő volt jelen egyszerre, az ország szinte minden tájáról. Nem túlzás azt állítani, hogy a VIK tíz nap alatt tíz évet fejlődött a digitális távoktatást illetően.
Tanulságok és előrelépés járványidőben
Abban, hogy Magyarországon előrehaladottak az 5G-vel kapcsolatos fejlesztések, komoly szerepe van a 2017 júniusában alakult 5G Koalíciónak. A szakmai csoport jelenleg 82 tagszervezetet számlál, munkájában több mint 210 hazai szakember vesz részt. Célkitűzése, hogy Magyarország élen járjon az 5G technológia bevezetésében, az 5G szolgáltatások és alkalmazások fejlesztésében. A siker első állomása, hogy Budapesten már két szolgáltató nyújt kereskedelmi 5G szolgáltatásokat.
Az 5G Koalíción belüli együttműködés következő szakaszához hozzájárulnak a járvány hatásai és tanulságai, fogalmazott a konferencián Mácz Ákos, a koalíció szakmai vezetője. Ezek közül elsőként említette a tömeges áttérést a digitális munkarendre: a veszélyhelyzet kihirdetését követően 1,6 millió diák, 200 ezer tanár és több mint 1 millió munkavállaló végezte napi tevékenységét online. Mindez sem a hálózati, sem a szolgáltatások és alkalmazások szintjén nem okozott fennakadást, a digitalizáció tehát kiválóan vizsgázott, és szemmel látható mértékben megfogta a gazdaság lassulását. Az egész digitális ágazat is jól vizsgázott, a szereplők 30 milliárd forint összértéket meghaladó ingyenes szolgáltatás felajánlásával segítették a helyzet kezelését.
Nyilvánvalóvá vált, hogy a járvány okozta veszélyhelyzetben új, a fizikai távolságtartást lehetővé tevő megoldásokra van szükség. Így felértékelődik például a távorvoslás, a távoli beavatkozások szerepe. Az 5G alapot adhat az ilyen jellegű alkalmazásokhoz.
Szakértői becslések szerint a hazai 5G hálózatok kiépítésének értéke az elkövetkező években több 100 milliárd forintra rúghat. Ezen beruházások jelentős része hazai vállalkozásoknak ad munkát, adófizető, magyar munkahelyeket teremt. Az 5G hálózatok kiépítésének tehát megkerülhetetlen szerepe lesz a gazdaság helyreállításában is, hívta fel a figyelmet Mácz Ákos.
Ma nagyobb szükség van a kooperációra, mint korábban bármikor. A járvány megmutatta, milyen sok területnek kell együttműködnie. Ahol megjelenik az 5G, ott is fontos az együttműködés a különböző ágazati szereplőkkel, a kérdés multidiszciplináris megközelítése. Az 5G Koalíció feladata ennek segítése.
Halad előre a szabványosítás
Különösen az ipar területéről nagy az igény a további 5G szabványok kidolgozására. A munka a járvány alatt online folytatódott - fogalmazott Bertényi Balázs (Nokia), a 3GPP RAN munkacsoportjának vezetője. Az első, már 5G szabványokat tartalmazó Rel-15-re alapoz a funkcionalitást és kapacitást szélesítő Rel-16, amire a következők, tehát további vertikumok és felhasználási területek épülnek.
Elmondása szerint arra kell törekedni, hogy ugyanazokat a technológiai elemeket használják a lehető legtöbb területen. Lehetőleg el kell fordulni a felhasználó-specifikus termékektől, különösen a rádiós, fizikai szinten. Közös megoldásokban kell gondolkozni, így lehet kereskedelmi sikerességet elérni.
Az 5G a nagyközönség számára jellemzően mobilszélessávot jelent. A lefedettség, a kapacitás növelése érdekében új frekvenciákat nyitnak meg: a közeljövőben a Rel-17-tel 71 GHz-ig terjesztik ki a sávot. A szabványosítás terén hatékonyabb megoldásokat próbálnak mutatni, többek között a flexibilisebb architektúrára.
Az ipari és IoT 5G-funkcionalitások bővítésével is foglalkozik a szabványosítás. Ebbe a körbe tartoznak például az időzítés-kritikus hálózatok, az ultrapontos (centiméter szintű) helymeghatározás beltéren (ez az automatizálási és logisztikai feladatoknál fontos), vagy az ipari szenzorok, a hordozható eszközök hatékony kezelése.
Felkészítik a fizikai réteget és a protokollokat arra, hogy az 5G tökéletesen működjön a nem licencköteles frekvenciákon is. A tesztek azt mutatják, hogy az 5G alapvetően már most is alkalmas a különböző virtuális- és kiterjesztettvalóság-alkalmazásokra. A szabványügyi szervezetben mégis úgy döntöttek, hogy részletes tanulmányt dolgoznak ki a témában, és szimulációkkal próbálják meg validálni a tesztek eredményeit.
Ipari felhasználás szempontjából az 5G legfontosabb hozadéka a nagy megbízhatóság és a kis késleltetés. A 3GPP-ben jelenleg - többek között - a dedikált nagy megbízhatóságú hálózatokkal, az ipari hálózatok elkülönítésével a publikus hálózatokban, továbbá az ipari rádiós Ethernettel foglalkoznak. Már a Rel-16 jelentős előrelépést tett az 5G-s rádiótechnológiával történő helymeghatározás terén. A kezdeti követelmények beltéri felhasználásnál 3 méteres, kültéren 10 méteres pontosságot tettek lehetővé az esetek 80 százalékában. A Rel-17 kiterjeszti a pontossági követelményeket 0,3 méteres abszolút pontosságra, valamint 10 ms körüli pozícionálási késleltetésre.
Ipari 5G a gyakorlatban ma és holnap
A 3G hálózatok fenntarthatósága ma már nem hatékony, a továbbfejlődési irányt inkább a 4G és az 5G technológia jelenti. Az 5G bevezetésével az operátorok elsődleges célja, hogy új bevételi forrásokhoz jussanak - például az ipari szegmensben -, továbbá meglévő ügyfélbázisuk számára jobb felhasználói élményt nyújtsanak, kezdte előadását Lázár Zoltán (Nokia).
Több mint 110 felhasználási esetet megvizsgálva megállapítható, hogy az 5G hálózatok már ma is alkalmasak - többek között - videómegfigyelő rendszerek és a hozzájuk tartozó analitikai megoldások megvalósítására (például okosvárosok), valamint a fix, vezetéknélküli szélessávú hozzáférésre, vagy események élményszerű, távoli bemutatására (például kiterjesztett valóság segítségével). A funkcionalitás bővülésével, illetve a szabványosítás előrehaladtával felkerül a palettára a gépek távirányítása (szeparált, biztonságos, támadhatatlan, extrém alacsony késleltetésű hálózat), az önvezető járművek közötti kommunikáció (valós idejű, rendkívül nagy rendelkezésre állású hálózatok), a felhőalapú robotika, a folyamatautomatizáció, az okosgyártás (alacsony késleltetés, nagy rendelkezésre állás), illetve az e-egészségügy, ahol fontos szerepet kap az automatizálás és a telemedicina (alacsony késleltetés, nagy megbízhatóság) is.
5G privát hálózat publikus hálózaton
2019 őszén, elsőként indított Magyarországon kereskedelmi 5G szolgáltatást a Vodafone, Budapest belvárosában, 34 5G bázisállomással. Az operátor a 2020-as frekvencia-árverésen 50 MHz-et szerzett meg a 3,6 GHz-es tartományban; ez lehetővé teszi az 5G hálózat sebességének növelését. A 700 MHz-es tartományban elnyert frekvenciákat a lefedettség kiterjesztésére használják fel.
Az új frekvenciák használatbavételével felgyorsulhat a magyarországi 5G-lefedettség kiterjesztése. Emellett igény van privát hálózatok létesítésére. Hogyan tudja ebben támogatni partnereit az operátor, tette fel a kérdést Seress Bence, a Vodafone Magyarország műszaki termékfejlesztési vezetője.
Az ipar szereplőivel folytatott konzultációkon kiderült, hogy egyrészt vannak olyan használati esetek, amelyeknél megjelentek az 5G által biztosított sávszélesség, kis késleltetés stb. iránti ipari igények, másrészt a már meglévő vezetékes vagy nem licencelt frekvenciákon működő vezeték nélküli ipari kommunikációs viszonylatok fejleszthetők 5G-re. Az operátor szerint saját, publikus hálózata alkalmas zárt, a specifikus igényeket kielégítő privát hálózati funkciók bevezetésére, illetve a technológia lehetővé teszi dedikált infrastruktúrával rendelkező privát hálózatok kialakítását.
Egy ilyen megoldásnak mind a szolgáltató, mind az ipar számára számos előnye van. A rendszer a partner számára dedikált hálózati és rádiós eszközökből épül fel, üzemeltetését professzionális szakemberek végzik. Előnye a rugalmas architektúra, a teljes skálázhatóság, valamint a nagyfokú biztonság. Az 5G szolgáltató privát hálózati megoldása zárt rendszer, frekvenciája engedélyköteles, más nem használhatja. Nincsenek tehát a szabad felhasználású frekvenciákon jelentkező zavarások. Mindemellett az ipari ügyfelek érzékeny adatai helyben kicsatolhatók, így fizikailag nem hagyják el a szolgáltatási területet.
A szolgáltató rugalmasan tud gazdálkodni a frekvenciával, meg tudja különböztetni a publikus és a privát felhasználású frekvenciákat, vagy akár dedikált frekvenciát tud biztosítani partnereinek egy adott területen. További előny a szolgáltatói oldalon, hogy lehetőség nyílik a rádiós hálózat igényre szabott optimalizálására. Új szolgáltatási területeken jelenhet meg az operátor, a partnerség az iparági szereplőkkel lehetővé teszi a szolgáltatásportfólió szélesítését. Az is elképzelhető, hogy az ipari partnerrel közösen harmadik félnek nyújtsanak szolgáltatást. A Vodafone Magyarország ezzel a rugalmas 5G privát hálózati megoldásával kívánja támogatni ipari partnereit az Ipar 4.0 rendszereikben felmerülő kommunikációs kihívások megoldásában.
