A globális internetes és kommunikációs infrastruktúra egyik legfontosabb, ám kevéssé látható eleme a tenger alatti adatkábel-hálózat, amely kontinenseket, országokat és adatközpontokat köt össze. A közelmúlt eseményei és egyes nyilvánosságra került jelentések alapján egyre több szakértő és távközlési vállalat hívja fel a figyelmet arra, hogy ezek az infrastruktúrák fokozott védelmet igényelnek.
A NATO katonai vezetői is kaptak tájékoztatást arról, hogy globális internetleállásokra kell felkészülniük, ha a szabotázsok célzottan az internetes gerinchálózatok ellen irányulnak. Az elmúlt években több tenger alatti adatkábel is megsérült a Balti-tenger és az Északi-tenger térségében. A károk pontos okát sok esetben még vizsgálják, de a biztonsági kockázatok miatt a távközlési szolgáltatók és több európai hatóság is szorgalmazza, hogy a tenger alatti kábelrendszereket nyilvánítsák kritikus infrastruktúrának, és ehhez mérten biztosítsanak számukra védelmet.
A legújabb, nyílt levél formájában közzétett iparági állásfoglalás szerint:
"A tenger alatti kábelek sérülése nemcsak regionális, hanem globális szinten is hatással lehet az internetre, az energiaellátásra, a pénzügyi tranzakciókra és más kritikus szolgáltatásokra."
Mint ismeretes, a világ internetforgalmának körülbelül 95%-a tenger alatti optikai kábeleken keresztül zajlik. Ezek nagy sebességű adatátvitelre alkalmas, több ezer kilométer hosszú vezetékek, amelyek például Európa és Észak-Amerika, vagy Ázsia és Ausztrália között biztosítják az összeköttetést. A kábelek védelme tehát nem csak informatikai, hanem gazdasági, pénzügyi és biztonsági kérdés is.
Ezek az adatkábelek általában mélyen a tengerfenékbe fektetve húzódnak, de bizonyos pontokon - például partközelben vagy forgalmas tengeri útvonalak mentén - sérülékenyebbek lehetnek. A sérülések egy része technikai vagy természeti okokra vezethető vissza (pl. horgony, földmozgás), ám egyre több jelentés utal arra, hogy szándékos rongálások lehetőségével is számolni kell.
Ezért sürgetik a szakemberek, hogy a kábelek kerüljenek kiemelt nemzetközi figyelem alá. Legyen összehangolt, határokon átívelő biztonsági protokoll, amely a megelőzésre és a gyors helyreállításra egyaránt fókuszál. Az infrastruktúra védelme és fenntarthatósága már tervezési szinten beépüljön az új projektekbe.
Az iparági szereplők egyetértenek abban, hogy a jövő internetes biztonságának egyik kulcskérdése a fizikai hálózatok láthatósága és védhetősége lesz. Az automatizált megfigyelőrendszerek, a mesterséges intelligencia, valamint a nemzetközi együttműködés mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ezek a "digitális érrendszerek" stabilan és megbízhatóan működjenek.
