Az amerikai rakétatársaságok az elkövetkező években több száz műhold űrbe juttatásának ijesztő feladatával néznek szembe, mivel a szankciók háttérbe szorítják az orosz űrhajózási ipart. A SpaceX, az Astra Space és a Rocket Lab tartoznak a maroknyi amerikai cégek közé, amelyek várhatóan betölthetik a vákuumot, de az iparági tisztviselőknek kétségeik vannak a kapacitások gyors felfutásával kapcsolatban.
Ahogy a cégek - köztük az Elon Musk tulajdonában lévő SpaceX Starlink és az Amazon Project Kuiper projektje - közötti verseny a szélessávú internetet az űrből sugárzó óriási műholdkonstellációk kiépítéséért egyre élesedik, az indítások iránti kereslet várhatóan az egekbe szökik. Csak idén várhatóan több mint 800 olyan műholdat állítanak pályára, amelyek tömege nem haladja meg a 100 kilogrammot. A tervezett startok száma csaknem kétszerese a 2021-es indításokénak - derül ki a Precious Payload indítási szolgáltatás-összesítő adataiból. A cég adatai szerint 2018-ban 289 fellövés volt, 2019-ben 240, 2020-ban 221, 2021-ben 428 és 2022-ben már 814 kis műhold fellövésével számolnak.
És mivel a Kuiper-projekt jelentős kapacitást vesz igénybe a következő években, az elemzők arra számítanak, hogy az iparágnak némi indítással kapcsolatos késedelemmel kell szembenéznie. "Ezeknek a megakonstellációknak 2024-ben, 2025-ben mind indításra van szükségük, ami komoly probléma lesz" - mondta a Rocket Lab vezérigazgatója, Peter Beck a Reutersnek, a SpaceX, az AST Spacemobile és a OneWeb által épülő kommunikációs műholdak hálózatára utalva.
A Rocket Lab a miniatürizált meghajtórendszereket építő cégeknek abba az új típusába tartozik, amelyek hasznot akarnak húzni a kompakt műholdak alacsony Föld körüli pályára állítása iránt exponenciálisan növekvő keresletből. A BryceTech iparági elemző cég szerint 2021-ben a OneWeb és a SpaceX által indított műholdak a kis műholdak mintegy háromnegyedét adják. Ennek ellenére Oroszország a történelmi adatbázisok szerint az elmúlt öt évben 16 százalékos részesedést tartott meg a globális indítási piacon. Az orosz részesedés a RocketLunch.Live adatai szerint a rakétapiacon így alakult: a 2017-es 84 rakétaindításból 18-at teljesítettek orosz cégek, a 2018-as 112-ből 16-ot, a 2019-es 97-ből 22-őt, a 2020-as 104-ből 12-őt, a 2021-es 134-ből 15-öt.
A részesedésük azonban a valóságan nagyobb volt, tekintettel arra, hogy a Szojuz rakétákat az azóta felfüggesztett Starsem nevű francia-orosz közös vállalkozás keretében is indították. A Szojuz-indítások mintegy kétharmada kereskedelmi célú vagy a Nemzetközi Űrállomást (ISS) támogató indítás volt, míg a többi az orosz belföldi megrendelőknek szólt - mondta Caleb Henry, a Quilty Analytics elemzője a Reutersnek.
Ha az oroszországi képességekhez való hozzáférés megszűnik az országot az ukrajnai invázió miatt sújtó nyugati szankciók miatt, az európai és az amerikai vállalatoknak gyorsan kell lépniük, hogy kielégítsék a keresletet. Ez azonban nem biztos, hogy olyan egyszerű lesz, tekintve az új rakéták építésének és indításának bonyolultságát és kihívásait.
"Mindig lehetséges, hogy az új járművek a jobb gyártási technikáknak köszönhetően gyorsabban lépnek működésbe, de a precedensek azt mutatják, hogy a következő néhány évben nehéz lesz nagy indítási gyakoriságot elérni" - mondta Henry.
Peter Beck szerint a kilövési válság a Föld képalkotására és tudományos megfigyelésre használt kisebb műholdakra is vonatkozna, amelyek általában más műholdakkal együtt, egy rakétán jutnak el a pályájukra.
A késedelmes indítások többféleképpen is érinthetik a műholdas internetet használó vállalatokat. Fennáll a veszélye, hogy elveszítik az indítási jogokat, ha nem tartják be az FCC által előírt határidőt, míg egyes cégek nem látják a befektetés megtérülését, ha műholdjuk nem áll pályára.
A United Launch Alliance, a Boeing Co és a Lockheed Martin közös vállalata orosz hajtóműveit a Jeff Bezos által támogatott Blue Origin által gyártott hajtóművekre cseréli. A nyugati hordozórakéta-társaságok előtt azonban még hosszú út áll. Az Amazon Kuiper-projektre vonatkozó, nagy sikerű indítási szerződések azonban arra ösztönözhetik a rakétagyártókat, hogy felgyorsítsák a gyártást - mondják iparági szakértők.
A SpaceX Starship hordozórakétája hamarabb kerülhet tömeggyártásba, és elemzők arra számítanak, hogy bizonyos keresletet ki tud majd elégíteni. A vállalat a Starlink számára is indít műholdakat és üzemelteti a Starlinket. "Hosszabb távon az indítási korlátokat enyhítheti a Starship. A Starship szétzúzhatja az árazást a kereskedelmi piacon, ha Elon akarja, de az én előrejelzésem szerint sokkal inkább arra összpontosít, hogy embereket juttasson a Marsra" - mondta Edison Yu, a Deutsche Bank elemzője.
Yu hozzátette, hogy az új űrvállalatok, mint a SpaceX, a Rocket Lab és az Astra Space a nyertesek, ha a kereslet nő, és a segítségükkel nem függenek majd a műholdgyártók világszerte az orosz Szojuz rakétától. Az év elején a OneWeb úgy döntött, hogy felhagy az orosz indítási szolgáltatásokkal, és a rivális SpaceX-szel kötött megállapodást műholdjainak pályára állítására.
