A Miniszterelnökségen rendezett egyeztetésen a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT), a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE), a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) és a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) tisztségviselőivel tárgyalt Deutsch Tamás.
Kifejtette a biztos a sajtó képviselőinek, hogy az előttünk álló alig több mint két és fél évben a magyar hírközlés, távközlés legjelentősebb infrastrukturális fejlesztése megy majd végbe. Legalább egy millió magyarországi lakásban egyelőre még nem hozzáférhető a biztos által szupergyorsnak nevezett vezetékes internet-elérés. Közös európai döntés, hogy teremtődjön meg a szupergyors, vezetékes internetkapcsolat 2020. december 31-ig minden uniós háztartásban. Magyarország azt vállalta, hogy már két évvel előbb eléri ezt a fejlettségi szintet.
Kiemelt jelentőségű partnereknek nevezte a biztos azokat a nagy, meghatározó internetszolgáltató, távközlési és hírközlési vállalatok, amelyeknek a szakmai képviseletei is részt vettek az sajtótájékoztatót megelőző egyeztetésen. Egyetértettek abban, hogy uniós fejlesztési, magyar költségvetési és iparági, tehát piaci források egyidejű felhasználásával lehet a tervezett fejlesztéseket végrehajtani.
Deutsch Tamástól adómérséklést kért a távközlési szolgáltatók nevében dr. Kövesi Gabriella (a képen jobbra)
„Rendkívül fontos a digitális kompetenciák erősítése” – idézte dr. Kövesi Gabriellának, a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács elnökének szavait Deutsch Tamás. Hiába lehet majd nagy sávszélességgel internetezni 3,5 millió háztartásban 2019. január elsején, ha a polgárok nem tudják kihasználni az internet adta lehetőségeket. Mindent meg kell tenni a köznevelési rendszerben, a felsőoktatásban és az oktatási rendszerekből kilépettek körében azért, hogy a digitális világ nyújtotta lehetőségek kihasználása mindenki számára váljon készséggé.
„Tárgyalópartnerei szóbahozták-e azt, hogy ki kellene vezetni a távközlési adót?” – tettem fel a kérdést a Computerworld nevében Deutsch Tamásnak. A biztos megerősítette, hogy esett szó erről „az iparági elképzelésről”, de hangsúlyozta, hogy az „ezzel kapcsolatos döntés a Nemzetgazdasági Minisztérium feladata, hatásköre, közös kormányzati döntésre van szükség”. „Minden véleményt, ezt a vélemény is, annak rendje és módja szerint, teljes nyitottsággal fogadtunk, hallgattuk meg ezeket az álláspontokat” – mondta, majd hozzátette: „A felhasználók érdekét szolgáló, iparági versenyképességet javító elképzelések között sok más elképzelés is megfogalmazódott”.
Az iparág jövőjével foglalkozó egyeztetéseken óhatatlanul szó esik a különadókról – egészítette ki Deutsch szavait dr. Kövesi Gabriella. Az adórendszer minden szolgáltatót érintő terheit kelljen csak elviselni – ez szeretnék a távközlési cégek. Belátják, elfogadják, hogy egyik percről a másikra ezek az adók nem vezethetők ki, de – ahogyan a HÉT elnöke fogalmazott – „egy hosszú távú folyamatot szívesen látnánk.” Majd hangsúlyozta, hogy a most sorra kerülő hálózatfejlesztést a távközlési adó mellett elsősorban a közműadó nehezíti, ezért „a közműadó mérséklése, módosítása az iparág elsődleges és legsürgetőbb kérése”.