Új gabonafajták előállítását szolgáló génszerkesztési eljárást fejlesztett egy magyar kutatócsoport.

E folyamat zavara komoly idegrendszeri problémákhoz, például epilepsziához vagy izomgyengeséghez vezethet.

A viselkedés és érzékelés agykérgi reprezentációja a tudomány egyik kiemelt kutatási területe, hiszen ez alapozza meg az agyi mechanizmusok mélyebb feltárását, valamint az ehhez kapcsolódó terápiás lehetőségek felfedezését és kidolgozását.

A szakemberek IT és robotikai tudását ötvözik a legújabb idősgondozási és ember-robot kommunikációs kutatási eredményekkel.

A tavalyinál is több pályázatot nyújtottak be a magyar kutatók.

A felfedezés jelentőségét jól mutatja, hogy a világ egyik legfontosabb tudományos szaklapja, a Science Advances a címlapján hozta a tanulmányt.

Az elterjedési terület körülhatárolására jelenleg nincs általánosan használt módszer.

Bár a lehetséges kezelések kutatása ígéretesnek tűnik, a várakozások szerint az új gyógyszerek a betegség korai szakaszában lesznek a leghatékonyabbak.

A kutatócsoportnak sikerült leküzdenie a repülés egyik legnagyobb kihívását: egy kifinomult vezérlőrendszerrel elfojtották az úgynevezett flatter jelenséget.

A pályázat lehetőséget biztosít arra, hogy alap- vagy mesterképzésen tanuló hallgatókat és doktoranduszokat is bevonjanak a kutatómunkába.

Ultrahosszú spin-relaxációs időt figyeltek meg magyar kutatók grafitban.

Az ELKH és az ELTE szakemberei emellett két új rezonáns aszteroidacsaládot is felfedeztek.

Olyan évtizedes kutatási együttműködéseket tudnak így folytatni, amelyeket nagyon nehéz lenne újra felépíteni.

A 2017-ben Nobel-díjjal elismert krio-elektronmikroszkópia módszere várhatóan átírja a biokémiát, az immunológiát, a genetikát, szinte minden biomolekuláris tudományágat.

Az egyértelmű megállapítások mellett meglepő eredmények is születtek.

Német művész érkezik a SZTAKI-ba, hogy robotot építő robotot építsenek.

Recept = orvostudomány + matematika + informatika + elektronika.

Magyar kutatók, Tapasztó Levente és munkatársai az MTA TTK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetében (MFA) a világon elsőként tudták a grafén szerkezeti hullámosságát nanométer alatti (0,7 nm) pontossággal szabályozni. Ezzel messze meghaladták az eddig elért legkisebb, 300 nanométeres hullámperiódust.