Az epilepsziaroham leállításának beavatkozási pontját azonosították a Szegedi Tudományegyetem agykutatói. A kutatási eredmény része annak a betegközpontú, új megközelítésű módszer kidolgozásának, amelyet az epilepszia elektroterápiájában dr. Berényi Antal, az SZTE kutatóorvosa végez csapatával. A neurológiai betegségekkel foglalkozó szegedi kutatók új eredményét bemutató cikket a rangos idegtudományi lap, az oxfordi Brain is leközölte.
A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar adjunktusa és 6 kollégájának eredményei a gép és az idegszövet interfész fejlesztésére szolgáltat példát.
"Az epilepszia 60-70 millió embert érint a világon. Ez a betegség a gyógyszeripar számára csak az Európai Unióban 20 milliárd eurós piacot jelent, miközben a betegek harmadánál hatástalanok a gyógyszerek. Az ilyen gyógyszerrezisztens esetekre fejlesztett klinikai agyingerlő eszközök hatásossága - minden erőfeszítés ellenére - csak 50 százalék körüli. Ennek oka, hogy mindegyik egy előre meghatározott ingerlési mintát alkalmaz" - jellemezte a helyzetet dr. Berényi Antal. "Ezzel szemben kísérleteink eredménye arra hívja fel a figyelmet, hogy szemléletváltásra van szükség. Minden rohamhoz egyedi ingerlési minta szükséges, mivel a "konzerv" ingerlés sok esetben akár meg is hosszabbítja a görcsös állapotot."
Az időzítés mellett az ingerlés helye is kritikus. Sok epilepsziás roham a hippokampuszból indul el. Ez a C betűhöz hasonló alakú, kiterjedt agyterület, érthető okból, nem stimulálható egyetlen elektródával. A Brain-beli cikk az ilyen "problémás" esetek elektroterápiájához javasol hatékony beavatkozási pontot.
"Pici agyterületet kerestünk, amelyhez jól illeszthető az ingerléséért felelős elektróda. Ez a mediális septum, ami jól célozható mérete ellenére nagyon erős kontroll alatt tudja tartani az egyébként átfogóan ingerelhetetlen hippokampusz egészét" - mutatott az agy mélyebb részen található területre az SZTE kutatóorvosa. "Nem véletlenszerű volt ez a választás. Korábbi kutatásaink során láttuk már, hogy ennek a területnek komoly hatása van az agyi ritmusokra. De epilepszia terápia vonatkozásában korábban nem vizsgálták ezt az agyterületet."
Az SZTE kutatói azt feltételezik, hogy a koponyacsonton kívülről érkező elektromos ingerek is elegendően hatnak majd a mediális septum idegsejtjeire. "Ha elindul az epilepsziás roham, nagyon gyors algoritmusok kellenek ahhoz, hogy szinte azonnal, a másodperc tört része alatt tudjunk olyan ingert generálni, amely illeszkedik ahhoz, ami éppen az agyban történik" - magyarázta.
Eredményeikben az orvostudományon kívül a matematika, az informatika, az elektronika fontos szerepet játszik, mert így sikerült megtalálni azt az eljárást, amellyel az ingerlés jellegét az adott roham mintázatához tudják igazítani.
Az SZTE Berényi Antal-féle kutatócsoportjának a mediális septummal kapcsolatos 2014-es első alapkutatási megfigyelésit követően, 2020-ra születtek meg azok az alkalmazott kutatási eredményei, amelyeket a közeljövőben az ipari alkalmazás követ. "Azt fogjuk vizsgálni, hogy az új módszer alkalmazásához milyen eszközt készíthetnénk. Ezzel a tervezett humán és klinikai alkalmazással majd elérkezhetünk az út végére, a betegágyhoz" - fogalmazott. Emellett dr. Berényi Antal és nemzetközi csapata, az epilepszia kialakulásának megértéséhez hozzájáruló újabb kérdések megválaszolása felé is fordul a jövőben.
