A fenyegetések gyors és hatékony kezeléséhez a bűnüldözőknek megfelelő tudásra, eszközökre és jogszabályokra van szükségük.

A jegybanki jogszabályok előírásai idén júliustól, 2025. januártól, illetve márciustól lépnek hatályba.

A jogszabályalkotás önmagában nem elegendő, az igazi kihívást az jelenti, hogyan lehet a szabályokat alkalmazni folyamatosan változó környezetben.

Ez nem gátolja a megújulóenergia-infrastruktúra fejlesztését, mivel az ilyen létesítmények túlnyomórészt közérdekűek.

Nem hoz érdemi szigorítást az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendelete (DSA) a magyarországi online piacterek üzemeltetői szerint, mert a hazai szabályozás a legtöbb kérdésben már eddig is hasonló vagy szigorúbb kereteket szabott meg számukra, a fogyasztók szempontjából azonban előnyösnek vélik az új jogszabályt. Egyebek mellett ezt állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készített friss kutatás.

A garanciális időszakon belül megjavított termékekre további egy évvel meghosszabbodik a jótállás, ezzel is arra ösztönözve a fogyasztókat, hogy ne a cserét válasszák.

Brüsszel állítólag fontolgatja, hogy az orosz fejlesztésű platformot a "dezinformációs" törvények hatálya alá vonja-e.

Ha az aggodalmak megerősítést nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály megsértését jelentenék.

Az új szabály értelmében a gyártóknak időben és megfizethető áron kell gondoskodniuk a meghibásodott termékek javításáról, valamint tájékoztatniuk kell a fogyasztókat a javításhoz való jogukról.

Csökkennek a bürokratikus terhek, egyszerűsödnek az engedélyezési eljárások, és sok segítséget kapnak majd a kis- és közepes vállalkozások.

A NIS2 - távoli hasonlattal élve - az új GDPR, azaz egy szabályozás, amellyel a saját érdekükben foglalkozniuk kell az érintett vállalatoknak. Egy kötelező informatikai audit során azt kell bizonyítaniuk, hogy felkészültek a kiberbiztonsági incidensek kezelésére.

Az új szabályok tiltják az olyan MI-alkalmazásokat, amelyek sérthetik az állampolgárok jogait.

A fejlesztés lehetővé teszi az adatközpontok energiaigényének pontosabb felmérését, ennek alapján cselekvési tervek összeállítását, illetve a naprakész adatok révén támogatja a jogszabályi elvárásoknak való megfelelést is.

Egy hivatalos dokumentum árulkodik róla, milyen változtatásokat kell még meghoznia a cégnek az új EU-s szabályozás miatt.

A felhasználók által közzétett tartalmakat nem lehet többé indokolás nélkül eltávolítani, bármikor kifogást emelhetnek egy ilyen döntés ellen.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt 2024. február 17-től minden platformra vonatkozóan alkalmazni kell.

A tervezett jogszabály szigorú követelményeket vezet be.

A most megjelent jogszabály szerint a digitális személyiadattárca-szolgáltatás, az eAláírás és az eAzonosításszolgáltatás 2024. szeptember 1-jétől indulhat el.

A jelek szerint a jogalkotásban is remekül kiigazodik az OpenAI chatbotja.

Ha egy mikro- és kisvállalkozás például elektronikus hírközlési szolgáltatónak vagy bizalmi szolgáltatónak minősül, akkor rá is vonatkozik ez az új jogszabály.