Valóságos adatrobbanást idézett elő a világjárvány a médiában, azonban a félrevezetés, a manipuláció veszélyei is súlyosbodtak, és a lakosság szembesült adatműveltségének korlátaival. Szükség lenne egy adatetikettre, amely meghatározza az adathasználat szabályait a közbeszédben. Analitikai trendek a Qliktől.

Ellophatják-e a képmásunkat vagy a hangunkat deepfake technológiával? Hihetünk-e annak, amit az online térben látunk? Hogyan védekezhetünk az egyre gyakoribb álhírek ellen? Erről volt szó a Corvinus Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány alapszakos hallgatói által szervezett, FAKEzd meg című online kerekasztal-beszélgetésén.

A BotSight a fake news kiszűrésében segít, és ellenőrzi, hogy egy Twitter fiók mögött valódi személy vagy bot áll. Bővítményként a Chrome és Firefox böngészőben is használható.

Az interneten megjelenő tartalmak forrásának, módosításának nyilvántartásával megváltoztathatatlan főkönyvben, a megbízható hírszolgáltatók konszenzuson alapuló együttműködésével jelentősen csökkenthető lesz a hamis hírek száma.

A mesterséges intelligencia is hozzájárul ahhoz, hogy a webre kerülő álhírek és nem valós tényeket bemutató videók kamu voltára ne derüljön fény. Kevés még a hatásos védőeszköz, egyelőre tudatos magatartással lehet legjobban ellenállni a nem kívánt befolyásolásnak

Az álhírekkel kapcsolatos interakciók száma 65 százalékkal csökkent.

A Facebook saját becslése szerint is jóval meghaladja a 200 milliót a manipulált felhasználói fiókok száma a közösségi oldalon.